Budapest, 1982. (20. évfolyam)

9. szám szeptember - Hollós László: Könyvek palotája

HOLLOS LASZLO Könyvek palotája „Az átalakítás kompromisszum, és nagyobb leleményességet kíván, mint egy új épület felépítése." (Wheeler & Githens) Dr. Jóború Magda, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója mondta tragikus halála előtt né­hány nappal: „Most érdemes a könyvtárról írni. Most végre elkezdődött valami..." De amíg elkezdődhetett ez a „valami", csaknem két évszázad telt el. Az 1802-ben Széchényi Ferenc által alapított nemzeti könyvtá­runk kezdettől fogva elhelyezési gondokkal küzdött. A gyűjte­ményt megalapozó családi könyv­tár első otthona a nagycenki kastély. Innen Pestre kerültek a könyvek, majd a rövid temes­vári és nagyváradi kitérő után a régi egyetem pesti épülete adott számukra otthont. Köz­ben a könyvtár, „tudós honfiak" adakozásából, tovább gyarapo­dott — és tovább vándorolt. 1817-ben például a mai Múzeum­kert területén lévő Batthyány­féle régi ház „hirtelenében át­alakított helyiségeibe". Az 1838-as nagy árvíz idején a Ludovice­umba és a Pest megyei levéltárba menekítették a könyveket. 1847 tavaszán a könyvtár az időköz­ben felépült Nemzeti Múzeum épületébe — mostani helyére — költözött. Viszonylag nyugalma­sabb időszak következett, de ez nem tartott sokáig. 1872-ben (!) egy országos bizottság már hely­hiányról tett említést. A század végére nyomasztóvá vált a hely­zet. „Az OSZK több mint száz­éves múlt után nemcsak vezető szerepét kezdte elveszíteni, de a pusztulás kétségtelen lejtőjére siklott" — írta 1927-ben dr. Nyireő István. A Múzeum akkori látogatóit tábla figyelmeztette: „Az ajtót tessék becsukni, mert az egerek bejönnek!" A Magyar Hírlap 1934. augusztus 26-án el­szomorító állapotokról tudósí­tott: „Évi húszezer pengőből képtelen fenntartani magát a Széchényi-könyvtár." A felszabadulás után már nem lehetett tovább halogatni a nem­zeti könyvtár megfelelő elhelye­zését. Több terv született: a Tőzsde-palota majd a pesti Viga­dó is szóba került, de egyikből sem lett új otthon. A Művelődés­ügyi Minisztérium már 1958 végén megpendítette: költözzék a könyvtár a Budavári Palotába. Egy év múlva megvolt a határo­zat: az Országos Széchényi Könyvtárnak az egykori királyi palota nyugati, úgynevezett krisztinavárosi (F) épületében kell otthont adni. Eleinte sokan kételkedtek: megfelel-e az épü­let könyvtári célokra; sokan hangoztatták: egy új épület — könyvtár! — fölépítése sokkal célszerűbb volna. Vita vitát, döntés döntést követett. 1961-ben elkészült a részletes terve­zési program. Aztán a terv több­ször módosult, hol meglódult az építkezés, hol abbamaradt, végleges határidőről így úgy­szólván nem is lehetett beszélni. A legelső, 1968-as átadási határ­idő óta tizenöt év telt el. Épp ennyi kellett 1890 és 1905 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos alkotásának, a Budavári Palotá­nak felépítéséhez. Költözésre várva — felemás érzésekkel Az Állami Tervbizottság tava­lyi döntése szerint az OSZK-nak 1983. december 31-ig be kell köl­töznie a Budavári Palota F épü­letébe. Az előkészületek már megkezdődtek. Óvári Sándorral, az OSZK gondterhelt igazgató­jával a könyvtár feladatairól és jelenlegi helyzetéről beszélget­tem. — Könyvtárunk gyűjti, fel­dolgozza és megőrzi a teljes magyar és magyar vonatkozású irodalmat, írott, nyomtatott vagy egyéb módon rögzített do­kumentumokat. Nyilvános jelle­gű könyvtári feladataink mellett országos könyvtárügyi felada­tokat is ellátunk. Állományunk évente körülbelül 130 ezer ki­advánnyal gazdagodik. Az el­múlt húsz év alatt rohamosan nőttek elhelyezési gondjaink, s arra kényszerültünk, hogy a múzeumi főépületen kívül keres­sünk raktározási lehetőségeket. Gyűjteményünk egy részét — ládákba csomagolva — a kiscelli múzeumba, a keszthelyi Feste­tics-kastélyba és a főváros leg­különbözőbb pontjaira szállítot­tuk. A Pollack Mihály téri épüle­tünk udvarán előbb egy három­szintes, majd hátul, a palota haj­dani istállójában egy kétszintes raktárat építettünk. Rákospalo­tán, az egykori zsinagógában két különgyűjteményünket, a tér­kép- és a kisnyomtatványtárat helyeztük el. Szétszórtságunkra jellemző: pillanatnyilag tizenhét épületben „működünk", nem éppen ideális körülmények kö­zött. — Valamelyest könnyített hely­zetünkön, hogy 1973-ban elké­szült az F épület két belső udva­rában a két — egyenként tizen­egyszintes — torony raktár. 700 ezer kötetet költöztettünk ide. Azonban gondjaink sem kicsik: az olvasók által igényelt könyve­ket — építkezés ide vagy oda — folyamatosan hozzuk-visszük. Akadnak könyvek, melyek he-A munkálatok kezdetén 8

Next

/
Thumbnails
Contents