Budapest, 1981. (19. évfolyam)

11. szám november - Pesti László: Mi lesz veled, Népliget?

Ma is működik az empire-vázás, oroszlánfejes „köpős" kút PESTI LÁSZLÓ Mi lesz veled, Népliget? A Népliget legfiatalabb létesítménye, a Planetárium A Népliget egyike Budapest legnagyobb parkjainak, Pest délkeleti részén, a főváros mértani középpontjának közelében helyezkedik el. Első ízben az 1700-as évek elején — amikor I. Lipót Kőbányát Pest városához csatolta — találunk adatokat történeti forrásainkban a Népliget területéről. Egy 1863-as térkép a ligetet és környékét „Städtische Acker Gründe" néven jelöli. Homokos talaja és gödrös felszíne miatt nem volt alkalmas mezőgazdasági vagy szőlőművelésre, nem parcellázták föl, a városra maradt. 1855-ben a futóhomok megkötése céljából akácfákkal ültették be. Ezekből áfákból a vízhiány és a kedvezőtlen talaj miatt sok kiszáradt. 1860 táján Népkert és Új-Városliget néven kezdik emlegetni a lapok ezt a területet. 1867-től Kőbánya meg a szomszédos József- és Ferencváros gyors fejlődésnek indult. Az építkezésekhez szükséges homokot a ligetben bányászták, majd visszfuvarként szemetet hordtak a felhagyott bányagödrökbe. 1867-ben a Királyi Szépítő Bizottmány albizottságaként megalakult a Kültelki Szépítő Bizottmány. Létrejött a Városi Kertészet, amelynek vehetőjévé Fuchs Emil főkertészt nevezték ki. Mindez a Népliget fejlődésére is kihatott. Ilenczfalvy Sárkány József városi tanácsos 1868-ban indítványt terjesztett elő, amelyben a terület parkosítását s első lépésként faiskola létesítését javasolta. A városi tanácsos érdemeit emléktábla örökíti meg a Népligetben. A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság hamarosan ki fogja cseréltetni a csaknem teljesen olvashatatlan feliratú emléktáblát, s akkor ismét olvasható lesz a szövege: ,,A fővárosi hatóság Ilenczfalvy Sárkány József képviselő indítványa folytán ezt az ültetvényt alakította az 1868-dik évben." Az első tervet a liget parkosítására Petz Ármin műkertész készítette 1868-ban. Pest városa kétezer koronával jutalmazta munkáját. Petz a 100 holdnyi erdő- és parkterületre tavat, szökőkutakat, szigeteket, hidakat, kioszkokat és egy majomszínházat tervezett. Ebből az elképzelésből semmi sem valósult meg, hiányzott a pénz. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1889-ben kiköveztette a Népliget melletti Üllői (akkor Szolnoki) utat, és az egyre kevésbé látogatható Orczy-kert helyett egy másik nyilvános park létesítését szorgalmazta. A Népliget faiskolájának platán-, hárs-, ostor-, kőris- és juharfa csemetéit 1890-ben ültették a ligeti körutak mentén, Klenszky Vilmos és Kulcsár Ferenc tervei szerint. A telepítési terveket nem ismerjük, mert a Közmunkák Tanácsa irattárával együtt megsemmisültek a II. világháború alatt. 1892—93-ban készült az első nagyobb építmény a Népliget területén: a víztorony. Az 1892-es nagy kolerajárvány után ez a vízmű látta el a városrész lakóit tiszta ivóvízzel. A tornyot 1974—75-ben renoválták, ma már nem működik. 1893 és 1896 között a Városi Kertészet akkori vezetője, llsemann Keresztély akkoriban divatos angol tájképi kertté építette át a parkot. A főkertész egy négyzetkilométernyi területet tervezett át, és az egész parkot vízvezetékkel, jó séta- és kocsi utakkal látta el. Különösen kertészeti szempontból végzett értékes munkát. Az ő idejében körülbelül 500-féle lombhullató fa és cserje volt az állományban, llsemann vásárlás és csere útján, illetve magánemberként ajándékozása révén gyarapította a gyűjteményt. A liget termesztő telepe akkor 15,5 hektár nagyságú volt. A korabeli újságok mind elismerően írnak a ligetről, különösen orgonagyűjteményét és császárfáit (Paulownia tomentosa) dicsérik. (Ezeknek ma már nyomuk sincsen.) Fényes jövőt jósolnak a Népligetnek. Ekkoriban vetődött föl egy érdekes terv, hogy a Városligetet és a Népligetet a Stefánia út folytatásaként egy 45 méter széles korzó kösse össze.* 1895-ben Fővárosi vendéglő néven megnyílt a Nagyvendéglő. A Benyovszky Móric utca vonalában ma is áll a szép és érdekes épület. A II. világháborúban súlyos károk érték, azóta romos. Jelenleg egy vendéglátóipari vállalat raktára, pedig kellemes környezete révén kedvelt és látogatott zöldvendéglő lehetne, annál is inkább, mert a közvetlen közelében nincs semmilyen étkezési lehetőség. Szinte egy időben épült a Népligettel a szomszédos Tisztviselőtelep. Az itteni lakosok hozták létre a Telepi Torna Egyletet, amely sporttelepet épített a ligetben, hogy nyáron teniszezni, télen korcsolyázni lehessen. A sportpálya épülete hajdan a millenniumi kiállítás tejivócsarnoka volt. A Városligetből idetelepített tejivócsarnokban frissítőket fogyasztottak, beszélgettek a teniszezés, korcsolyázás szüneteiben. Az öltöző- és a kiszolgálóhelyiségek egy másik épületben voltak, amely elpusztult a háború alatt. Sokáig az OTI bérelte a pályát, 1955-ben a Budapesti Gyárépítő Vállalat tulajdona, majd a Középület Építő Vállalaté. Jelenleg az Építők Tenisztelepe. 1981 májusában építettek új öltözőt a háborúban lerombolt épület helyén, addig a tejivócsarnokot használták öltözőként. A Népliget területének növekedése már 1888-ban megindult. 1913-ban elérte az 1,2 négyzetkilométert. Később újabb részeket kapcsoltak hozzá, kiterjedése így 2,8 négyzetkilométerre növekedett. A legnagyobb gyarapodás az Újliget létesítése volt. 1910-ben Márkus József képviselő indítványozta, hogy a Vajda Péter utca (ak* Hasonló tervek a felszabadulás után is fölmerültek a két liget összekapcsolásáról. Lásd Preisich Gábor tanulmányát. Budapest, 1981/7. (A szerk.) 28 i