Budapest, 1981. (19. évfolyam)

11. szám november - Pesti László: Mi lesz veled, Népliget?

Az első nagyobb szabású épület a víztorony volt a ligetben Bezerédi Gyula: Tinódi Lantos Sebestyén kor Simor János utca) és a Kőbányai úti gyárak határolta területet csatolják a ligethez. Ezt Újligetnek, az eredeti részt pedig Óligetnek nevezték. Az Újligettel egyidős a Vajda Péter utca közepén levő teniszpálya, amely a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tulajdonában van. Néhány szobrot helyeztek el a századforduló táján a ligetben. 1896-ban hozták ide a terézvárosi templom elől az empirevázás, oroszlánfejes „köpős" kutat. Valaha közkút volt, ma is üzemel. 1805-ben készítette Kasselik Fidél. A Halászleány-kút a Hal téren állt. Az Erzsébet-híd építése miatt hozták át a Népligetbe a század elején a Dunaiszky László készítette kutat. 1966-ban ott is lebontották, azzal az ígérettel, hogy egy év múlva ismét felépítik. Az ígéretből nem lett semmi. 1981 márciusáig a Planetárium főbejáratának közelében állt a Női alak vesszőköteggel című szobor, amely eredetileg az oroszlános kút tartozéka volt. Restaurálás céljából elszállították. Az első világháború alatt és után a park fáiból szerzett a környék lakossága tűzrevalót. Szerencsére, elsősorban az akácfákat vágták ki, hitelt adva az elterjedt nézetnek, hogy az akác nyersen is ég. Az 1920-as években autó- és motorversenyzés céljára átalakították és kiszélesítették a liget belső körútjait. A 60-as évekig gyakran rendeztek itt nemzeti és európabajnoki futamokat. 1927-ben a Műgyűjtő című folyóirat érdekes tervet vetett föl: létesítsenek a Néprajzi Múzeum akkori Könyves Kálmán körúti épületével szemközt, a parkban szabadtéri múzeumot, s ide telepítsék át a Tabán megmentésre érdemes házait. A 30-as évek végén Szabó Dezső író javasolta: legyen a Vérmezőn és a Népligetben mintafalu, melyeknek lakói népművészeti tárgyakat készítenek, alkotásaikból kiállítások és népművészeti vásárok rendezhetők. Röde Károly, a Székesfővárosi Kertészet első igazgatója 1928-ban megtervezte, majd 1933—35-ben átépítette a Népliget Dísztér és Lengyel-sétány néven ismert részét. A két parkrész mértani felépítésével ma is élesen elüt az llsemann-féle angol tájképi parktól. Igen nagy érdeme Räde Károlynak a liget cserje- és fafajainak, növényritkaságainak a gyarapítása. A fajok száma ismét elérte az ötszázat. A 30-as években létesült a vasúti töltés mentén a BSZKRT-próbapálya. A kis üzem néhány földszintes épületében most a BKV bádogos-, lakatos- és ácsüzeme működik. Jelentős területeket vettek el a parkból később is, főként sportlétesítmények céljára. 1932—34-ben épült a Kismartoni út 4. szám alatt a Ganz-MÁVAG sporttelepe s vele szemben, az út másik oldalán a Ganz-MÁVAG stadion. A Népliget legismertebb nevezetessége a Mutatványos tér volt. A mutatványosok megtelepedése századunk 10-es éveiben kezdődhetett, végül épületeik száma elérte a 101-et. Szórakozási választék bőven volt: barlangvasút, cirkusz, műszínkör, dodzsem, 17 körhinta, 9 hajóhinta, 9 céllövölde, 2 bábszínház és 4 vendéglő működött. Itt építették föl Európa második legnagyobb hullámvasútját. A Kárpátoktól egészen az Adriáig hangzatos nevet viselte. Később lebontották, mert veszélyessé vált. A háború a mutatványosok épületeit és berendezéseit sem kímélte. 1950-ben le kellett bontani őket. Csupán két épület kapott kegyelmet. Az egyik a Fővárosi Kertészet jelenlegi épülete, a hajdani Hableány söröző, a másik a nagy hírű Keményféle bábszínház, amely egyedülálló kultúrtörténeti érték, feltétlen kíméletet érdemel. A Mutatványos tér úgy eltűnt a város életéből, hogy még a nevét is lefelejtették Budapest térképéről, s csak a X. kerületi Tanács kérésére nyomatta rá az 1981-es kiadásra a Kartográfiai Vállalat. Reméljük, legalább a neve fennmarad. 1932 és 1937 között, a Diákstadion vagy más néven a KISOK-pálya felépítésével ismét jócskán csökkent a liget területe. A sporttelep 82 ezer négyzetmétert foglalt el. (Ezzel szemben, a 40-es évek elején a ligethez csatolták a Bihari út és az Üllői út sarkán fekvő ún. Ecseri-sarkot. Ugyancsak a liget kertészeti kezelésébe került az Ecseri út és az Üllői út sarkán levő templom kis parkja is.) A háborúban megsérült a Diákstadion is, de 1946-ban már újból használták. Ekkor vette föl a „Vasas" nevet. 1960 óta az Építőké. 1979-ben készült el a telep modern sportcsarnoka. A Diákstadion építésénél Morbitzer Sándor irányította a kertészeti munkákat. 1938-ban jelent meg a Budapest Székesfőváros Kertészete című kiadvány, amely a kertészet területén megtalálható minden növényfajt és változatot fölsorol, összesen ötezer növényféleséget. (Mikor jelenik meg végre hasonló könyv a mai budapesti parkokban található növényekről?) Az említett munka felsorolja a Népliget növényeit is. Összehasonlítva a maival, szomorúan állapíthatjuk meg: mennyi értékes, alighanem pótolhatatlan ritka cserje és fa pusztult el a II. világháborúban. 1945 után hamarosan rendbe hozták a kertészet dolgozói a liget egy részén a pázsitot és az utakat. 1946-ban már itt tartották majálisukat a környező nagyüzemek. A háború utáni években épült a MÁVAG keskeny és normál nyomtávú próbavágánya a Vajda Péter utcában, a park területén. Itt állott, többek között, a nevezetes Ezüst Nyíl és a Kék Csoda nevű vonat. Jelentős 29