Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Vén Zsuzsanna: A régi Zeneakadémia

VÉN ZSUZSA c/3 régi Zeneakadémia VINépköztársaság útja 6 7. A magyar zenei élet színvonala igen alacsony volt a 19. század közepén. Felemelésére 1869-ben történt az első kísérlet. Csengery Antal (történeti író, publicista, országgyűlési képviselő) a Szülészeti Tanoda létrehozásával foglalkozó gyűlésen javasolta „a kor és művészet színvonalán álló országos zene-és énekakadémia" felállítását. Az indítványnak a napisajtóban és zenei körökben egyaránt nagy visszhangja támadt. A hazai zene- és énekművészek 1870. február 20-án értekezletet tartottak, emlékiratot szerkesztettek, amelyet aztán az országgyűléshez is benyújtottak. Személyesen Deák Ferencet kérték meg ügyük támogatására, aki ezt készséggel vállalta. Ennek ellenére az országgyűlés csak néhány évvel később, 1873. február 8-i ülésén szavazta meg az akadémia létesítésének költségeit. A zenészek kezdettől fogva Liszt Ferencet akarták megnyerni a létesítendő zeneakadémia vezetésére. A zeneköltő ezt el is vállalta, sőt, felajánlotta saját Hal téri lakásának egy részét az akadémia első otthonául. Az ünnepélyes megnyitó 1875. november 14-én volt. Az akadémia négy évig működött Liszt Ferenc lakásában, egészen addig, amíg felépült az intézmény számára a háromemeletes épület a Sugárúton (ma Népköztársaság útja). 1878-ban az Országos Képzőművészeti Társulat megvásárolta a Sugárúton a három parcellából álló, az Izabella és Vörösmarty utca közt lévő telektömb harmadik telkét is. (A másik kettőt már korábban megvette.) Az Izabella utcában fekvő telken 1874-76 között Rauscher Lajos tervei alapján a Mintarajztanodát (ma Képzőművészeti Főiskola), a középső telken pedig 1875-77 között a Műcsarnokot (Lang Adolf tervei alapján) építették föl. Az Építőipar című folyóirat Az épület homlokzata 1883 körül. Bakos Ágnes reprodukciói 42