Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Buza Péter: Bök Péter, a „civil-rendőr"

Elfelejtett épületek „Berci bícsiéknak mindég gyermeki szeretettel Ady Bandiék 1915 karácsony." Székely Aladár felvétele, Gadányi György reprodukciója jegyző, egy néhány száz lelkes szilágysági falucská­ban, Érmindszenten kezdte. „Édes" akkor 16 éves nagylány volt, anyai nagybátyjánál, Kabay Gábornál nevelődött, s éppen ebben az évben ment férjhez a Lompértról érkező Ady Lőrinchez. Szombatfalvy bizonyára ekkor ismerkedett meg az Ady-család­dal. 1882-ben a fővárosi rendőrséghez kerül. Nyolc év alatt lesz napidíjasból Budapest detektívfőnöke. Ez a testület „megtisztulásának " korszaka. A po­roszlók és biztosok hírhedt főkapitányát, a botrá­nyosan élő, panamázó Thaisz Eleket 1884-ben vált­ják le magas tisztségéből. 1886-ban állítják fel az első külön rendőrségi osztályként szervezett detek­tívtestületet, amelynek felügyelője báró Splényi Ödön lesz. (Harmadik férje Blaha Lujzának, akinek főhősünk Tiltott szerelem című művét ajánlja.) Három év múlva — ami kor Splényit a belügyminisz­ter a VII. kerületi kapitányság vezetésével bízza meg — Szombatfalvy Albert veszi át a testület mun­kájának irányítását. Tízéves működése alatt meg­szervezik az ország első bűnügyi nyilvántartását, megszületik az első detektívszabályzat, és nagysza­bású nyomozások sikeres sorozata kezdődik. Ezek Három télen át faragták. . . közül a legnagyobb, mondhatni európai elismerést kivívó siker volt a nemzetközi körözés alatt álló, görög illetékességű Papakosta kasszafúró trió buda­pesti lefülelése. Több régi adósságot is törlesztett az újjászervezett gárda. Tizenegy év után kerültek rendőrkézre egy harmincezer forintos postarablás tettesei: Csombor Imre és társai. És nem utolsó feladatként rájuk várt a millenniumi világkiállítás rendjének és biztonságának szavatolása. Szombat­falvy Albert, akit időközben rendőrtanácsossá ne­veztek ki, 1899-ben vonult vissza a detektívtestület éléről. Néhány „sajátkezű" akciójának történetét maga Szombatfalvy írja meg Hat bűnügyi előnyomozás című kötetében, amely a testület élére történt ki­nevezésének évében, 1889-ben jelent meg. Különös olvasmány. Ha helyünk volna, szívesen idéznénk valamelyiket a színesen megírt s ma már naivnak tetsző világszemléletről árulkodó történetei közül. Például, a Zala megyei Bak község határában történt rablógyílkosság nyomozásának fordulatait. A bűntény 1878-ban esett meg, hősünk tíz évvel később egy névtelen feljelentés bizonytalan fonalán indulva nyomozta ki az addig felderítetlen tettese­ket. A bogárdi csárda bérlője, felesége és cselédje volt az áldozat, a tettes pedig, mint kiderült, egy Tóth Kálmán nevű finánc. Akit a szomszédos „ket­tős csárda" bérlője, Vukovics Imre kocsmáros buj­tott föl a véres cselekedetre, hogy a bogárdi kocsma bérletét is megszerezze. De a baki kocsmáros — s annak idején az eset felfedezője —, Szikszay Sándor kitudta a fölbujtó személyét, s bár nem adta föl a csendőröknek, maga ült bele a bérletbe. Míg mind­ez apránként kiderül, Szombatfalvy fáradhatatlanul nyomoz. Iparosnak öltözve sárkányt ereget a Vér­mezőn, hogy megismerkedve magához csalogassa az időközben Pestre költözött fináncot. Udvarol a feleségének, s a lelkiismerete elől menekülő asz­szony után utazik, hogy kilesse titkait. Megérkez­vén a kettős csárdába, jól öltözött kereskedelmi ügynöknek adja ki magát, s megszerzi a döntő bizo­nyítékot: egy kútba dobott baltát, a gyilkosság eszközét. A végigszínészkedett másfél hónapos nyomozás alighanem leghosszabb epizódszerepe volt pályájának, de ilyen céllal és ilyen jelmezekben nem az egyetlen. Nagy kedvvel és ügyesen alakoskodott, s úgy is Irt. Népszínművein s „esetein" kívül politikai pub­licisztikát is. Főleg a Keresztények Lapjában jelen­tek meg cikkei, amelyeknek egy részét Bök Péter álnév alatt kötetbe rendezve is megjelentette. A vékonyka könyv fellelhető nagy könyvtárainkban. De mivel szerzőjének álnevét eddig egyetlen biblio­gráfusnak és biográfusnak sem sikerült megfejte­nie, a címleírás mindenütt Bök Péter név alatt került a katalógusokba. Nézetei nem konzervatí­vak, nacionalizmussal elegy liberalizmus s felvilá­gosult gondolkodás jellemzi ezeket az írásait. Per­sze — s érthetően —, osztálya gondolkodásának korlátai között. Elég egyetlen passzust idézni bizo­nyítékként az Elmélkedés a kátyúban című kötet­ből: ,,Adjuk meg a becsületes is irtelmes szocialistáknak mindazokat a jogokat, amelyek őket megilletik... A munkásokat ne engedjük a tőke által kiszipolyoztat-19

Next

/
Thumbnails
Contents