Budapest, 1982. (20. évfolyam)

4. szám április - Supka Magdolna: Rékassy

RÉKASSY Értékes örökség herdálóivá tesz bennünket szinte önkéntelenül is az, hogy városunk, Budapest jelenében nem érzékeljük egyszersmind a múltját. Legalább azt a két évszázadnyi történelmi atmoszférát, amelyben az iparosodással a kultúra sajátos jegyei is kirajzolódtak jól láthatóan, mint évgyűrűk a fákra, az utcák és terek arculatára is. Azt a kort, amelyben az egykori mezőváros, a régi Pest-Buda a mai Nagy-Budapestté nőtt. Mindennapjaink sürgetésében nem érünk rá ilyen eszmélkedésre. Talán ez is egyik oka annak, hogy az ország szívének nevezett városunkra — csakúgy, mint a jelképül szolgáló emberi szív működésére és állapotára — gyakorta csak akkor figyelünk fel, amikor a tünetek figyelmeztetnek, hogy baj van. Ezek észlelőinek fontos feladata, hogy nagy nyilvánossághoz juttassák jelzéseiket. Hogy láttatni is tudják, riporteri mentőszolgálat gyanánt, ez a televízió érdeme. A tévé egyik megdöbbentő sorozata pusztuló műemlékeink sorsát tárja fel, immár két esz-24