Budapest, 1981. (19. évfolyam)

12. szám december - Dániel Ferenc: BBS = Balázs Béla Stúdió

s megvitattuk őket. Megvitattuk saját forgatókönyveinket is: A harangok Rómába mentek . . . Gyalog a mennyországba .. . még mielőtt filmekké realizálódtak volna. (Tervezgetések, viták, pályázatok — filmek nélkül. Az áttörés éve: 1961. Megszülettek a stúdió emblémájával jelzett alkotások — összesen harminchat percnyi mozgókép. Velük egy újabb filmes nemzedék döngette a kapukat. írásom idején már létezik BBS-archívum — fáradságos munka eredményeképp. A szanaszét szórt kópiákat Grünvalszky Ferenc, Szomjas György, Magyar Dezső, Gazdag Gyula, Mihályfi László és mások kutatták fel; raktárakból, stúdiókból, polcokról és dobozokból. Ám elveszett a BBS egyik első filmje, Bán Róbert és Sára Sándor: Hajnal után sötétség című kilencperces alkotása; nyoma veszett Nóvák Márk és Tóth János I. Filmplakátjának. Az úgynevezett filmográfiák 1961—1981 között 150 BBS-műről adnak számot, de a töredékes dokumentumok, jegyzőkönyvek jelentések tanúsága szerint ennél jóval több film készült, nem is szólva a félbemaradtakról, kezdeményekről. A filmtörténetben, sajnos, mindenkor ismétlődő jelenség: a mozgóképáradatban képtelenség megóvni az értékeket. S a kárt nem pótolja, hogy a Balázs Béla Stúdió pasaréti polcairól a törzskönyvezett filmeket a művelődési otthonok, filmklubok bármikor kölcsönvehetik.) 1961: Hajnal után sötétség (leírások szerint színes dokumentumfilm volt a vüág egy napjáról, amikor Gagarint fellőtték az űrbe.); Ősz (Kézdi Kovács Zsolt és Zöldi István lírai hangvételű filmje); Te, Variációk egy témára (Szabó István és Vámos Tamás filmetűdjei, a rendező debütálása). 7962; Cigányok (Sára Sándor és Gaál István immár klasszikussá érett dokumentumfilmje); Csendélet (Nóvák Márk és Tóth János e filmjükkel kezdték meg kinematográfiai kísérleteiket); Prometheus (Gábor Pál és Zsombolyai János kísérleti játéka, a montázs újrafelfedezése). E filmek a sorban elsők; és csak az elkövetkezendő évek hirtelen megugró terméséből érthetjük meg, hogy milyen sokrétű, és sokféle tehetséget munkába lendítő alkotóélet folyt akkor a stúdióban. Az alkotók: Kardos Ferenc, Ventilla István, Elek Judit, Gyöngyössy Imre, Lakatos Iván, Kenyeres Gábor, Huszárik Zoltán, Reisenbüchler Sándor, Koltai Jenő, Klausz Alfréd, Nepp József, Neményi Mária, Zöldi István . . . s később újabbak és újabbak csatlakoztak hozzájuk. Németh András: Rekvizitumokat őrzök a BBS életéből (a Te kézzel írott gyártási naplóját, a címadó Kedd első vetítési meghívóját, és így tovább), őrzöm ezeket, mert nagyon hosszú időt ölel át az a korszak — több mint húsz évet —, amíg ilyen vagy olyan módon közöm volt a stúdióhoz. Olykor mint gyártásvezető, de voltak időszakok, amikor »hivatalból« — különféle beosztásokban — főnök voltam. Szerettem stúdiós lenni, az első időszakot különösképp szerettem. A hatvanas évek elején valódi műhelyben igazi csapatmunka folyt. Mindnyájan szerettük egymás filmjét, és izgultunk érte. Természetesen azért mindenki a sajátjáért is . .. Jellemző, amikor az egyik filmet forgattuk, a BBS minden egyes tagja reggeltől estig ott volt a forgatáson. Sőt, este kilenckor, tízkor, tizenegykor a muszternézésen is, alig fértünk a vetítőbe. Lehet, hogy kissé túlzok, amikor azt mondom: ez volt az a korszak, az a varázslatos, amit úgy lehetne jellemezni: a József Attila-i harminchat fokos láz kollektív eufóriája. Varázslat volt, s máig őrzöm az emlékét... Sára Sándor: A Cigányok volt a BBS első dokumentumfilmje. Én akkoriban a Híradó és Dokumentum-filmgyárban dolgoztam; abban az időben készítettük Gaál Istvánnal az Odavissza című filmet, amely a bejáró munkásokról szól. . . így én is beadtam egy témát a cigányokról. Ott azonban nem sikerült elfogadtatnom; sőt. . . Máig őrzök egy különös levelet, az akkori igazgató levelét. . . abban a benyújtott forgatókönyvre válaszként azt írta nekem, hogy a forgatókönyvet csak a film elkészülte után tudja elfogadni. Ez nonszensz. így került a Cigányok terve a Balázs Béla Stúdióba, ahol bizalmat szavaztak a vállalkozásnak. Mi a stúdióban nagyon kegyetlenek és nagyon őszinték voltunk egymáshoz, s ez hosszú évekig általában így volt. Kegyetlen, őszinte vitákban készültek filmjeink . . . Eufória és kegyetlenség. E kettő szorosan összefügg filmtörténetünk talán legfontosabb korszakában. Többről volt szó, mint hogy a történelem, a valóság önnön méltó leképezésére sarkallta az alkotókat; hogy szembenézésre késztessen. A „mozgófénykép" vált lényegessé, hiszen a Jancsó említette új hullám: hullámverés. Truffaut, Resnais, Godard, Louis Malles és a többi francia mellett a vászonról „csapdostak" az olaszok: Fellini, Visconti, Antonioni; a távol-keletiek: Sindo, Kuroszawa, Mizogucsi; történelmi rokonaink: Wajda, Álunk, Kawalerowicz, Borowcik. Röviden: a világ filmművészete vált egyszeriben normává. Annak az eufóriás és kegyetlenül őszinte, tehát ugyancsak munkalázas felismerése, hogy a mozgóképkompozícióban személyiségek viaskodnak léttörvényekkel, nemzeti sajátosságokkal, hagyománynyal; hogy a képkivágást, mozgást nem lehet elvonatkoztatni az ítélőerőtől vagy attól az intuíciótól, amely minden részletet felelősen áthat. Ilyenképpen húsz év távlatából is fölsejlik a BBS-ben szárnyaikat próbálgató filmesek eufóriájának, kegyetlen őszinteségének tartalma: az Országúton, a Kopár sziget, a Rocco, a Négyszáz csapás vagy a Mater Johanna — megannyi kristályosuk élmény — vonzott, serkentett: „mi sem adhatjuk alább!". Tóth János: ... 1962 óta csinálok filmeket a Balázs Béla Stúdióban, számomra a stúdióban végzendő munka: nehezebb anyagi körülmények között szabadabb filmkészítés lehetőségét jelenti. Minden nehézség ellenére én a stúdiót kísérleti műhelynek tekintem, ahol nagyobb a kockázat. Igaz ugyan, hogy kisebb területen — de ad teret, pályát, pénzt, lehetőséget, ablakot, mindent. Én mind a mai napig nyitottnak, végtelennek érzem a stúdió lehetőségeit. Élni kell vele, és én szeretek élni vele. Antal István: A stúdióban különböző markáns egyéniségekkel együtt készíthettél filmet. .. Nóvák Márkra gondolok, Ventilla Istvánra, Huszárik Zoltánra. Milyen .volt velük dolgozni? Tóth János: Mi kerestük meg egymást és mi csináltuk a stúdiót. Ezek t a kapcsolatok vagy megvoltak, vagy szubjektíven alakultak, de a stúdió adta keretet mi akartuk filmtartalommal megtölteni. Az együttes munka számára egyedüli lehetőségünk a BBS volt' 19 Balázs Béla Stúdió Igazoltan távol voltaiig