Budapest, 1982. (20. évfolyam)

10. szám október - Seregi László: Menjünk a moziba be?

teni a hazai igényeket, s nem is lenne helyes, ha elzárkóznánk a világpiactól. Az megint más lap­ra tartozik, hogy az átvevők mi­ként látják el korántsem irigy­lésre méltó feladatukat. Nem­csak politikai kérdés, mire költ­jük felettébb szűkös keresetün­ket; legalább ennyire fontos: kik döntik el helyettünk, a ne­vünkben, mi kerül majd magyar­országi forgalmazásra. Az igaz­gató úgy véli, e téren is kedve­ző változások észlelhetők. Iga­zán nívós produkciót csak akkor nem hozunk be, ha az ára meg­fizethetetlen számunkra. Ám így is pótolhatják a mulasztást évek múlva, amikor már valamelyest olcsóbban mérik az öregedő re­mekműveket. Elég itt a híres­hirhedt Keresztapára utalni, amely — igaz, egyéb okokból is — kereken tíz évet váratott magára. Nem lenne teljes a kép, ha említetlenül hagynánk, hogy a mozik állapota is lényegesen ja­vult. Ehhez, persze, nem kellet­tekcsodák, mert többségük meg­rekedt az ősi csöngetősök szín­vonalán. Bármit tettek, máris kézzelfogható volt az eredmény. Budapesten jelenleg 83 filmszín­ház működik. Emlékeztetőül csupán annyit: a századfordulón száz helyen vetítettek Budapes­ten, holott a lélekszám alig ha­ladta meg az egymilliót. Hová tűntek a mozik? És egyáltalán, miért nem tartottunk lépést a lakosság gyarapodásával? Nagy Sándor, mint egykor Muhammad Ali, eltáncol a kér­dés elől. Taktikája bámulatra méltó, ugyanis habozás nélkül kijelenti, hogy Budapesten egy­általán nincs kevés mozi. Mi­előtt kifejthetném ellenvélemé­nyemet, adatokat sorol, mint­egy állítását igazolandó. Megtu­dom, hogy a mozik kihasznált­sága így is igen gyenge, éves át­lagban csak ritkán éri el a 40 százalékot. Meglepetésemet látva, az igaz­gató elmondja, hogy mindez azért alakult így, mert a játszóhelyek zömmel a peremkerületekben találhatók, s ezeket a létesítmé­nyeket maguk az ottaniak sem szívesen keresik fel. Ki ezért, ki azért. Vannak, akik még min­dig kulturális programnak te­kintik, ha elmennek egy moziba. Szépen felöltöznek, ahogy illik, s beutaznak a tőlük fertályórá­nyira lévő belvárosi Puskinba, Urániába, Vörös Csillagba. En­nek a szokásnak voltaképpen örülni kellene, mégsem felhőt­len ez az öröm. Leginkább azért nem, mert így mesterségesen jönnek létre máskülönben elke­rülhető, roppant kényelmetlen helyzetek. Kiváltsikerfilmekese­tében. Megtörtént, s nem is egy­szer, hogy az Uránia előtt ölték egymást az emberek, a jegyüzé­rek naponként nyitottak új autó-Az egykori pestszentlőrinci Forum mozi ban egyik sem fog kapni, kivéve a kispestieket, ahol nemsokára felépül a Hunyadi. Többre nincs pénz. Valamit azért csinálni kell, mégha ideiglenes jelleggel is. A FŐMO a közelmúltban tanul­mánytervet készíttetett, s ebben arra kértek választ, hogyan le­hetne a lakótelepi házakat al­kalmassá tenni 80—100 szemé­lyes mozik befogadására. Nem egy-egy nagy mozipalo­tára, inkább többre volna szük­ség, akár kis nézőterűre is. Le­het, hogy ezek a mozik nem hoz­nának semmit a konyhára, de 40—50 ezer lakó igényeit figyel­men kívül hagyni szarvashiba lenne. Az itteni veszteséget má­sutt kellene pótolni, például az úgynevezett sikerfilmek éssze­rűbb elosztásával. Számomra megfoghatatlan, miért csak egy helyen játszanak garantáltan tö­megeket vonzó produkciókat? Gondolok itt az ABBA-ra és a Keresztapára, amelyet egyedül és kizárólag a Corvin vetített. Nem vagyok nagy tudója a ma­tematikának, de annyit azért ki tudok számolni, hogy ha ugyan­azt a filmet két moziban játsz­szák, akkor több lesz a bevétel, mint ha csak egyben. A FŐMO is bliccelt a matek­órákról? Nagy Sándor ismét sasszézni kezd; pontosabban a MOKÉP-et rángatja elő érvtárából. Nos, amit mond,alighanem meggyőző. A bemutatásra váró filmből a beszerző, forgalmazó MOKÉP pontosan és következetesen 16 kópiát csinál, annak ellenére, hogy az országban 19 megyei moziüzemi vállalat dolgozik, nyereménybetétkönyvet, a Pest-Budában meg ugyanannál a film­nél üresen kongott a nézőtér. Egyébként — s ennyivel tarto­zunk az igazságnak — a világ szinte valamennyi nagyobb váro­sában hasonlóképp gondolkod­nak, viselkednek az emberek, tehát szó sincs magyar speciali­tásról. A mozik többsége így meg­lehetős veszteséggel működik. De becsukni egyiket sem szabad, hisz gondolni kell azokra, akik nem szívesen kelnek nagyobb útra. Külön gond a lakótelepe­ké: e városrészek igénylik a mo­zit, belátható időn belül azon-Kevés új mozi épült. A Pest-Buda a József Attila-lakotelepen 13

Next

/
Thumbnails
Contents