Budapest, 1982. (20. évfolyam)

10. szám október - Ágoston Gábor: A Népköztársaság útja 28.

A szakmunkástanulóképzés es a szakmai utánpótlás a Budapesti Közlekedési Vállalatnál Fővárosunk tömegközlekedésében 1968 fontos dátum. A korábban önállóan működő villamos-, autóbusz-, HÉV- és hajózási vállalat egyesítésével megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, amelyhez 1973-tól a metró, 1977-től a Libegő is hozzátartozik. Az elmúlt, közel másfél évtizedben az ország fejlődésének hatására nagymértékben megváltoztak Budapest belső közlekedési feltételei is. A BKV járműveinek jelenleg naponta körülbeüli ötmillió utast kell szállítaniuk az új körülmények között. A tömegközlekedési igények rohamos növekedése erőteljes fejlesztést követelt. Ez a fejlesztés semmit sem érne, ha nem lennének szakemberek az egyre nagyobb számú és egyre korszerűbb járműparkhoz. Kiképzésük és a vállalathoz való kötődésük elérése nem könnyű feladat. Erről beszélgetünk a terület fő „gazdájával", Sághi István személyzeti és oktatási igazgatóval. — A Budapesti Közlekedési Vállalat széles körű oktatási, képzési tevékenységet folytat. Mi teszi ezt szükségessé? — Dolgozóink összlétszáma megközelítőleg 26 ezer. Ennek csak egy negyede a járművezető, akiknek a munkáját a létszám mintegy 53 százaléka segíti. Vagyis — képletesen szólva — minden járművezető mögött két karbantartó áll. Ez a tömegközlekedés „láthatatlan", de nélkülözhetetlen hátországa. — Azt hiszem, nem kell különösebben magyaráznom, hogy járműveink működésének alapfeltétele ennek a több ezer javító- és karbantartó szakembernek a szakszerű és pontos munkája. Sokféle szakmunkás szükséges ahhoz, hogy vállalatunk különböző típusú járművei (metró, földalatti, HÉV, fogaskerekű, trolibusz, villamos, hajó, libegő, autóbusz) naponta üzembiztosak legyenek. Az utánpótlás egy részéről a BKV saját szakmunkásképző osztálya gondoskodik. Ezt részben nagymértékű szakemberigényünk, részben pedig speciális munkaköreink indokolják. — Mi az önök fő feladata a szakmunkásképzés terén? — A „Szakmunkásképzésről" szóló törvényből eredő vállalati feladat a gyakorlati oktatás megvalósítása, annak tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása. Ennek végrehajtása érdekében a következő részfeladatokat kell megoldanunk: — az oktatási és az ezzel összefüggő termelési folyamat megszervezése; — képzési helyek és azok megfelelő felszereltségének biztosítása; — a tantervhez igazodó folyamatos munka- és anyagellátás; — szakmailag és pedagógiailag képzett szakoktatók biztosítása; — a tanulók szociális ellátása; — társadalmi szerződések megkötése, ösztöndíjak elszámolása; — kapcsolattartás az iskolákkal és a szülőkkel. — Milyenek a tanulóképzés keretei? — A képzés fő iránya — vállalatunk tevékenységéhez igazodóan — a járműkarbantartás szakemberszükségletének biztosítása, de emellett jelentős a kapcsolódó munkaterületeknek megfelelő oktatás is. Jelenleg 23 szakmában végezzük tanulóink gyakorlati képzését. A 23 szakma négy ágazatba van besorolva. Ezek a következők: 1. Vasútijármű-ágazat: közútivillamosjármű-szerelő, vasútijárműszerelő, villamoshálózat-szerelő, felvonószerelő, erősáramúberendezés-szerelő. Érettségizetteknek: elektronikai műszerész, irányítástechnikai műszerész. 2. Gépjármű-ágazat: karosszérialakatos, autószerelő, fényező és mázoló. Érettségizetteknek: autóvillamossági szerelő. 3. Szerelő-karbantartó ágazat: anyagmozgatógép-szerelő, géplakatos, vas-és fémszerkezet-lakatos, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, vízvezeték- és készülékszerelő, épületvillamossági szerelő, esztergályos. 4. Építőipari ágazat: épületasztalos, szobafestő és mázoló, kőműves, ács-állványozó (magasépítőipari, mélyépítőipari), vasbetonkészítő. 44