Budapest, 1981. (19. évfolyam)

11. szám november - Pesti László: Mi lesz veled, Népliget?

területet szakított ki a parkból a villamos távvezetékhálózat telepe is. A Budapesti Elektromos Művek Alállomása nevet viselő telepet 1942-ben kezdték építeni. 1946-ban lebontották, 1948-ban hozzáláttak újjáépítéséhez, 1965-ben pedig kibővítették. 1949-ben épült fel a Kőbányai úti Egészségház a Kismartoni úton. Az intézmény később bővítésre szorult, az újabb szárny 1975-ben lett készen. 1948. március 15-én adták át az ún. Centenáriumi Emléket, amely kovácsolt vasból készült, és tíz körben különböző foglalkozások jelvényeit ábrázolja. Az emlékművet 1976-ban útépítés miatt áthelyezték. Ekkor kissé megrongálódott, de nagyobb baj, hogy javításakor elveszett a rendeltetését magyarázó tábla. 1950-ben elhamarkodva megszüntették a Népliget nyolc évtizede működő faiskoláját, s természetesen nem azért, hogy helyét park foglalja el. Területén sporttelep létesült, mely jelenleg a Ferencváros sportklub gyakorlópályája. 1955-ben újabb szép szoborral gyarapodott a Népliget. Ide szállították át a lebontott Nemzeti Színház elől, a Blaha Lujza térről, és a Dísztér közepén állították föl Bezerédi Gyula Tinódi Lantos Sebestyént ábrázoló szobrát. A mészkő talapzatot Jámbor Lajos építészmérnök tervezte, a szobor készítésének éve: 1907. A liget legutóbbi általános rendezési tervét a BUVÁTI két mérnöke, Csorna Antal és Jancsó Miklós készítette 1956-ban. A X. ker. Tanács 1963-ban foglalkozott a liget rendezésével, de az átépítéshez szükséges összeg, 110 millió forint nem állt rendelkezésére. Ekkor még folyt a korszerűtlen, romos mutatványos bódék eltávolítása, s bár a hivatalos végzést már 1950-ben meghozták, az utolsó családok csak 1968-ban költöztek el. 1969-ben Népligeti Fejlesztési Bizottság alakult, s ismét nagyszabású tervek kerültek szóba. Fürdőt, csónakázó-korcsolyázó tavat, vendéglőt, tejvendéglőt, klubkertet, különböző játszótereket, büféket, gyümölcspavilont, vécéket, autóparkolót, kertészeti kiállítást, nyári színházat, szabadtéri színpadot, cukrászdát, eszpresszót szándékoztak építeni. Felújították volna a Nagyvendéglőt is. Ez a terv sem valósult meg, mert óriási összegbe, 220 millió forintba került volna. Talán jobb is így, hiszen, ha kivitelezik, alig maradt volna hely egy-két fának a Népligetben. Néhány év múltán a Fővárosi Tanács pályázatot írt ki a Népliget rendezésére. A pályázatra 13 mű érkezett. A zsűri 380 ezer forintot ítélt meg a legjobb terv, a 6. számú pályamunka készítőinek. A megvalósulást ebben az esetben is a hiányzó anyagiak akadályozták meg. 1973-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára emlékparkot építettek, mégpedig az ország valamennyi megyéjének részvételével. A 45 ezer négyzetméteres park 19 részből áll, amelyek nemcsak önmagukban szépek, összehangolásuk is jól sikerült. Az Ország illetve Centenáriumi Parknak nevezett kertben több Emléklap Linné halálának 200. évfordulójára hazai táj jelképét megtaláljuk: fenyvest, tölgyest, láperdőt, szikest. Egy medence a Fertő tavat, egy csobogó a Hármas-Köröst jelképezi. A Fővárosi Tanács és Fejér megye egy-egy emléktáblát helyezett el a Centenáriumi Parkban. Zala megye adománya Németh János Göcsej című domborműve, Baranya megyéé Bócz Gyula siklósi márványobeliszkje, Borsod-Abaúj-Zemplén megye nevezetességeit színes, kerek műanyag dombormű ábrázolja. A Centenáriumi Parkot a Fővárosi Kertészet építette. 1973. október 1-én adták át a közönségnek. 1977. augusztus 20-án nyílt meg a liget legfiatalabb létesítménye, a Planetárium. Helyét 1971. szeptember 1-én jelölték ki a belső forgalmi úttól keletre, az Elnök utcával szemben. A terveket a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei. Lux László és Tömöry Tamás készítették 1972-ben Csorba Vera kerttervező közreműködésével. 1978. január 10-én, Linné Károly halálának 200. évfordulóján a Fővárosi Kertészet dolgozói emléktáblát állítottak. 1980 októberében emlékfákat ültettek: Kitaibel Pál (1757—1817) és Waldstein Ádám Ferenc (1759—1823) tiszteletére egy-egy perzsiai varázsfát (Parrotia persica C. A. Mey.), Jávorka Sándor (1883—1961) és Soó Rezső (1903—1981) tiszteletére pedig egy-egy barkócaberkenyét (Sorbus torminalis Crantz.). Azt tervezik, hogy más növénykutatóknak is ültetnek emlékfát a Népligetben. A Népliget területe 112 hektár. Ebben a nagy parkban csupán négy utcaelnevezés van: Kismartoni út, Lengyel sétány, Vajda Péter utca és a már többször említett Mutatványos tér. Éppen ezért meglehetősen nehéz tájékozódni a Népliget kiterjedt úthálózatában, önként adódik a kérdés: miért ne válhatna a Népliget a magyar botanikusok emlékhelyévé az által is, hogy útjai a növénytan hazai művelőinek a nevét viselik? E sorok írója 1981 júniusában javaslatot juttatott el a Hazafias Népfront X. kerületi bizottságához, amelyben azt kérte, hogy a Fővárosi Tanács egyegy sétányszakaszt nevezzen el Andreánszky Gáborról, Borbás Vincéről, Endlicher István Lászlóról, Fazekas Mihályról, Hazslínszky Frigyesről, Hollendonner Ferencről, Mágocsy-Dietz Sándorról, Moesz Gusztávról, Rapaics Rajmundról, Schilberszky Károly Ferencről, Sinonkai Lajosról, Soó Rezsőről, Staub Móricról, Tuzson Jánosról és Winterl Jakab Józsefről. Azt is javasoltam, hogy a városligeti és a margitszigeti művészsétány mintájára létesítsenek a Népliget fasorai mentén természettudós-sétányt. Jó lenne az is, ha az illetékesek felismernék: ez a nagy park milyen nagyszerű helyet kínál szobrok és térplasztikák elhelyezésére, alkalmi szoborkiállítások rendezésére. A 3-as számú metróvonal építése alatt a Népliget jelentős részét — az Üllői úti nagytábla, az Ecseri-sarok és a Szent Kereszt-templom körüli területet — felvonulási épületek foglalják el. A munka befejezése után ebből néhány ezer négyzetméter kivételével ismét park lesz. (A kertfelület mégis csökken, mert a víztorony és a 75-ös trolibusz végállomása közé távolsági autóbuszvégállomást építenek.) Ezzel a kertészeti parképítéssel befejeződik a Népliget eddigi története. Hogyan alakul a liget jövője? A park tulajdonképpen két azonos nagyságú részből áll: a kertészek „külterjesnek" és „belterjesnek" nevezik. A külterjes területen az évi két kaszáláson kívül csak a legszükségesebb munkákat — például a kidőlt fák eltávolítását — végzik el. A belterjes táblákat az átlagos városi parkokban kötelező módon gondozzák. A már említett átépítési terveket mindig elsősorban a 604 ezer négyzetméteres külterjes területen kívánták megvalósítani. A parknak ez a része viszonylag elhanyagolt állapotban van, amelyen korántsem a méregdrága és a kertjelleget részben megszüntető „átépítéssel" kell változtatni. Helyreállításához csupán alapos rendezés, takarítás szükséges. Nélkülözhetetlen a gyepfelület gödreinek betöltése, a fák földre lógó ágainak ritkítása, az utak javítása, a hulladékok összegyűjtése és eltávolítása. Amint ez megtörténik, a 60 hektárnyi terület pihenőparkká nyilvánítható, ahol semmi szórakozási lehetőség nincs ugyan, de megtalálható a nagyvárosban oly nagyon áhított csend és nyugalom. A kertrendezés költsége egy fillérrel sem haladná meg az egymillió forintot, azaz egy négyzetméter parkterület feljavítása kb. 2 forintba kerülne. Az egymillió forintért hattagú kertészcsoport egy naptári évig dolgozhatna, s elvégezhetné a felsorolt munkákat. A munkabérükön kívül fennmaradó összegből fizethető volna a szállításhoz szükséges viszonylag kevés gépkocsi, s megvásárolhatók a látogatók kényelmét szolgáló padok. Bármiként alakul is a Népliget sorsa, remélhetőleg nem fogják a Városligethez hasonlóan elbódésítani. A Népliget különös adottsága a csend és a nyugalom, s ezt mindenképpen meg kell őrizni. 30