Budapest, 1982. (20. évfolyam)

7. szám július - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Városházi tudósítások Tervezője: Rubik Ernő A Városháza szobáinak egyikében a belvárosi utcák távlati képét ábrázoló raizok láthatók. A valóságban, persze, ezek az utcák még nincsenek meg, mivel a rajzok — tervek. Változatok arra, hogyan rendezzék be a Belváros gyalogjáró rendszerét. A rajzok alján ismert név: Rubik Ernő. A Közlekedési Főigazgatóság — mint erről már korábban hírt adtunk — elhatározta, hogy a Belvárosban megszervezi a csak gyalogosoknak ki­jelölt utcák hálózatát, mely a Kálvin tér és a Deák tér között átszövi az egész történelmi városmagot. A Köz­lekedési Főigazgatóság megbízott több kiváló művészt, hogy tervezzék meg az utcák bútorzatát: a padokat, a lámpákat, a vendéglátó teraszokat, a fák fajtáját, helyét. Remélhetően nem kell olyan sokat várakoznunk arra sem, hogy elkezdődjék a munka, és a bűvös kocka feltalálójának ötletei is megvalósulnak a Belváros utcáin. Hol kezdjék, ki kezdje? A nyolcvanas évekre szóló fejlesz­tési elképzelések vitájának legfon­tosabb megállapítása: az új feladatok minőségi változást kívánnak, minde­nütt és minden szinten nagyobb követelményt támasztanak. Hogy hol s melyik területen! Elsősorban a ter­vezésben, sőt, még előbb: a tervezési szemléletben. Elengedhetetlen, hogy a Fővárosi Tanács és osztályai ne csak a meg­bízó, hanem a vállalkozó szemével is nézzék a fejlesztést. Mert eddig főként az előbbi szemléletből adódott a sok „megértés, engedékenység". Az vi­szont tény: a Főváros ki volt szolgál­tatva a tervezőknek, építőknek. Nem­egyszer előfordult, hogy megváltoz­tatták, egyszerűsítették a korábban elfogadott jó tervet. Ez a gyakorlat nem ismétlődhet, nem válhat általá­nossá. A Fővárosi Tanács megrendel, megbízást ad, a pénzéért |oggal meg­követelheti a kifogástalan munkát. Az egész város felháborodik azon, ha egy régi vaslámpa, egy régi díszes vaskorlát elpusztul a közömbösség miatt. S ez jó, jelzi az itt lakók növekvő felelősségét a város szépsé­géért. De mért nem háborodunk fel azon, hogy sok-sok milliárdot költünk olyan lakásépítkezésekre, amelyeket már az átadás után bírál a kerületi tanács, támad a sajtó, sőt, elitélnek a Fővárosi Tanács építészei is. Utólag. Valóban elképesztő, hogy a békás­megyeri negyed keleti felében egy­két helyen tízemeletes sikátort épí­tettek — a Duna közelében, a hegyek lábánál, a város szélén. S nincs ment­ség az óbudai dombok ősi tájait elcsúfító telepre sem. De ezeket nem engedély nélkül, titokban, nem az éj leple alatt építették. Mind-min­det az illetékes szervek engedélyezték. S nem lehet mindent azzal a felkiál­tással elintézni: több lakásra volt-van szükség. Ugyanúgy megtalálható a hibák mögött a kényelmesség, a meg­alkuvás, mint a közérdeknél gyakran erősebb csoportérdek. A hatvanas-hetvenes években na­gyon sokat gyarapodott a főváros. Elkészült több olyan kiváló alkotás, mint az Erzsébet-híd vagy a Dél-pesti Kórház. Ezekre büszke a főváros lakossága is. Az már sajnálatosabb, hogy éppen a legtöbb beruházást igénylő területen — az új lakó­negyedekben — gyakran középszerű, sőt gyenge a tervezési munka. Szép eredmény, hogy tíz év alatt Budapesten több lakás épült mint 1910 és 1945 között összesen, hogy a legutóbbi harmincöt évben több mint egymillió fővárosi jutott új la­káshoz. De amikor a főváros ennyit áldoz lakásra, jogos a kívánság, hogy ne csak többet, hanem szebbet, érté­kesebbet is építsenek. A nagy meny­nyiségi változás járjon együtt a minő­ség javulásával is. Ennek feltétele a nagyobb igényesség a tervezésben. Ma nagy gondot fordítunk a múlt epítészeti örökségének megőrzésére. Ez természetes, hiszen az feladata is a szocialista városnak, hogy megóvja, s megújítsa a múlt századok minden értékét. De a legfontosabb mégis az új építése, hiszen ez van a legnagyobb hatással életünkre. Olyan kiemelkedő alkotásokat kell hagynunk az utóda­inkra, hogy nekik is legyen majd okuk ezeket nagy gonddal megbecsülni. Változatok Újlakra A Fővárosi Tanács vezetői elfogad­ták Újlak rendezési tervét. A korábbi elképzelések szerint a régi település helyén több középmagas házat épí­tettek volna. Az új elgondolás: meg­óvják Újlak történelmi hangulatát, jellegét, szerkezetét, utcahálózatát. A házak csak kivételes esetekben le­hetnek négy emeletnél magasabbak. S fontos tennivaló: mind a műemlé­kek és a műemléki együttesek, mind a városképet meghatározó házak és együttesek megtartása. Újlak déli része a II. kerülethez, az északi része pedig a III. kerülethez tartozik. A kettőt a Szépvölgyi út választja el. Mivel a két rész összefügg, az új építkezések egységes rendezést kívántak. A terület négy főútja a Bécsi út, a Lajos utca, az Árpád fejedelem útja és az új Duna-parti út. Ezeken nagyobb változásokra már nincs szük­ség, de a Bécsi úton megszűnik az átmenő forgalom, és itt csak villamos jár majd. A házak állapota errefelé elég vál­tozatos. Sok lakás csákány alá kerül, de a kijelölt műemléki terület házait megóvják és felújítják, még ha új ren­deltetést kapnak is esetleg. A Kolosy tér mellett lesz Újlak központja. Itt sátoros piac, csarnok, üzletközpont és mozi épül. A Szép­völgyi út mentén új szabadidő-központ helyét jelölték ki. Nő a zöldterület, s több lehetőség nyílik majd sporto­lásra a dombok lejtőin. Megmarad a környék vendéglátójellege is. Sok vita után javaslat hangzott el a Nagyszombat utcai amfiteátrum hasznosítására. A római város leg­nagyobb építészeti emléke pusztuló­ban van. A romok megóvása is meg­kívánja, hogy korunkban megfelelő rendeltetést kapjon az egykori szín­ház. A tervezők szerint az a legjobb megoldás, ha a kétezer éves falak kö­zött iskolai torna- és jégpályát épí­tenek. Újlak rendezési tervében a törté­nelmi jelleg megóvása dominál. A ko­rábbi javaslathoz képest csökken a bontások száma. E területen és Óbuda déli részén a tanácsi beruhá­zásokon kívül nagyobb lehetőséget kapnak a magánerős építkezések. Gazdaságosabb lesz a tervezés-épít­kezés is. Gőz - szemétből Pest északi részén, Rákospalota határában felépült a szemétégetőmű. Csaknem nyolcvan évvel ezelőtt hang­zott el az első javaslat, hogy a pesti szemetet külön telepen égessék el, s az így keletkezett gőzt hasznosítsák. Hosszú ideig a főváros gazdaságosabb­nak találta a hagyományos megoldást. A szeméttel feltöltötték a sok elha­gyott agyagfejtést, bányagödröt. Ami­kor kiderült, hogy 1983-ig megtelnek a szemétlerakóhelyek, s újak csak a főváros határától távolabb nyithatók, a Fővárosi Tanács elhatározta az égetőmű tervezését. A környezetvédelem új nagy alko­tása több mint kétmilliárd forintba került. Naponta 1200 tonna szemetet égethetnek itt el. A keletkezett gőzt részben közvetlenül felhasználják a környéken és Káposztásmegye ren, részben elektromos árammá alakít­ják. A kivont vasat a kohászatnak szállítják. Kísérleteznek azzal, hogy a visszamaradt salakot hogyan lehetne hasznosítani az útépítésnél. Őszapó és társai Volt idő, amikor sok bírálatot kapott a Fővárosi Tanács az utcák elnevezése miatt. Több régi, hagyo­mányos utcanevet megváltoztattak. Az új negyedekben pedig lassú volt az elnevezés, s olykor nem a legszeren­csésebb a név választása. A nagy építkezések számos régi utcát megszüntettek. Közben pedig újak is keletkeztek. Igyekeznek ezeket most idejekorán elkeresztelni. Felele­venítenek régi elnevezéseket, s meg­valósítják az elvet: ha a legnagyobb építkezések a külső negyedekben vannak, akkor itt kiváló személyisé­gekről is elnevezhetnek már utcát, s gondot fordítanak arra is, hogy a nevek jobban kifejezzék egy-egy terü­let hangulatát. Óbuda új nagy építkezése a Kaszás­dűlő, a Szentendrei út mentén. Az egyik most keletkezett utca Darvas József nevét viseli majd. Sok más új név valójában régi utcák emlékét őrzi. Lesz ismét Búza, Zab, Köles, Boglya, Kazal és Szőlőskert utca. Ezek mind-mind emlékeztetnek arra, hogy Óbuda nem is olyan régen még gabona- és szőlőtermelő mezőváros volt. Nem minden ok nélkül kapták új nevüket Kőbánya utcái sem. A Csom­bor, Székfűvirág, Farkasalma és Medve­szőlő utca neve arra is utal, hogy a Kőbányai Gyógyszergyár ezeket a növényeket is felhasználja termékei előállításához. A XXII. kerület családi házas részén a lakók kívánságára madarak nevét viselik az új kis utcák. Lesz itt Őszapó, Zöldike, Fenyőpinty, Kék­cinke, Fenyőrigó, Jégmadár, Füzike, Kékbegy, Nádirigó és Csuszka utca. A terület jellegének felel meg a Sárga­barack, Aranyvessző, Meggyes, Rózsa­bimbó és Borszőlő utca elnevezés is. Óbuda Harang utcát kapott, Nagyté­tény — Kisharang utcát. Kaszásdűlő első tere Pethe Ferenc nevét viseli majd. A neves mezőgazda és újságíró nagyon sokat tett a takar­mány- és ipari növények termeszté­sének fejlesztéséért. Emellett több mint kétszáz új magyar szó fűződik nevéhez. Az erdélyi származású tudós munkásságát Kaszásdűlőn emléktábla idézi majd. Aczél Kovách Tamás 28

Next

/
Thumbnails
Contents