Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Buza Péter: Bök Péter, a „civil-rendőr"

Elfelejtett épületek „Berci bícsiéknak mindég gyermeki szeretettel Ady Bandiék 1915 karácsony." Székely Aladár felvétele, Gadányi György reprodukciója jegyző, egy néhány száz lelkes szilágysági falucskában, Érmindszenten kezdte. „Édes" akkor 16 éves nagylány volt, anyai nagybátyjánál, Kabay Gábornál nevelődött, s éppen ebben az évben ment férjhez a Lompértról érkező Ady Lőrinchez. Szombatfalvy bizonyára ekkor ismerkedett meg az Ady-családdal. 1882-ben a fővárosi rendőrséghez kerül. Nyolc év alatt lesz napidíjasból Budapest detektívfőnöke. Ez a testület „megtisztulásának " korszaka. A poroszlók és biztosok hírhedt főkapitányát, a botrányosan élő, panamázó Thaisz Eleket 1884-ben váltják le magas tisztségéből. 1886-ban állítják fel az első külön rendőrségi osztályként szervezett detektívtestületet, amelynek felügyelője báró Splényi Ödön lesz. (Harmadik férje Blaha Lujzának, akinek főhősünk Tiltott szerelem című művét ajánlja.) Három év múlva — ami kor Splényit a belügyminiszter a VII. kerületi kapitányság vezetésével bízza meg — Szombatfalvy Albert veszi át a testület munkájának irányítását. Tízéves működése alatt megszervezik az ország első bűnügyi nyilvántartását, megszületik az első detektívszabályzat, és nagyszabású nyomozások sikeres sorozata kezdődik. Ezek Három télen át faragták. . . közül a legnagyobb, mondhatni európai elismerést kivívó siker volt a nemzetközi körözés alatt álló, görög illetékességű Papakosta kasszafúró trió budapesti lefülelése. Több régi adósságot is törlesztett az újjászervezett gárda. Tizenegy év után kerültek rendőrkézre egy harmincezer forintos postarablás tettesei: Csombor Imre és társai. És nem utolsó feladatként rájuk várt a millenniumi világkiállítás rendjének és biztonságának szavatolása. Szombatfalvy Albert, akit időközben rendőrtanácsossá neveztek ki, 1899-ben vonult vissza a detektívtestület éléről. Néhány „sajátkezű" akciójának történetét maga Szombatfalvy írja meg Hat bűnügyi előnyomozás című kötetében, amely a testület élére történt kinevezésének évében, 1889-ben jelent meg. Különös olvasmány. Ha helyünk volna, szívesen idéznénk valamelyiket a színesen megírt s ma már naivnak tetsző világszemléletről árulkodó történetei közül. Például, a Zala megyei Bak község határában történt rablógyílkosság nyomozásának fordulatait. A bűntény 1878-ban esett meg, hősünk tíz évvel később egy névtelen feljelentés bizonytalan fonalán indulva nyomozta ki az addig felderítetlen tetteseket. A bogárdi csárda bérlője, felesége és cselédje volt az áldozat, a tettes pedig, mint kiderült, egy Tóth Kálmán nevű finánc. Akit a szomszédos „kettős csárda" bérlője, Vukovics Imre kocsmáros bujtott föl a véres cselekedetre, hogy a bogárdi kocsma bérletét is megszerezze. De a baki kocsmáros — s annak idején az eset felfedezője —, Szikszay Sándor kitudta a fölbujtó személyét, s bár nem adta föl a csendőröknek, maga ült bele a bérletbe. Míg mindez apránként kiderül, Szombatfalvy fáradhatatlanul nyomoz. Iparosnak öltözve sárkányt ereget a Vérmezőn, hogy megismerkedve magához csalogassa az időközben Pestre költözött fináncot. Udvarol a feleségének, s a lelkiismerete elől menekülő aszszony után utazik, hogy kilesse titkait. Megérkezvén a kettős csárdába, jól öltözött kereskedelmi ügynöknek adja ki magát, s megszerzi a döntő bizonyítékot: egy kútba dobott baltát, a gyilkosság eszközét. A végigszínészkedett másfél hónapos nyomozás alighanem leghosszabb epizódszerepe volt pályájának, de ilyen céllal és ilyen jelmezekben nem az egyetlen. Nagy kedvvel és ügyesen alakoskodott, s úgy is Irt. Népszínművein s „esetein" kívül politikai publicisztikát is. Főleg a Keresztények Lapjában jelentek meg cikkei, amelyeknek egy részét Bök Péter álnév alatt kötetbe rendezve is megjelentette. A vékonyka könyv fellelhető nagy könyvtárainkban. De mivel szerzőjének álnevét eddig egyetlen bibliográfusnak és biográfusnak sem sikerült megfejtenie, a címleírás mindenütt Bök Péter név alatt került a katalógusokba. Nézetei nem konzervatívak, nacionalizmussal elegy liberalizmus s felvilágosult gondolkodás jellemzi ezeket az írásait. Persze — s érthetően —, osztálya gondolkodásának korlátai között. Elég egyetlen passzust idézni bizonyítékként az Elmélkedés a kátyúban című kötetből: ,,Adjuk meg a becsületes is irtelmes szocialistáknak mindazokat a jogokat, amelyek őket megilletik... A munkásokat ne engedjük a tőke által kiszipolyoztat-19