Budapest, 1982. (20. évfolyam)

7. szám július - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Városházi tudósítások Tervezője: Rubik Ernő A Városháza szobáinak egyikében a belvárosi utcák távlati képét ábrázoló raizok láthatók. A valóságban, persze, ezek az utcák még nincsenek meg, mivel a rajzok — tervek. Változatok arra, hogyan rendezzék be a Belváros gyalogjáró rendszerét. A rajzok alján ismert név: Rubik Ernő. A Közlekedési Főigazgatóság — mint erről már korábban hírt adtunk — elhatározta, hogy a Belvárosban megszervezi a csak gyalogosoknak kijelölt utcák hálózatát, mely a Kálvin tér és a Deák tér között átszövi az egész történelmi városmagot. A Közlekedési Főigazgatóság megbízott több kiváló művészt, hogy tervezzék meg az utcák bútorzatát: a padokat, a lámpákat, a vendéglátó teraszokat, a fák fajtáját, helyét. Remélhetően nem kell olyan sokat várakoznunk arra sem, hogy elkezdődjék a munka, és a bűvös kocka feltalálójának ötletei is megvalósulnak a Belváros utcáin. Hol kezdjék, ki kezdje? A nyolcvanas évekre szóló fejlesztési elképzelések vitájának legfontosabb megállapítása: az új feladatok minőségi változást kívánnak, mindenütt és minden szinten nagyobb követelményt támasztanak. Hogy hol s melyik területen! Elsősorban a tervezésben, sőt, még előbb: a tervezési szemléletben. Elengedhetetlen, hogy a Fővárosi Tanács és osztályai ne csak a megbízó, hanem a vállalkozó szemével is nézzék a fejlesztést. Mert eddig főként az előbbi szemléletből adódott a sok „megértés, engedékenység". Az viszont tény: a Főváros ki volt szolgáltatva a tervezőknek, építőknek. Nemegyszer előfordult, hogy megváltoztatták, egyszerűsítették a korábban elfogadott jó tervet. Ez a gyakorlat nem ismétlődhet, nem válhat általánossá. A Fővárosi Tanács megrendel, megbízást ad, a pénzéért |oggal megkövetelheti a kifogástalan munkát. Az egész város felháborodik azon, ha egy régi vaslámpa, egy régi díszes vaskorlát elpusztul a közömbösség miatt. S ez jó, jelzi az itt lakók növekvő felelősségét a város szépségéért. De mért nem háborodunk fel azon, hogy sok-sok milliárdot költünk olyan lakásépítkezésekre, amelyeket már az átadás után bírál a kerületi tanács, támad a sajtó, sőt, elitélnek a Fővárosi Tanács építészei is. Utólag. Valóban elképesztő, hogy a békásmegyeri negyed keleti felében egykét helyen tízemeletes sikátort építettek — a Duna közelében, a hegyek lábánál, a város szélén. S nincs mentség az óbudai dombok ősi tájait elcsúfító telepre sem. De ezeket nem engedély nélkül, titokban, nem az éj leple alatt építették. Mind-mindet az illetékes szervek engedélyezték. S nem lehet mindent azzal a felkiáltással elintézni: több lakásra volt-van szükség. Ugyanúgy megtalálható a hibák mögött a kényelmesség, a megalkuvás, mint a közérdeknél gyakran erősebb csoportérdek. A hatvanas-hetvenes években nagyon sokat gyarapodott a főváros. Elkészült több olyan kiváló alkotás, mint az Erzsébet-híd vagy a Dél-pesti Kórház. Ezekre büszke a főváros lakossága is. Az már sajnálatosabb, hogy éppen a legtöbb beruházást igénylő területen — az új lakónegyedekben — gyakran középszerű, sőt gyenge a tervezési munka. Szép eredmény, hogy tíz év alatt Budapesten több lakás épült mint 1910 és 1945 között összesen, hogy a legutóbbi harmincöt évben több mint egymillió fővárosi jutott új lakáshoz. De amikor a főváros ennyit áldoz lakásra, jogos a kívánság, hogy ne csak többet, hanem szebbet, értékesebbet is építsenek. A nagy menynyiségi változás járjon együtt a minőség javulásával is. Ennek feltétele a nagyobb igényesség a tervezésben. Ma nagy gondot fordítunk a múlt epítészeti örökségének megőrzésére. Ez természetes, hiszen az feladata is a szocialista városnak, hogy megóvja, s megújítsa a múlt századok minden értékét. De a legfontosabb mégis az új építése, hiszen ez van a legnagyobb hatással életünkre. Olyan kiemelkedő alkotásokat kell hagynunk az utódainkra, hogy nekik is legyen majd okuk ezeket nagy gonddal megbecsülni. Változatok Újlakra A Fővárosi Tanács vezetői elfogadták Újlak rendezési tervét. A korábbi elképzelések szerint a régi település helyén több középmagas házat építettek volna. Az új elgondolás: megóvják Újlak történelmi hangulatát, jellegét, szerkezetét, utcahálózatát. A házak csak kivételes esetekben lehetnek négy emeletnél magasabbak. S fontos tennivaló: mind a műemlékek és a műemléki együttesek, mind a városképet meghatározó házak és együttesek megtartása. Újlak déli része a II. kerülethez, az északi része pedig a III. kerülethez tartozik. A kettőt a Szépvölgyi út választja el. Mivel a két rész összefügg, az új építkezések egységes rendezést kívántak. A terület négy főútja a Bécsi út, a Lajos utca, az Árpád fejedelem útja és az új Duna-parti út. Ezeken nagyobb változásokra már nincs szükség, de a Bécsi úton megszűnik az átmenő forgalom, és itt csak villamos jár majd. A házak állapota errefelé elég változatos. Sok lakás csákány alá kerül, de a kijelölt műemléki terület házait megóvják és felújítják, még ha új rendeltetést kapnak is esetleg. A Kolosy tér mellett lesz Újlak központja. Itt sátoros piac, csarnok, üzletközpont és mozi épül. A Szépvölgyi út mentén új szabadidő-központ helyét jelölték ki. Nő a zöldterület, s több lehetőség nyílik majd sportolásra a dombok lejtőin. Megmarad a környék vendéglátójellege is. Sok vita után javaslat hangzott el a Nagyszombat utcai amfiteátrum hasznosítására. A római város legnagyobb építészeti emléke pusztulóban van. A romok megóvása is megkívánja, hogy korunkban megfelelő rendeltetést kapjon az egykori színház. A tervezők szerint az a legjobb megoldás, ha a kétezer éves falak között iskolai torna- és jégpályát építenek. Újlak rendezési tervében a történelmi jelleg megóvása dominál. A korábbi javaslathoz képest csökken a bontások száma. E területen és Óbuda déli részén a tanácsi beruházásokon kívül nagyobb lehetőséget kapnak a magánerős építkezések. Gazdaságosabb lesz a tervezés-építkezés is. Gőz - szemétből Pest északi részén, Rákospalota határában felépült a szemétégetőmű. Csaknem nyolcvan évvel ezelőtt hangzott el az első javaslat, hogy a pesti szemetet külön telepen égessék el, s az így keletkezett gőzt hasznosítsák. Hosszú ideig a főváros gazdaságosabbnak találta a hagyományos megoldást. A szeméttel feltöltötték a sok elhagyott agyagfejtést, bányagödröt. Amikor kiderült, hogy 1983-ig megtelnek a szemétlerakóhelyek, s újak csak a főváros határától távolabb nyithatók, a Fővárosi Tanács elhatározta az égetőmű tervezését. A környezetvédelem új nagy alkotása több mint kétmilliárd forintba került. Naponta 1200 tonna szemetet égethetnek itt el. A keletkezett gőzt részben közvetlenül felhasználják a környéken és Káposztásmegye ren, részben elektromos árammá alakítják. A kivont vasat a kohászatnak szállítják. Kísérleteznek azzal, hogy a visszamaradt salakot hogyan lehetne hasznosítani az útépítésnél. Őszapó és társai Volt idő, amikor sok bírálatot kapott a Fővárosi Tanács az utcák elnevezése miatt. Több régi, hagyományos utcanevet megváltoztattak. Az új negyedekben pedig lassú volt az elnevezés, s olykor nem a legszerencsésebb a név választása. A nagy építkezések számos régi utcát megszüntettek. Közben pedig újak is keletkeztek. Igyekeznek ezeket most idejekorán elkeresztelni. Felelevenítenek régi elnevezéseket, s megvalósítják az elvet: ha a legnagyobb építkezések a külső negyedekben vannak, akkor itt kiváló személyiségekről is elnevezhetnek már utcát, s gondot fordítanak arra is, hogy a nevek jobban kifejezzék egy-egy terület hangulatát. Óbuda új nagy építkezése a Kaszásdűlő, a Szentendrei út mentén. Az egyik most keletkezett utca Darvas József nevét viseli majd. Sok más új név valójában régi utcák emlékét őrzi. Lesz ismét Búza, Zab, Köles, Boglya, Kazal és Szőlőskert utca. Ezek mind-mind emlékeztetnek arra, hogy Óbuda nem is olyan régen még gabona- és szőlőtermelő mezőváros volt. Nem minden ok nélkül kapták új nevüket Kőbánya utcái sem. A Csombor, Székfűvirág, Farkasalma és Medveszőlő utca neve arra is utal, hogy a Kőbányai Gyógyszergyár ezeket a növényeket is felhasználja termékei előállításához. A XXII. kerület családi házas részén a lakók kívánságára madarak nevét viselik az új kis utcák. Lesz itt Őszapó, Zöldike, Fenyőpinty, Kékcinke, Fenyőrigó, Jégmadár, Füzike, Kékbegy, Nádirigó és Csuszka utca. A terület jellegének felel meg a Sárgabarack, Aranyvessző, Meggyes, Rózsabimbó és Borszőlő utca elnevezés is. Óbuda Harang utcát kapott, Nagytétény — Kisharang utcát. Kaszásdűlő első tere Pethe Ferenc nevét viseli majd. A neves mezőgazda és újságíró nagyon sokat tett a takarmány- és ipari növények termesztésének fejlesztéséért. Emellett több mint kétszáz új magyar szó fűződik nevéhez. Az erdélyi származású tudós munkásságát Kaszásdűlőn emléktábla idézi majd. Aczél Kovách Tamás 28