Budapest, 1982. (20. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Holdas Sándor—Dr. Halmágyi Levente: Nosztalgia és korszerűség

Madárház megnyitása. A bezárt Madárház hiányát enyhítette az eredetileg nem bemutatás céljait szolgáló Madártelelő átalakítása. Ez az épület új keletű ugyan, mégis jól illeszkedik a környezetbe. Különösen érdekes a belső kiképzése. Hatalmas üvegfalakkal lezárt röpdék mögött tanulmányozhatja a látogató a madarakat. A folyosó mentén az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal tulajdonát képező kitömött madárgyűjtemény lehetővé teszi a hazai szárnyasvilág alapos megismerését. Sok gondot okoz az Állatkert vezetőinek a Pingvinkifutó. Elhelyezéseönmagában nem rossz, mégis az érdekes madarak eléggé rövid ideig élnek a budapesti Kertben: a klíma és főleg a poros, szennyezett levegő miatt hamar elpusztulnak. Talán egy jókora üvegbúra megmentené a pingvineket, amelyben szűrt levegőt kapnának, és szabályozhatnánk a hőmérsékletet is. Nagy átalakítás előtt áll a Farkasház. A közepes testű ragadozók bemutatására 1912-ben romantikus ihletésű mesterséges várromokat építettek, s közöttük helyeztek el a farkasok, rókák ketreceit. A „romok" napjainkra annyira tönkrementek, hogy kétségessé vált megtartásuk. Új tervek készültek, ezekben egy részük megmaradt, egyúttal viszonylag korszerű elhelyezést is tudunk adni az ide tartozó állatfajoknak. Az átépítés 1982 őszén kezdődik, addig azonban dönteni kell a még megtartásra tervezett műromok sorsáról is. Kérdéses, hogy 1983-ban érdemes lesz-e kizárólag a nosztalgia miatt felépíteni ismét az 1912-es mesterséges romokat, minden állattartási feladat, funkció nélkül? A régi Majomházat az idők folyamán többször átalakították. Nem is tudjuk, hogy mikor nyerte el mai formáját. A jelenleg folyó felújítás nem érinti a már kialakult külső képet. A ketrecek időt álló burkolatot kaptak, kicseréltük a fémvázas üvegtetőt, korszerűsítettük a csatornázást és a fűtést. Külső vakolás után a Majomház még évtizedekig őrzi a régi állatkerti hangulatot. A macskaféle ragadozók háza csekély átalakításokkal szintén a 70 évvel ezelőtti képet idézi. Külső megjelenését fenntartva szeretnénk bővíteni kissé, hogy télen is többen látogathassák a nagymacskákat. Semmi változást nem tervezünk az Oroszlánházban és a Medvesoron. Mindkét létesítményt a Nagyszikla oldalában helyezték el. Szándékunkban áll azonban, hogy a kifutó nélküli medveketrecek elé nagyobb nézőterű, egyben az állatok számára is megfelelőbb kifutókat létesítsünk. A jelenlegi Kenguruház bővítésre szorul. A Kert nagyon szegény a roppant érdekes ausztrál állatokban. A műemlékileg nem túlságosan értékesnek minősített épületben kisebb bővítéssel és átépítéssel több állatfajt helyezhetünk el, és nagyobb látogatócsoportokat tud majd fogadni a Kenguruház. Az emlős állatok bemutatására szolgáló létesítmények közül leginkább érdekes a keleti hangulatot tükröző Vastagbőrűek Háza, amely dr. Neuschloss Kornél műve. Ezt a főkapuval együtt tervezték meg, és hangulatilag is elkülönül az 1912-es munkálatok többi épületétől. Gyakorlatilag eredeti formájában vészelte át az időt, csupán az eredetileg megépült minaret hiányzik már, amely a mai orrszarvúkifutó mellett magasodott. A gyönyörű Zsolnay-majolikákkal díszített épületet teljesen eredeti formájában tartjuk fenn. Folyamatos karbantartása mellett az időnkénti nagyobb tatarozások gondoskodnak a tetőzet, a szobordíszek és a frízek állapotának megóvásáról, szükség szerinti pótlásáról. A pécsi gyárban minden dísz „törzskönyvben" szerepel, ami most hiányzik, a Kert vezetői már megrendelték a híres üzemtől. Ez az épület őrzi a korabeli hangulatot, az ugyancsak Neuschloss által tervezett belső kiképzés és díszítés valóban nosztalgiát ébreszt. A Kert központjában több, viszonylag új épület látható azok helyén, melyek a második világháború alatt elpusztultak. Teljesen összedőlt a Zsiráf ház, eltűnt a gerendákból készült Bivalyház is. Ezek helyét foglalja el a közelmúltban elhunyt Kéri Gyula építész néhány épülete. Stílusukat, hangulatukat többen kifogásolják, de korszerűségük és használhatóságuk vitathatatlan. Mindenesetre új elemeket hozott abba a stíluselegybe, ami 1912-ben jellemezte a Kertet. Sok vitát váltott ki a Szarvasház. A Kós Károly-féle építmény állaga meglehetősen leromlott az utóbbi évtizedekben. A gondot növeli, hogy ebben a formájában nem alkalmas, üzemeltetésre. Nincs fűtése, a munkák nem gépesíthetők. Feltehetőleg máshol kerülhetne felállításra, helyet adva egy olyan korszerű és stílusos épületnek, amely több látogatót fogadhatna, mint a mostani Szarvasház. Az egész Állatkert fontos hangulati eleme a botanikai elhelyezés, a park kialakítása. Ilsemann Keresztély tervező munkája olyan alapot adott, amelyet követői méltóképpen folytattak; napjainkban kellemes benyomásokat nyújtó virágözön fogadja a látogatót. Folytatódik ez a Sziklakertben, ahol több száz különleges fajt és fajtát láthat az érdeklődő. A Japán Kert az egykori Szabadtéri Színpad helyén létesült és a közeljövőben — a Gundel újjáépítésével kapcsolatosan — megújul. Sajnálatos, hogy a legtöbb öreg platán kiszáradt. , Ebben — a botanikusok szerint — ludasak a gyakran szivárgó gázvezetékek is. A fővárosban egyedül itt vannak gázlámpák, de csak a tigriseknek világítanak, hiszen sötétedés után bezárják a Kertet. A kiszáradt platánok helyére folyamatosan fiatal fákat ültetünk. Bizonyos, hogy csak hangulati elemeket tarthatunk meg az ezelőtt 70 évvel újjáépített, ma 116 éves Állatkertből. Az élet alapvetően megváltozott. Szemben az akkoriban alig százezer látogatóval, ma közel kétmillió látogatója van évente a Kertnek. Sok épület teljesen eltűnt, az újak új színeket, hangulatokat hoztak. A korszerűsítések mellett azonban — mint tapasztalhatják a látogatók — nem feledkezünk meg a nosztalgikus igényekről sem. A háború alatt megsemmisült Zsiráfház Az egykori tejcsarnok helyén ma a Rovarház van 34