Budapest, 1981. (19. évfolyam)

1. szám január - F. Rados Márta: A „pavilon"

lankás-dombos szőlőskertekből, Krúdyhangulatú barokkos utcácskákból Budapest harmadik legnagyobb, nagyvárosnyi lakost befogadó kerületévé fejlődött. Ma is ugyanabban az épületben folyik a gyógyítás. A halmozódó igények követése legfeljebb ha a betegférőhelyek és a munkahelyek szaporításával és egymásra zsúfolásával történhetett. Törvényszerű volt tehát, hogy a kórház a 70-es évek derekán a budapesti kórházfejlesztések élére került, és most küszöbön áll a rekonstrukció első és legfontosabb épületének átadása. A Margit Kórház feladata Buda legészakibb részén a fekvőbeteg-ellátás az alapágazatokban. Az egészségügyi integráció folytán felelősségi köre ennél természetesen jóval szélesebb, azonban egyéb funkciók teljesítésére — a gondozás, a körzeti ellátás stb. — más telephelyen levő intézmények szolgálnak. A lakosság ellátásában együttműködik több orvosi szakágban, illetve bizonyos üzemeltetési kérdéseket a János Kórház segítségével old meg. A Margit Kórház folyamatban levő fejlesztése e feladatok számára kívánja megteremteni a korszerű feltételeket. A nemsokára befejeződő első ütemben 313 ágyas „pavilon" létesül mindazokkal a központi orvosi és ellátórészlegekkel, amelyeket már a kórház leendő teljes ágyszámának figyelembevételével építenek meg. Azután újítják fel a meglevő 162 ágyas — két év múlva kereken százéves —• épületet. Majd a befejező ütemben — legkorábban a hatodik ötéves terv második felében — egy 250 ágyas blokkal egészítik ki az együttest. Szó van továbbá arról is, ~ hogy a hetedik ötéves tervciklusban a kórház területével szomszédosán, a Tégla utca túloldalán, a régi óbudai téglagyár szabaddá vált területén felépül a budai gyermekkórház, amit jelenleg a Rózsadombon szétszórtan, több épületben működő szakrendelők pótolnak. E koncepció megvalósításával valóban sokoldalú és a fokozott igényeknek megfelelő egészségügyi bázis alakul ki ezen a kellemes környezetű, jól megközelíthető területen, méghozzá nemcsak Óbuda, hanem Buda és agglomerációs övezete gyermeklakossága számára is. E fejlesztési elképzelések azonban hoszszú távra szólnak, érthető, hogy a szakembereknek és a környék lakóinak figyelme most az első építési szakasz „pavilonja" felé fordul. A „pavilon" kifejezés — bár hivatalosan is így említik — a lehető legkevésbé jellemzi azt, ami itt épül, ezért kívánkozott idézőjelbe minden említéskor. A kórház új főépületéről van ugyanis szó, hatalmas, hatszintes tömbről, amely volumenében többszöröse a meglevőnek, és amely tartalmánál, a kórháztelken elfoglalt helyzeténél fogva az intézmény központi létesítménye lesz, az is marad valamennyi ütem befejezése után. A pavilon — maradjunk most már e kifejezés mellett — T formájú épület. Hosszabbik szárnya — ahol a betegszobák kelet felé tájoltan sorakoznak — a Bécsi út mentén álló régi épület mögött, azzal szinte párhuzamosan húzódik. A rövidebb 6