Budapest, 1982. (20. évfolyam)

12. szám december - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Fejlesztési elképzelések Számottevően gyarapodott a főváros 1982-ben, még ha nem sikerült is minden részletében teljesíteni a tervet. A nehezebb gazdasági feltételek sok helyen lassították az építést, de nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a vártnál lassúbb az irányító-szervező és ellenőrző munka szervezése, s az elavult feltételek kedvezőtlen hatásai erősebben érezhetők. Egészben véve mégis eredményekről beszélhetünk. Folytatódtak a nagy lakásépítkezések, elsősorban a külső negyedekben és a hegyvidéken. A város terjeszkedése megkívánta a közművek nagymérvű fejlesztését is. Elkészült az átépítés alatt álló Árpád-híd déli része, az első Flórián téri felüljáró, valamint több kisebb közlekedési beruházás. A kormány és a főváros vezetése számos intézkedést tett új fejlesztési lehetőségek feltárására. Az erőket úgy vonták össze, hogy a városi életkörülmények javítása kedvezően befolyásolja az életszínvonal alakulását. Ezért a legnagyobb támogatást a tanácsi és magánerős lakásépítkezések, valamint az ezzel kapcsolatos beruházások — elsősorban a gyermekintézmények — kapták. Az árak emelkedtek, de a folyamatot sikerült szabályozni. Ezt megkönnyítette, hogy a kereskedelemben megerősítették az érdekeltség elvét, s teret adtak több új kezdeményezésnek. Jól fejlődtek a kisvállalkozások. Mit adhat Budapestnek az 1983-as esztendő? A lehetőségeket részben meghatározzák az 1982-es beruházások, a bevált tervezési elvek és az új szervezeti változások. A legtöbb pénzt a lakásépítésre fordítják. Sok új otthont adnak át Óbudán, Újpesten, Angyalföldön, Kispesten és másutt. Indokolt a közlekedési beruházások — a Váci úton a földalatti építése, a Flórián tér rendezése, az Árpád-híd szélesítése — és a közművesítési munkák folytatása. Fejlődik az oktatás, az egészségügy és a kereskedelem is. Az életszínvonal és a beruházási arányokközött szervesösszefüggés van. Ezért az építkezések méretét részben meghatározzák a gazdasági élet változásai. Számolni kell azzal: lehetnek eltérések a korábbi elképzelésektől, ha szükségessé válik, hogy a beruházási munkák kellő szabályozása révén is befolyásolják az életszínvonal alakulását. A külső negyedekben lesznek a legnagyobb beruházások. Ez összefügg azzal, hogy a fejlesztést továbbra is a lakásépítkezés határozza meg. Ugyanakkor tervszerűen folytatódik a belső és külső negyedek között a városi életfeltételek kiegyenlítése. Tény, hogy ahol nagyobb mérvű volt a korábbi építkezés, ott kedvezőbbek a feltételek az újabb fejlesztéshez is. Óbudán a nagy lakásépítkezés megkívánta a közlekedés gyorsabb megújulását. Ez viszont megkönnyíti a további lakásépítkezést, és fellendíti a kereskedelmet. A tervezés számol azzal, hogy sikerül új forrásokat kiaknázni a fejlesztéshez. Vándorló áruház A pesti kereskedelem újdonsága a vándorló áruház. A külső negyedekben aránylag elég kevés a bolt, a tervezett áruházak építése pedig elhúzódik. Viszont jelentősen megnőtt itt a vásárlóerő. Általános tapasztalat az is, hogy a ruházati kereskedelemben mérséklődött a forgalom. A pesti családok jobban takarékoskodnak. Ezért a ruházati áruházak a peremkerületekben, főként az új negyedekben a művelődési házak, iskolák és más intézmények termeiben egy-két napos vagy hetes vásárt rendeznek. A legjobb árukat és a legügyesebb eladókat küldik ezekre a helyekre, hogy új vevőket szerezzenek. A kezdeményezés bevált, jó üzlet a vásár, s így az áruházak szinte minden negyedbe eljutnak. Teljes marad-e a foglalkoztatottság? Budapesten 1982-ben is teljes volt a foglalkoztatottság. A tőkésgazdasági válság hatására a világ számos országában — elsősorban a nagyvárosokban — a munkanélküliség a legsúlyosabb gond. A kedvezőtlen változások hatásai érezhetők nálunk is. Élesedett a külpiaci verseny, nehezebb termékeink eladása. A fejlesztésben is nagyobb takarékosságra van szükség. A foglalkoztatottság aránya azonban nem változott a magyar fővárosban, sőt, gondot okoz, hogy sok munkahelyet nem lehet betölteni. Budapesti sajátosság a „bérverseny". Nem egy szakmában csak úgy enyhíthetik a nehézségeket, hogy nagyobb bérrel, fizetéssel kecsegtetik, „elcsábítják" a munkaerőt. Teljes lesz-e a foglalkoztatottság az új évben? A válasz egyértelműen igen. Sok új dolgozót vár a kereskedelem, és az építőipar. Megkönnyíti a teljes foglalkoztatást a kisvállalkozások terjedése és a magánerős építkezések támogatása is. Elhangzott, persze, olyan vélemény, hogy hasznos volna kisebb arányú munkanélküliség. Erősödne a fegyelem, javulna a minőség, könnyebb volna betölteni az üres helyeket. Mert sok helyen valóban tarthatatlan a helyzet. Áll a gép, nincs aki kezelje, fán marad a termés, nincs aki leszedje. Hosszú sorok várnak a boltokban, az áruházban, mert kevés az eladó és a pénztárosnő. S az is képtelenség: az üvegező már nem megy házhoz... Sok közgazdász azonban úgy vélekedik: a fővárosban nem munkaerőhiány, hanem teljesítményhiány van. S fordulatot lehetne elérni a teljes foglalkoztatottság megtartásával is, ha megoldják, hogy a bérek—keresetek arányban legyenek a valóságos teljesítménnyel. így növelhetik a teljesítményeket és több dolgozót kapnak majd az „elhanyagolt" szakmák is. Jobb munkamegosztás a fővárosi és a kerületi tanácsok között Sok új intézkedés készült és készül, hogy fejlesszék, illetve jobban megosszák a munkát a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok között. Ezek közös vonása: erősíteni kívánják a „területi gazda" elvet, vagyis, hogy a kerületi tanács a korábbinál jóval több felelősséget vállalhasson, és többet is tehessen a kerületért. Még tömörebben: nagyobb lesz az önállósága. A legutóbbi időkben felgyorsult a fejlődés, s mind több helyi feladatról helyben kell dönteni — s kell megoldani. Ez megkívánja a munkát nemegyszer már fékező szervezeti keretek megújulását. Az elfogadott és tervezett intézkedések megfelelnekazéletmódban és a közgondolkodásban történt változásoknak. Módot adnak, hogy a kerületben a tanácsi munka gyorsan igazodjék az új igényekhez. Számításba vették azt is, hogy megnőtt a közéleti érdeklődés, és jobban lehet támaszkodni a fejlesztésben a helyi-társadalmi erőforrásokra. A főváros szerves egész. Ez indokolja, hogy továbbra is a Fővárosi Tanács döntsön az egész Budapestet vagy több kerületet érintő kérdésekről. Központi feladat továbbra is, — egyebek között — a hosszabb időre szóló elképzelések kidolgozása, a nagyobb mérvű lakásépítkezések, a közlekedés és a közművesítés fejlesztése. De jobban kell majd támaszkodni a kerületi véleményekre. Növelik a kerületi tanács fejlesztési és beruházási tevékenységét. Egyebek között feladata lesz a kisebb arányú, helyi építkezések megtervezése. A kerületi tanács joga lesz a kereskedelmi szolgáltató vállalatok felügyelete. Az intézkedések megfelelnek a Budapesti Pártbizottság határozatának, amely kimondja: „Fokozni kell az igényességet, az önállóságot, a vezetők, az ügyintézők munkájában, javítani kell a vezetés színvonalát, a dolgozók szakmai felkészültségét." Áz állásfoglalás szerint a szervezeti munka egyszerűsítésével is gyorsítani kell a döntéseket és a lakossági ügyintézést. A határozat megállapítja: el kell érni, hogy a kerületi tanácsok „teljes jogú gazdái legyenek területüknek". Aczél Kovách Tamás 27 Városházi tudósítások