Budapest, 1981. (19. évfolyam)

11. szám november - Szakolczay Lajos: Mindentudó sportcsarnok

Mindentudó sportcsarnok színvonalat megközelítő módon — szolgálni. — Mennyi bevételre számí­tanak? — Bevételi tervünk egyelőre — hiszen még nem volt ilyen nagy létesítmény Magyarorszá­gon — csak kísérleti: évi 12 millió forint. Rögtön meg kell mondanom: a nagy csarnok, hasonlóan társaihoz, ráfizetéses; így van ez alighanem mindenütt a világon. Tanulmányterveket készítettem a várható energia­felhasználásról, mely szerint a kényelem (légkondicionált te­rem télen-nyáron) és az egész „üzem" működése 24 millió forintba fog kerülni. És ez még csak az energia, melynek árai a közeljövőben ki tudja, hogyan alakulnak. De említettem már: a Budapesti Nagy Sportcsarnok „szolgáltatásait" nem lehet csu­pán a pénz oldaláról szemlélni. Szeretném, ha a csarnok sport-és egyéb rendezvényeken kívül a pihenésnek és a szabadidő ér­telmes eltöltésének szolgálatá­ba is állna. — Mire gondol? — Például azokra a tervben szereplő különféle rendezvé­nyekre, melyeknek említésekor az olvasó meglepődhet, de a mi nagyon is tudatos elképzelésünk­ben megvan a helyük. Mindenki előtt, az apróktól a legidőseb­bekig, tárva lesznek a Budapesti Nagy Sportcsarnok kapui. Egész évben üzemelő jégpálya eddig nem volt Magyarországon, ezért döcögött a versenysport, s a kö­zönség csupán pár hónapig él­vezhette a korcsolyázást. Mind­ez a múlté: a gyakorlópálya jege — a versenyekre és mérkőzések­re természetesen a csarnok küzdőterén is előállítható jég­felület — télen-nyáron min­denki előtt nyitva áll majd. Kiküldött felhívásunkra, jólle­het már többen jelezték part­neri szándékukat, sok kulturális szerv jelentkezését várjuk. Kis­iskolásoknak és egyetemisták­nak, felnőtteknek és nyugdíja­soknak, egyszóval mindenkinek szeretnénk programot nyújtani: fölüdüléshez, tanuláshoz, szóra­kozáshoz egyaránt. Karácsonyi vásárral (1982 karácsonya — a szerk.) egybekötött gyermek­műsort éppúgy szervezünk, mint valódi népművészetet kínáló ki­rakodóvásárt; porondot kap a cirkusz és a jégszínház. — Már most megemlíthetek egy-két olyan nagyobb szabású rendezvényt, amely szerepel. Itt akarja megrendezni az Orszá­gos Rendező Iroda hat, föltehető­en nagy közönséget vonzó mű­sorát, köztük a nemzetközi rock­fesztivált. — .Az Interkoncert a külföl­dön működő magyar művészek gálaműsorával vonul fel. A csar­nokban helyet, illetve pódiu­mot fog kapni a dzsessz, a szalon­tánc (nemzetközi versennyel!), az Állami Népi Együttes és a külföldi részvevőket is vonzó country-seregszemle. A fodrá­szok és kozmetikusok nemzet­közi verseny keretében mérhe­tik össze erejüket és ügyességü­ket. A Nyári Színház pedig — remélhetően a hűtött nézőtér is vonzerő lesz — kiváló technikai feltételek mellett léphet a kö­zönség elé. Márciusi szenzáci­ónk: a Magyar Rádió innen fogja sugározni Köln üdvözli Budapes­tet—Budapest üdvözli Kölnt című műsorát. S hogy a tudomány se maradjon említés nélkül: a világ minden tájáról várunk szakte­kintélyeket az augusztus 1. és 7. között rendezendő hematológiai kongresszusra. — A Budapesti Nagy Sport­csarnok, noha Ön a sokoldalúsá­gát hangsúlyozta, elsősorban mégiscsak a sporté. Milyen küz­delmeket ígér a jövő év? Lesz-e köztük rangos világverseny? — Először talán pár szóban az indulás körülményeiről. Ahogy már említettem, novem­ber elején megtörténik a mű­szaki átadás, s az azt követő egy-két hónap alatt — a próba­üzemeléskor — derül ki, hogy rendben megy-e minden. Addig is állandóan készülünk; ünne­pélyes keretek között szeret­nénk a Sportcsarnokot meg­nyitni, méghozzá egyhetes ren­dezvénysorozattal, február kö­zepén. Február végén, remélhe­tően, már meg tudjuk rendezni a több napos nemzetközi fedett­pályás atlétikai versenyt. Ez meg a rákövetkező egy-két via­dal lesz a főpróbája az 1983-as fedettpályás atlétikai Európa­bajnokságnak. Márciusban: Hungária Cselgáncs Kupa. Áp­rilisban: nemzetközi tornaver­seny. Április rangos sportese­ménye még az asztalitenisz Európa-bajnokság. Májusban — nemzetközi részvevőkkel — a röplabdásoké a küzdőtér. A nyár előreláthatóan legnagyobb sporteseményének a júniusi USA—Európa férfi kosárlabda­mérkőzés ígérkezik. Szeptem­berben a nézők a karateverse­nyen kívül még a Magyarország —Anglia ökölvívó-viadalnak is tapsolhatnak. Novemberben itt rendezik a kötöttfogású birkó­zó-világkupát, és ugyanebben a hónapban fogadjuk a jégkorong Ifjúsági Barátság Verseny csapa­tait. A focirajongók ezúttal Bu­dapesten izgulhatják végig a Képes Sport teremlabdarúgó­torna mérkőzéseit. December 1—13-ig; női kézilabda-világbaj­nokság. — Fölsorolni is sok volt, pedig ezekT csak a legfontosabb sport­események. Egy-egy rendez­vényt hány néző láthat? — Az alkalomtól, vagyis a térkiképzéstől függ. Minden­esetre fedett küzdőteret ná­lunk ennyi néző még nem ült körül. A 250 intézménynek ki­küldött prospektusunkban már jeleztük: hatféle térkialakítás közül választhatnak. A labda­játékokban és versenytornában 10 ezer néző gyönyörködhet, az ökölvívást és a súlyemelést 12 ezer 500-an izgulhatják végig (ez utóbbi megegyezik az itteni esztrádműsorok nézőszámával). A Térszínpad — például vívó-és cselgáncsversenyek és beat­koncertek alkalmával — úgy is kialakítható, hogy 12 ezren fér­nek el a nézőtéren. A félkör alakú Pódium Színpad tömeg­gyűléseknek (és táncegyüttesek műsorainak) megrendezésére alkalmas, a nézőtéren 10 ezren foglalhatnak helyet. A Keretes Színpad (3 ezer néző) színházi előadások, kisebb koncertek és tudományos kongresszusok szá­mára adhat otthont. — Lesznek-e saját műsoraik, s miképp tartják a kapcsolatot a közönséggel? — Amennyiben megkapjuk a műsorrendezés jogát, önálló mű­sorszervezői irodát hozunk lét­re. Ez azért is fontos lenne, hogy mielőbb bekapcsolódhassunk a nagy színházak és csarnokok nemzetközi műsorhálózatába. Fölösleges hangsúlyozni, hogy ez számunkra mennyire előnyös volna, hiszen minden időpont­ról jó előre tudnánk, s például egy Bécsben szereplő világhírű társulat kérésünkre turnéjába illeszthetné a budapesti vendég­szereplést is. Kéthavonta meg­jelenő műsorfüzetünkben min­denki megtalálhatja az őt ér­deklő programot. Természete­sen a Pesti Műsor is közölni fogja a Budapesti Nagy Sportcsarnok rendezvényeinek időpontját. — Számítanak az idegenforga­lomra is? — Sok minden mellett ezt sem hagytuk figyelmen kívül. A Budapesti Tavaszi Fesztivál ki­mondottan idegenforgalomra számító rendezvénysorozat. A látnivalók mellett kényelmet biztosítunk, s talán a külföldi­eknek sem okozunk csalódást. — Hányan végzik ezt a nagy munkát? Kik az intézmény veze­tői? — A Budapesti Nagy Sport­csarnok igazgatója Tábor István. Létesítményi főmérnöke Nagy Béla, az íjászválogatott kitűnő­sége, aki a moszkvai olimpián az 5. helyen végzett. Munkáju­kat mintegy százan segítik. — Ha megengedi, egy-két sze­mélyére vonatkozó kérdést is föltennék Úgy hírlik, ön az idegen nyelvek szerelmese, hány nyelven beszél? — Angolul, franciául, oro­szul, spanyolul. Szegény édes­apámnak köszönhetem mind­ezt, aki már egészen fiatal ko­romban rászoktatott a nyelv­tanulásra. Nemcsak korábbi munkahelyeimen (szállodaigaz­gató, illetve helyettes volt egy évtizeden át — A szerk.) vettem hasznát a nyelvtudásomnak, ha­nem itt is, hiszen egyre több külföldi válogatott veszi igénybe a Népstadion pályáit, csarnoka­it, s a velük való tárgyaláson nincs szükségem tolmácsra. — Meg tudná mondani, hogy ki a férfi távolugrás világcsúcs­tartója? — Hogyne, láttam is az ug­rást, hiszen az 1972-es olimpián, feleségemmel együtt én is részt vettem. Tehát: Beamón. — Kedvenc könyve? — Németh Lászlótól mindent elolvastam, ami megjelent. A szép magyar beszédet tőle ta­nulni — örök iskola. Szakolczay Lajos 4

Next

/
Thumbnails
Contents