Budapest, 1982. (20. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Holdas Sándor—Dr. Halmágyi Levente: Nosztalgia és korszerűség

FÓRUM ezek — főként a Nagyszikla — adják a Kert egyik fontos hangulati elemét. A Nagyszikla belül üreges, templom nagyságú teret zár körül, ahol kényelmesen elfér a Kert sok tárolnivalója, takarmánytól a szállítóketrecig. A karsztos sziklák között sétautak vezetnek vagy 30 méter magasba. Az 1980-ban végzett statikai vizsgálat kiderítette, hogy a Nagyszikla jó állapotban van, kisebb javításokkal tovább ,,szolgálhat". A Kisszikla alatt helyezkedik el a Barlang mozi előtere és nézőtere. A 220 személyes moziban a nyári filmprogramokon kívül több egyesület, szövetség, klub tart rendszeresen foglalkozásokat. A mozi mellett helyezték el a fókák belső tavát, itt találhatók a jegesmedvék belső ketrecei is. A jelenlegi rekonstrukció során a Kissziklát megerősítik, belső terét úgy alakítják át, hogy több alkalmas teret kapjanak rendezvényekre. Végül ide kerül egy újabb nyilvános illemhely is. A hangulati elemekhez tartozik a Kert úthálózatának, sétaútjainak kiképzése. Ebben kevés a változás, jórészt Végh Gy\jla műszaki tanácsos 1912-es terveihez igazodunk. Az Állatkert 1912-es szakmai terveit Lendl Adolf készítette. Ő adta meg az egyes épületek programját és beosztásának elveit, amit az építészek azután megvalósítottak. Tőle származik a rendszertani felépítés elgondolása. Kevés állatkertben találkozhatunk ezzel. Lényege, hogy az élővilág rendszertani felépítésének sorrendjében helyezkedjenek el az épületek és az egyéb létesítmények. Napjainkban csupán a Vivárium bontja meg ezt a rendet. A főkaputól balra haladva először a növényvilággal kerülünk kapcsolatba, hiszen a régi Szabadtéri Színpad helyén a Japánkertet találjuk, majd azonnal a Pálmaház kínálja gazdag botanikai gyűjteményét. Az Eiffel irodájában készült tervek szerint épült Pálmaház hosszú ideig zárva volt. Műszaki vélemények szerint le kellett volna bontani, másik építésére azonban nem volt anyagi fedezet. Az újabb és újabb műszaki vizsgálatok felülbírálták az első szakvéleményt, és a gyors helyreállítás után 1978—1979-ben az oldalszárnyak, majd 1981-ben a nagycsarnok nyílt meg a közönség előtt. Jelenleg zárva tart a nagycsarnokhoz csatlakozó Krokodilház, mert tetőszerkezete teljes cserére szorul. Itt egyébként 1912-ben vendéglő működött. Kétoldalt nyitott teraszok csatlakoztak hozzá. Ma a nagy testű krokodilok nyári szállásául szolgálnak. Az alsó szinten elhelyezett tengeri akvárium hazánk egyetlen ilyen létesítménye. Az elavult vezetékek és csatornahálózat miatt jelenleg felújítás alatt áll. A nyolcvanas évek végén újabb alapos felújításra szorul persze az egész Pálmaház. Ekkor kicserélik az elöregedett vasszelvényeket, és így várhatóan újabb évtizedekig fogja szolgálni a közönséget. Az óramutató járásával egyező irányban haladó látogató sorra találkozik a madárvilág képviselőivel, majd az emlősök létesítményei következnek. Ezeknek az épületeknek a létrehozásában az 1912-es átépítés irányítóit az vezérelte, hogy egzotikus hangulatú épületeket emeljenek az egzotikus állatoknak, míg a hazai fajokat magyaros hangulatú házakban helyezzék el. Ez a törekvés később ugyan részben változott, részben nem is mindig sikerült megvalósítani, de fellelhetjük nyomait. A madarak bemutatói közül érdemes megemlíteni a Baromfiudvart. Ezek a kisebb létesítmények annak idején a magyar falusi udvarház mintájára készültek. Ma már nem láthatók, régen lebontották. Volt itt méhes, galambdúc és fatörzsből kivájt itatóvályú is. Ezzel szemben egzotikus hangulatot nyújtott a Struccház, amelyet a Kongó vidéki építkezés ihletett. A kör alakú, zsúpszalmával fedett építmény eredeti hangulatát az is fokozta, hogy mellette több bálványt (családfát) helyeztek el. A látogatók szinte hallani vélték a tam-tam dobokat... Az idők folyamán a Struccházat lebontották. A mai, eléggé jellegtelen épület szakmailag sem felel meg a kívánalmaknak. Csak kifutóiban láthatók a nagy testű futómadarak, téli bemutatásra az épület nem alkalmas. Ezen a környéken, a Nagytó mellett állították fel 1912-ben a krokodilusok házát. A régi Krokodilház favázas, szalmafedésű építmény volt, félig a tóra eresztve. Előtte furulyához hasonló hangszeren játszó, Kongó vidéki bennszülöttet ábrázoló faragott oszlopot helyeztek el. Ezt is lebontották. A fennmaradt ábrázolások szerint nem is volt időt álló építmény. A mai napig megvan, és az eredeti célt szolgálja a Fácános. Ezt az épületcsoportot Kos Károly tervezte, és a látogatóban székelyföldi emlékeket ébreszt. Tornyai, nyitott folyosói kellemes látványt nyújtanak. Felújításra szorul, de a későbbi évtizedekre is fennmarad. A Kós Károly, Zrumeczky Dezső és Neuschlosz Kornél nevével fémjelzett építkezés egyik legfontosabb része a Madárház. A különleges épületet sokszor átalakították, de eredeti külső megjelenése napjainkig fennmaradt. Felújítása ismét esedékes, egyes részei nagyon megrongálódtak, a hódfarkú tetőcserepek kiszakadtak. Belső átalakítására a MÉLYÉPTERV készített műemlékileg is kifogástalan terveket. Úgy tűnik, hogy az újjáalakított belső tér több madárfaj megfelelő bemutatására ad lehetőséget. Itt alakul ki egy olyan röpde, ahol a madarak szabadon röpködhetnek a látogatók között is. Az építkezés megkezdődött, s 1983 végére várható az újjáformált, de megmentett A régi Krokodilház Az 1912-ben épített Krokodilház 33