Budapest, 1982. (20. évfolyam)

3. szám március - Mit várhatunk 1982-től?

A működő intézmények gép- és műszerbeszerzésére mindössze 33 millió forint marad. Ez kevésnek tűnhet, de 1981-ben mintegy 25 millió forint értékű gép és műszer beszerzését előrehozták, és az első két év együttes összege megfelel a középtávú terv időarányos részének. A kereskedelmi ágazat 1982. évi fejlesztési keretének 78 százalékát köti le a lakásépítéssel összefüggő élelmiszerbolt-hálózat fejlesztése. Ebből — az 1981. évről áthúzódó beruházásokat is figyelembe véve — 16 ezer négyzetméter kiskereskedelmi létesítmény épülhet. Az új létesítmények közül alapterületükkel — cca. 10 ezer m2 — kiemelkednek az év során megnyíló szállodák vendéglátó létesítményei (Rege, Átrium, Expo, Stadion, Buda, Karolina szállók). Ellátatlan területeken öt élelmiszerüzlet nyílik, összesen 1,6 ezer négyzetméter alapterülettel. A napközis ellátás bővítése érdekében az év végéig üzembe helyezik a XI., Kondorosi úton a 10 ezer adagos gyermekélelmezési báziskonyhát. Lakótelepi ágazati beruházásként megkezdődik a XI. kerületi Az Átrium-szálló gazdagréti báziskonyha és étterem kivitelezése. Az év végére előreláthatólag befejeződik a Váci utcai Aranypók Áruház építése állami és tanácsi támogatással. A szolgáltatóhálózat fejlesztésére 92 millió Ft áll rendelkezésre, amely a folyamatban lévő építkezésekre szükséges, zömükben az új lakótelepeken. A főváros sütőipara 1982-ben igen jelentős mértékben fejlődik. Az év I. negyedének végén termelni fog az Észak-pesti kenyérgyár, amely 90 tonna/óra kapacitásával nagymértékben javítja a körzet kenyér-és pékáruellátását. Folytatódik a Dél-pesti kenyérgyár építése, és megkezdődik a Hungária körúti kenyérgyár kivitelezése. Az év végére befejezik a Százados úti süteményes üzem építését, amely — napi kétműszakos üzemeltetéssel — 27 tonna kapacitásbővülést eredményez. Mindezek megvalósításához a vállalati alapok kiegészítésére a Fővárosi Tanács 409 millió forint támogatást nyújt saját fejlesztési alapjából. A lakásfelújítást a jóváhagyott VI. ötéves terv 1982. évi ütemének megfelelően lehet végezni. Az 1982. évi lakóház-felújítási keret 5 milliárd forint. Ebből a terv 9,2—10 ezer lakás felújítását és 6—7 ezer lakás korszerűsítését irányozza elő. Súlyt helyeznek arra, hogy emelkedjék a fővárosi tanácsi építőipar és ingatlankezelő szervezetek lakóház-fenntartási és felújítási tevékenységének színvonala, ezáltal javítsák a lakosság mindennapi közérzetét. A fővárosi intézmények felújítására 1982-ben több mint 700 millió forint áll rendelkezésre. Az egészségügyi intézmények között a kórházaké az elsőség meg a járóbetegellátást szolgáló intézményeké. 16 általános iskola, 6 gimnázium és néhány más művelődési intézmény felújítása szerepel még a tervben. Út- és hídfelújításra 1982. évben 1,350 millió forint szolgál. A tervezett munkák közül kiemelkedik a Gubacsi híd, Élmunkás-híd, X., Körösi Csorna út, XV., Ifjúgárda út, a Belgrád rkp., XI., Tétényi út, III., Korvin Ottó u. felújítása. Több mint 280 millió forint jut a főútvonalak, hidak, tervszerű megelőző karbantartására, a közutakat veszélyeztető pincék, üregek biztosítási munkáira. A kerületekben tovább folytatódik a talajstabilizációs eljárással végzett útkorszerűsítés, valamint a járdaépítési program. Növekvő felelősség a végrehajtásban A főváros 1982. évi tervének megvalósítása nagy erőfeszítéseket kíván minden szinten. Szigorúbb közgazdasági feltételekkel kell számolni a tanácsi fejlesztések terén is. A munkaerőhelyzet tendenciái nem változnak, tovább csökken a fizikai munkaerő száma a fővárosban. Külön figyelmet kell fordítani az építőipari kapacitások biztosítására, fel kell kutatni a rejtett lehetőségeket, figyelembe véve az 1982. I. 1-től érvényes új vállalkozási formákat. A terv végrehajtásának fontos feltétele a szó igazi értelmében vett, mindenre kiterjedő, gondos takarékosság. A beruházási árak emelkedésének ellensúlyozására megfelelő tartalékokat irányoz ugyan elő a terv — áremelkedésre 4 százalékot, az egyéb állami beruházások tervezett volumene után 6 százalék gazdálkodási tartalékot és a kötelező beruházási tartalékot —, de előre nem látható feladatok, feszültségek is jelentkezhetnek. Határozottan meg kell akadályozni a beruházási kapacitások és pénzügyi eszközök szétaprózását. Ezért elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezését kell szorgalmazni, rövidíteni az építési időt. Csak jól előkészített beruházást szabad megkezdeni. A koncentrálás érdekében 1982-ben új beruházást az ÁTB határozata értelmében csak az alapellátás területén, indokolt szükségletek kielégítésére szabad indítani. A terv a korábbiaknál is nagyobb mértékben számol a társadalmi összefogás erejével. Szükség van a lakosság önzetlen társadalmi munkájára a lakótelepek szépítésében és meglévő értékeink megőrzésében egyaránt. Az ellátási feladatok megoldásában számít a fővárosi vállalatok, szövetkezetek és intézmények anyagi segítségére és aktív közreműködésére. Mindezek együtt biztosíthatják a kitűzött célok megvalósítását. 4