Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Vértesy Miklós: A Kozocsa-múzeum

ték, egyben a tulajdonos fontos munkaeszköze is. 25 Krúdy-kötet jelent meg Kozocsa szerkesztésében, jegyzeteivel. Közülük a legfigyelemreméltóbb a Szindbád, melyben a teljesség igényével gyűjtötte össze az írónak különböző helyeken, például folyóiratokban, megjelent Szindbádról szóló írásait. Három kiadása van, az első 1957-ből, az utolsó 1975-ből. Az egyik kötetben — Pest ezerkilencszáztizenötben — ezt a dedikációt találjuk: „Mancikának, a kismadárnak hódolattal Krúdy Gyula." Hogy ki volt ez a „kismadár", azt a Krúdy-kutatóknak még nem sikerült kinyomozni. Dedikációk, bejegyzések Sok kötetében találunk beírásokat, amelyeket az ajánló, bejegyző személye tesz érdekessé. Vörösmarty Marót bánjának első kiadását „János öcsémnek" dedikálta a költő. Irodalomtörténetírásunk atyja, Toldy Ferenc első, 1822-ben megjelent művét „T. Kazinczy Ferenc Úrnak" ajánlotta „mély tisztelet jeléül". Az első magyar társadalmi regénynek, A Bélbarátkozott itt össze, számos jeles írónak nyújtott segítséget. Az ilyen jellegű dedikálók közt elsőnek Radnóti Miklóst említsük meg, aki valamennyi művéből adott Kozocsának tiszteletpéldányt néhány soros bejegyzéssel. Jékely Zoltánnal együtt járt Kozocsa marxista tanfolyamra. Erre emlékeztet egy ajánlás: „Kozocsa Sanyinak szemináriumi napjaink emlékére barátsággal és nagyrabecsüléssel Jékely Zoltán". 7/iasz-fordításának 1952-es kiadásába Devecseri Gábor 1967. november 18-án ezt a két disztichont írta: Túlhaladott e szöveg, minthogy már jó sokat írtam lát közben, sorokat, nem keveset, de sokat. Egy nem túlhaladott, Sándor: szeretet, mely e könyvet j tartja a polcotokon s benneteket szivemen. Szentkuthy Miklós 1934-ben ezt jegyezte be Prae című regényébe: „Dr. Kozocsa Sándor bibliográfus Barátjának, hogy valamelyik műve tízezredik lábjegyzetében a húszezredik pót-al-Ál megjegyzésben, esetleg a „latin prepozíciók" szemelvényes katalógusában szerepelhessen. Csókol István, Kalmár György, Orczy Lőrinc, Sajnovics János, Virág Benedek és több kortársuk művei éppúgy megtalálhatók itt, mint a kor kedvelt szépirodalmi olvasmányai: a Nagy Sándor regény, Telemakus históriája, Florinda, a Szent írás értelmezésére vezető magyar leksikon (1746), valamint az első magyar antológia, Bessenyei György társasága (1777). A legfigyelemreméltóbb Czvittinger Dávidnak, első magyar bibliográfusunk művének, a Specimen Hungáriáé Literaturae-nak 1711-es kiadása a szerző kézírásos javításaival és kiegészítéseivel. Szembetűnő, hogy Kozocsa a könyvek külsejét is sokra becsüli. A legtöbb darab korabeli bőrkötésben sorakozik, azokat viszont, amelyeknek kötése hiányzott vagy nagyon elrongyolódott, kiváló mesterekkel újra köttette. Kozocsának nemes szenvedélye a művészeti könyvek gyűjtése. Magas áruk miatt aránylag keveset tudott belőlük beszerezni, de azért ott sorakozik a Skira-sorozat 21 kötete, Malraux művészetfilozófiája. . . Megvannak Dubout illusztrációi. Rendkívül értékes Balzac Contes drőlatiques-jihogy nincs katalógusa. A rendkívül elfoglalt tulajdonosnak sohasem volt ideje ennek elkészítésére. Kozocsa archívuma A könyvmúzeumot levéltár egészíti ki. A tulajdonos bibliográfiai munkásságával kapcsolatban rengeteg magyar, német, francia levelet írt, s megőrizte ezeknek fogalmazványait és a kapott válaszokat. Számos író és tudós életére vonatkozó adatokat, érdekes dedikációkat, festményeket, fényképeket, verseket, novellákat, tartalmaz a „levéltár". A témák szerint csoportosított kézírásos anyag egyik része a Nagy levelek, érdekes önéletrajzok címet viseli. Rövid, sajátkezű életrajzok Eötvös Józsefről, Horváth Jánostól, Schöpflin Aladártól, Szabó Dezsőtői, Színi Gyulától, Móra Ferenctől. Ismeretlen adatok nincsenek bennük. A legérdekesebb darab Berda Józseftől származik, aki 1951. október 16-án a következőket írta: „50 éves vagyok. Budapesten (Angyalföldön) születtem. Apám kazánkovács, anyám mosónő volt. Én lakatosteky háznaY 1832-es kiadását „Tek. Ferenczy István úrnak örök barátsága jeléül" dedikálta a szerző, Fáy András. Egy Schlegel és Tieck által németre fordított Shakespeare-kötetbe Petőfi Sándor írta be felesége nevét: „Petőfi Sándorné". Irodalomtörténeti érdekességűek Karinthy Frigyes 1929-ben a Nem mondhatom el senkinek című kötetbe írt sorai. Előzmény: Kosztolányi a Tettbe Ady-ellenes cikket írt, amelyen sokan megbotránkoztak. Karinthy nem akarta megszakítani Kosztolányihoz fűződő régi barátságát, de nem mulasztotta el rosszallását sem kifejezni a következőképpen: ,JKosztolányi Dezsőnek 929, de inkább karácsonykor, a Barátnak, mégis-mégis inkább ellenségnek, be, Karinthy Bandi." (Magyarázatul: a két jó barát ujj mutogatással és beee szóval szokta egymást gúnyolni.) Az ajánlásokkal ellátón művek jelentős része Kozocsának közel negyven évig tartó Széchényi könyvtári szolgálatával kapcsolatos. Sok íróval és ölel örökké a fenti könyvészeti adat: Sz. M." Weöres Sándor kötetének, A hallgatás tornyának borítólapján ezt olvashatjuk: Száll irodalmi kacsa, Lődd le Sándor Kozocsa, hogy a tiszta igazságnak Ne maradjon likacsa Xeretettel Weöres Sanyi Az első magyar antológia és bibliográfia Az egyik szekrényben XVIII. századi magyarországi művek sorakoznak időrendben. Az első Pápai-Páriz Ferenc 1708-ban kiadott szótára, az utolsó Háló Kováts József Magyar Eneise 1799-ből. A 101 kötet közt nincs meg minden XVIII. században megjelent könyvünk, de jó áttekintést ad a korszak irodalmáról. Ányos Pál, Bod Péter, Gyöngyösi Dubout-illusztráció Balzac Pajzán históriák című kötetéből nak (magyarul Pajzán históriák címmel került sajtó alá) egyik Dubout által illusztrált kötete. Elején Duboutnak eredeti vízfestménye található, amely sehol sem jelent meg, s amelyet a művész Kozocsa Franciaországban élő unokaöccsének, Radnóti Gézának a kérésére egyenesen a magyar gyűjtő számára készített. A könyvmúzeum érzékeny hiánya, inasként kezdtem c Läng gépgyárban, de nem szabadultam fel. Ott hagytam a gyárat, utána kifutó, hordár, könyvügynök, végül — költő lettem. Autodidakta vagyok. (Egyébként kétszer jártam az elsőt, s végül a 4. elemit is. Rossz magoló voltam.) 16 verseskötetem jelent meg. Baumgarten-dijat is kaptam. A szépirodalmon kívül csupán a 16