Budapest, 1981. (19. évfolyam)

9. szám szeptember - Lengyel Zsuzsa: Mezőgazdaság a fővárosban

LENGYEL ZSUZSA Mezőgazdaság a fővárosban Csigó László felvételei Viszonylag ritkán gondo­lunk arra, hogy a fővárosnak és környékének kapcsolatában — más tényezőkkel együtt — müyen súlya van a mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági vállalatok termelő tevékenységének. Ez a népgazda­sági ág nemcsak hogy ellátja a fő­város dolgozóit élelmiszerekkel — tulajdonképpen ez az egész ország mezőgazdaságának felada­ta —, hanem szerves része az agglomeráció egészének — ter­mészetesen Budapest mindennapi életének, fejlődésének is. A mezőgazdaság, a mezőgaz­dasági munka nem új jelenség a fővárosban. A nagy élelmiszer­ipari vállalatokon kívül is mindig volt olyan réteg, amely — gyak­ran főhivatásként — mezőgazda­sági termeléssel foglalkozott. Az idősebbek még bizonyára emlé­keznek a zöldség- és főzelékfélé­ket, virágokat nagy hozzáértéssel s az akkori időknek megfelelő, jó hatásfokkal termesztő úgyneve­zett bolgárkertészekre. Létük, munkájuk hozzátartozott a fővá­ros életéhez. A szocialista átszervezéssel ter­mészetesen a budapesti mezőgaz­daság is megváltozott. A hetve­nes évek közepén 14 termelőszö­vetkezet volt, jelenleg pedig 12 működik. Több, mint 16 ezer családnak, csaknem 25 ezer aktiv dolgozónak (négyötödük termelőszövetkezeti tag) adtak munkát. Nehéz természeti körül­mények között, az országos átlag­nál rosszabb termőföldön gaz­dálkodtak. A korábbi évek kedve­zőtlen közgazdasági feltételei sem szegték kedvüket. A főváros mezőgazdasága az 1970-es években sokat fejlő­dött. Annak ellenére, hogy a gaz­dálkodásra alkalmas terület 10 év alatt mintegy kétharmadára csök­kent, s nem egy szövetkezet a leg­jobb földjeit veszítette el. A me­zőgazdasági üzem működésének feltételei azonban kedvezőbbé 2

Next

/
Thumbnails
Contents