Budapest, 1982. (20. évfolyam)

10. szám október - Ágoston Gábor: A Népköztársaság útja 28.

— Jelenleg a három évfolyamon közel 1200 tanulónk van. Évente mintegy 360 fiatal végez, ami munkaerő-utánpótlásunk­nak számottevő biztosítéka. Ez mostani lehetőségeink és szükségleteink optimuma. — A képzés feltételeit a jövőben azok­ban a szakmákban igyekszünk kialakítani, amelyekben az utánpótlási igény rendsze­res, s munkaellátási feltételeink is adottak. Tanulóink 80 százaléka ipari szakmunkás­képző intézetbe jár. (Ők döntő részben ál­talános iskolát végeztek, de egyes szak­mákban érettségizettek tanulnak.) 20 szá­zalékuk elméleti képzését már szakközép­iskolában kezdik s a jövőben ezt az irány­zatot szeretnénk erősíteni. — Ennek megfelelően épülő tanműhe­lyeink belépésével nem a mennyiség növe­lését, hanem a képzés jobb feltételeit, színvonalának és hatékonyságának emelé­sét szeretnénk megteremteni. Ez a cél, továbbá a gazdaságossági szempontok egy­aránt centralizált tevékenységet kívánnak meg. — Milyenek ennek a centralizált tevékeny­ségnek a tárgyi, technikai feltételei? — Az elmúlt években oktatási célú he­lyiségek kialakításával és korszerűsítésé­vel harminckettőre növekedett a gyakor­lati képzésre alkalmas műhelyek és szak­kabinetek száma. Néhányat felsorolnék ezek közül: a Mező II. tanműhelyben gép­jármű-diagnosztikai és hegesztőkabinetet, kőműves-tanudvart, a Fehér úton elektro­nikai műszerész és villamosjármű-szerelő kabinetet, Szentendrén gép-, félkész- és készterméktárolót alakítottunk ki. A met­rónál a Kőér utcában elektronikai műsze­rész, Budafokon RTV-szerelő, a Pálffy­üzemben vasútijármű-szerelő, az emelő­gépjavító üzemben pedig gépszerelő kabi­netet, a Pongrácz-telepen karosszérialaka­tos-műhelyt hoztunk létre. — Az új oktatási helyek részben saját tervezéssel és döntő mértékben saját ki­vitelezéssel készültek. Ezzel a fejlesztéssel elértük, hogy az I. éves tanulóink teljes lét­számban tanműhelyes képzésben részesül­nek. II. éveseink közül pedig 95 százaléká­nak biztosíthatjuk a műhelyi csoportos képzést. — Jelentős intézkedéseket tettünk a gépi berendezések, felszerelések fejlesztésére, a tárgyi-technikai feltételek javítására. A tavalyi év során beszereztünk 55 nagyobb értékű műszert, berendezést, illetve szer­számgépet. A járulékos beruházásokat job­bára saját erőből valósítottuk meg. — Milyenek az oktatás személyi feltételei? — Vállalatunk leendő szakmunkásait 57 szakoktató tanítja főállásban. Az újonnan belépőknél már évek óta megkívánt köve­telmény a szakmunkásvizsgán kívül a kö­zépiskolai végzettség is. Szakmai és peda­gógiai ismereteik bővítését tervszerű ál­lami képzéssel és vállalati továbbképzés­sel biztosítjuk. Azokon a területeken, ahol kevés a tanulói létszám, vagy ahol főállású oktatók hiánya indokolja, megbízott ok­tatókat is bevonunk a munkába. — Az utóbbi időben ezen a területen is problémát okozott a munkaerő-elvándor­lás. Ennek egyik oka, hogy a szakmunkás­képző intézetek könnyebb munkafeltéte­lek és lényegesen kisebb terhelés mellett hasonló jövedelmet tudnak biztosítani az oktatóknak, nevelőknek. — A jövőben felülvizsgáljuk oktatóink helyzetét, és biztosítjuk a jelenleginél egyenletesebb foglalkoztatásukat. A gon­dok két fő forrása: a szakoktatók munka­rendje ugyan egy műszakos, de a szülőkkel való kapcsolattartás, a családlátogatás, a szülői értekezletek stb. nem „férnek bele" a munkaidőbe; másrészt csak minden har­madik oktató foglalkozik két tanulócso­porttal, a jövőben ezt igyekszünk megfe­lelő munkaszervezéssel általánossá tenni. — Az oktatóknak vállalatunkhoz való kötődését erősítendő, az utóbbi időben számos intézkedést tettünk: korszerűsí­tettük az erkölcsi-anyagi ösztönzési rend­szert, munkájukat személyre szólóan érté­keljük, az alkalmatlanokat átirányítottuk más területre stb. — Milyen intézkedéseket tettek az okta­tás színvonalának további emelésére? — Felméréseket végeztünk beiskolázott tanulóink között. Ebből megállapítható, hogy az összlétszám közel háromnegyede munkásszülőkgyermeke,egynegyedük ked­vezőtlen szociális háttérrel rendelkezik. Sokan azért jelentkeznek az adott szak­mára, mert máshová nem vették volna fel őket. Tanulmányi eredményeik értékelését, elemzését folyamatosan végezzük. Ebből levont megállapításokra,tapasztalatokra tá­maszkodva a szakoktatók differenciált és konkrét nevelési tervet készítenek, ame­lyet egyeztetnek az iskolai osztályfőnök nevelési tervével is. — A képzési színvonal emelése érde­kében minden oktatóval elbeszélgetünk, meghatározzuk az eredményeket és az el­várásokat. A személyes felkészültség foko­zása érdekében megkezdődött az egysé­ges továbbképzési rendszer kimunkálása a Győri Közlekedési és Távközlési Főiskola bevonásával. — 1981. július 1-től belső átszervezést hajtottunk végre. Létrehoztuk a vállalat oktatási központját. Ezzel lehetővé vált a korábban párhuzamosan végzett (tananyag­szerkesztési, szemléltetőeszköz-készítési stb.) tevékenységek és folyamatok fokozatos egységesítése. A szervezési intézkedések lehetővé tették a termelési és oktatási esz­közök hatékonyabb alkalmazását is. Az oktatás eredményességét jelentősen befo­lyásolja a tanulók érdeklődésének felkel­tése. Ezt szakmai, gyakorlati vetélkedők szervezésével, valamint tanulmányi- és munkaversenyek meghirdetésével is elő­segítjük. — Az oktatás feltételeinek iavítása kö­vetkeztébfen fejlődött tanulóink szociális és munkaegészségügyi helyzete is (ebédel­tetés, védőfelszerelések, tisztálkodási esz­közök). A munkakörülmények megváltoz­tatásával és a fegyelem szilárdulásával ösz­szefüggésben jelentősen csökkentek az üzemi balesetek. Az elért eredményekhez hozzájárult a munkavédelmi őrhálózat meg­szervezése, a munkavédelmi vetélkedő lét­rehívása és a baleseti oktatások színvona­lának javítása. — Hogyan sikerül megtartaniuk a végzett tanulókat a BKV-nál, és miképpen segítik a kezdő szakmunkások beilleszkedését? — A hároméves képzési idő alatt igyek­szünk megszerettetni növendékeinkkel nemcsak választott szakmájukat, hanem vállalatunkat is. Az a törekvésünk, hogy a tanulók ne csak oktatási helyüket, hanem a vállalatunk össztevékenységét, tör­ténelmi múltját, jelenét, perspektíváját, sőt gondjait is megismerjék. A kötődést elő­segítheti a jó munkahelyi kollektíva, a szo­cialista brigádok és a KISZ-szervezet is. Elmondhatjuk, hogy a végzősöknek körül­belül 90 százaléka marad a vállalatunknál, ami nem rossz arány. Kezdő szakmunká­sainkat a kulturális és sporttevékenységek lehetővé tétele mellett igyekszünk anya­gilag is megbecsülni. A felmérések szerint három év elteltével mégis minden harma­dik kilép tőlünk. Az okok elemzésére rész­letes szociológiai vizsgálatot végeztünk. Ennek, tapasztalatait a jövőben az oktató­nevelő munka során is felhasználjuk. — Végezetül egy kérdés: hová fordulhat­nak azok, akik úgy döntöttek, hogy önöknél kívánnak szakmát tanulni? — A BKV oktatási központjához, ahol szeretettel fogadják és minden szükséges felvilágosítással ellátják őket. Címe: Bu­dapest IV., Széchenyi tér 5., 1045. (x) 45

Next

/
Thumbnails
Contents