Budapest, 1982. (20. évfolyam)

10. szám október - Gulácsy Lajos centenáriumi kiállításaa Fészek Galériában

Juhász Gyula, akivel Gulácsy Lajos 1909-ben Nagyváradon egész életre szóló barátságot kötött, évekkel később, mikor Gulácsy már elborult elmével a Lipótmezőn feküdt, így emlékezett vissza a festőre: „Mikor a kávéházban üldögélt, írók, művészek, kereskedők és bankárok között, állandóan udvariasan mosolygott, de nemigen figyelt a beszélgetésekre. Mindig valahol másutt járt a lelke, a képzelete, a vágya, és ezért azt hitték, hogy nagyot hall, pedig csak nagyon messzire volt attól a világtól, amely körülötte zsongott és zsibongott. .." Ma, éppen száz esztendővel a születése és — másik kerek dátum — ötven évvel a halála után, mintha semmivel sem csökkent volna a távolság Gulácsy és az időnként feléje forduló világ között. A „szent bágyadtságban" leledző különc festő most is olyan rejtélyes, megfoghatatlan alakja a művészettörténetnek, mint a saját korában volt. Csakhogy a szerepek felcserélődtek: most nem a világ tárul-Hortenzia. 117x90 mm. Petrás István felvételei SZABADI JUDIT Gulácsy Lajos centenáriumi kiállítása a Fészek Galériában Római anya és leánya. 178x138 mm 24