Budapest, 1981. (19. évfolyam)

2. szám február - Gombos Károly: „Erdélyi" szőnyegek

Golyós imaszőnyeg udvarba vagy más rangos személyhez mentek, rendszerint keleti szőnyeget vittek ajándékba. II. Lajos koronázá­sakor, 1514-ben Brassó polgárai száz forint értékű nagy szőnyeget aján­dékoztak a királynak. Ez igen értékes szőnyeg lehetett, hiszen 1523-ban ThOmory István alvajda csak 12 fo­rintos szőnyeget, a kisebb rangú vá­rosi tanácsnokok pedig két—három vagy öt forintot érő szőnyegeket kap­tak Brassó város vezetőségétől. A va­gyongyűjtésnek, a pénz befektetésé­nek is egyik módja lehetett a szőnyeg­vásárlás. A keleti szőnyeg elterjedésének alapvető oka, hogy beszerzése egy­szerű volt, és viszonylag olcsóbban lehetett hozzájutni, mint a nagyobb méretű és drágább flandriai és más nyugati kárpitokhoz. A keleti szőnye­gek kereskedelmi útja Erdélyen át vezetett: Brassó, Nagyszeben, Gyula­fehérvár, Ecsed, Fogaras, Óvár, Hé­dervár, Tömörd, Ebesfalva, Déva, Medgyes, Nagyvárad. Ezen az úton kerültek a keleti szőnyegek a gazdag felvidéki városokba, sőt, lengyel földre, Bécsbe és Zágrábba is. Brassó város számadáskönyveinek adatai szerint 1503 januárjától no­vember 16-ig ötszáznál több szőnye­get vittek be a városba. Az elöljáró­ság vámot szedett az áruk után ter­mészetben vagy pénzben. A fő beszerzési hely Isztambul (Konstantinápoly) volt. Tudjuk, hogy ott a magyar főurak személyesen vagy a követeik révén vásároltak szőnyege­ket. Szőnyegkereskedéssel foglalkoz­tak erdélyi szászok, görögök és örmé­nyek. Vannak utalások arra is, hogy az Isztambulban járt magyarok kiktől vették a keleti szőnyegeket. A portai szőnyegek és kilimek megnevezés valamelyik szultáni manufaktúrára vonatkoztatható, de többet a feljegy­zésekből nem tudhatunk meg. A keleti szőnyegeket a magyar fő­urak otthonában a falra, padlóra, az ablak elé vagy az ablakra, ágy mellé vagy elé (főként az asszonyok szobá­jában) helyezték. Szívesen takartak le velük bútorokat: kerevetet, ágyat, ládát, karosszéket, asztalt, de hasz­nálták hintóban és nyeregtartónak is. Díszítettek vele királyi, fejedelmi be­vonulási utakat, lakodalmas sátrakat. Nem ritka a keleti szőnyeg a kato­likus templomok oltárai előtt, a szó­széken és a karzaton, az evangélikus templomok padjain sem. Ezek az iparos céheknek vagy módosabb ke­reskedőknek fogadalmi ajándékai. Némelyik főúr keleti szőnyegen aludt a hadjáratban, s olyan is előfor­dult, hogy fogságba esvén szőnyeget kapott a cellájába. A XVII. század­ban több főrangú személyt szép min­tázatú keleti szőnyegen ravataloztak föl. Például Illésházy Gáspárt és fele­ségét 1648-ban, Illésházy Gábort 1662-ben és Bánfly Erzsébetet 1663-ban. Nem állíthatjuk teljes bizonyos­sággal, hogy minden főrangú sze­mélyt keleti szőnyegeken ravataloz­tak föl a XVII. században, de tudjuk, hogy igen elterjedt, társadalmilag el­fogadott szokás volt, hiszen a ravatalt festményen is megörökítették. A ra­vatalképek útba igazítanak a magyar­országi keleti szőnyegek felhasználá­sát illetően, és segítségükkel azono­síthatók a hazánkban őrzött XVI— XVII. századi anatóliai szőnyegek. A festmények alapján ezekben az év­századokban az arabeszkes szőnyegek a legnépszerűbbek. A másik közked­velt szőnyegfajta az ún. „erdélyi szőnyeg" volt. Ezeket kék, vörös és sárga színekben pompázó gyapjúból szőtték, virágos és mcdaillonos min­tázattal. Valójában nem Erdélyben' hanem a kisázsiai Usák városában vagy Bergama környéki műhelyek­ben készítették őket. Nagyon kedvel­ték Erdélyben ezeket a közepes mé­retű szőnyegeket, ezért az egész vilá­gon az „erdélyi" kereskedelmi nevet viselik. Az Iparművészeti Múzeum-Európában a legszebb „erdélyi" tí­pusú szőnyeggyűjteménye. A régi leltárak tudósítanak a sző­nyegek formájáról és méreteiről is. Megneveznek apró vagy kicsiny, kö­zepes és igen nagy szőnyeget. Kife­jezetten a formára utal az „egyenlő nagyságú szőnyeg" meghatározás is, ami formailag tökéletest jelent. Beth­len Gábor 1628-ban utasítja követét, Toldalaghi Mihályt, hogy hozzon neki Isztambulból egyenlő nagyságú (azonos méretű) fehér szőnyegeket. A követ válasza szerint ilyeneket nem lehet kapni. Szó esik a leltárak­ban „kerekded szőnyegről", hétöles és huszonhárom öles óriási méretű szőnyegekről is. (Ez utóbbi méret túlzottnak tűnik, mivel egy öl körül­belül annyi, mint egy felnőtt ember kiterjesztett karja az ujjak végéig.) A szőnyegek anyagáról kevesebb adat maradt fenn. A gyapjúbó 1 készí 25 Erdélyi szőnyeg

Next

/
Thumbnails
Contents