Budapest, 1981. (19. évfolyam)

10. szám október - Száraz György: Piacozás

Ma is minden kapható ban, rágógumi csomagból, kaktusz, Wilkinson penge, cserépben muskátli, sajtszag; kövér dögök, fehér hasúak, befőttes üvegben: kovászos uborka, rózsaillat, ha nem kell, mit fogdossa, ne féljen, elviszik boldogan .. . Alkalmi árusok a helypénzes asztaloknál, a régi ,,seggenülő kofák" utódai: pomázi, dunabogdányi asszonyságok, bőszoknyás Galga menti menyecskék, akik „hátyiban" hozzák az áruinivalót . . . Pilisiek rakosgatják kendőre az erdőn szedett vargányát, rizikét, rókagombát, mellettük messziről jött kalotaszegi asszonyok teregetik a varrottas párnahuzatokat, székiek feketepirosban a hímzett parasztblúzokat . . . Cigányasszonyok gyékényszatyrokkal, födeles garabollyal, cifra kanalakkal ... S itt rakosgatják az eladnivalót a nagyvárosi „őstermelők", akik hétvégi telkük termését hozzák a piacra, hogy összehozhassák az „önerejű" építkezés költségeit... 6 Szabóky Zsolt felvétele Amott meg az Anjou-korból ittfelejtett anyókák árulnak szép nevű régi fűszereket: csombort a kolozsvári káposztához, szerecsendiót mártáshoz, húslevesbe sáfrányt, bazsalikomot, amit — Melius Péter 1578-ból való füveskönyve szerint — ,,ha megszárasztod, porrá tészed, tyikmonyban, tehénhúsban igen jó", fehér borban főzve pedig „tagok szakadását, aprólék gutaütést, kórságot elűz . . ." Húsz-huszonöt évvel ezelőtt temetni kezdtük a piacokat: eljárt fölöttük az idő, nem férnek meg a metropolis méltóságával; a modern üzlethálózat, az ételautomaták, gyorsbüfék, üzemi étkezdék, az előre csomagolt, fagyasztott, félig és egészen kész étkek világában fölöslegesek . . . A „requiescat" korai volt, hál'istennek. Hiszen a piac nélkülözhetetlen, és nemcsak a régi, „kistermelői" ízek miatt; hiszen a gazdasszony itt is vásárolhat tápszerízű csirkét, halízű disznóhúst, kátrányízű halat. Az István (ma: Klauzál) téri piac a századfordulón