Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Vértesy Miklós: A Kozocsa-múzeum

képzőművészet, a zene és a botanika érdekelt. Filozófiai, történettudományi és politikai müveket alig olvastam. Le­xikális, tárgyi politikai nevelésem na­gyon1 hiányos. (Szociális viszonyaim, anyagi körülményeim nem adtak mó­dot és időt ahhoz, hogy ezek is hiány­talanok legyenek.)" Található a gyűjteményben Kos­suth", Széchényi-, Wesselényi-levél is. Bártfay László két levelében az 1838-as árvizet írta le barátjának, Szemerének. Az írók sorát Virág Be­nedek nyitja meg, őt követi Katona József, Madách Imre, Tompa Mi­hály, Komjáthy Jenő, Gyulai Pál, Kiss József, Bródy Sándor, Lévay József, Szomory Dezső, Tömörkény István, Németh László. . . Néhány levél irodalomtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen érté­kű. Köztük van Juhász Gyula 1922-ben kelt írása a tizenhét esztendős József Attilához: „.. . sok gondom és bajom mellett nem feledem, és azon tű­nődöm, hogyan lehetne magát okosan és szépen felfedezni. . . Higyje el, ha van hazai költő, aki magát szívből sze­reti, és becsüli, elsősorban Juhász Gyula az. Bízzék, tie lankadjon, írjon tovább, magának nem szabad és, ha akarja, nem lehet elkallódni!" A Kisfaludy Társaságot bírálja Gárdonyi Géza 1903-ban kelt levelé­ben, melyet az elnöknek, Beöthy Zsoltnak írt, abból az aikalomból, hogy Alexander Bernát tagnak aján­lotta őt. Gárdonyi kérte az ajánlás visszavonását. Indoklása: „Az az ér­zésem. . . hogy az én kis működésem nem illik a Társaság keretébe. A Kis­faludy Társaság fő működése a felolva­sás, amely alázatos nézetem szerint nem az írói művészet feladata, hanem az előadó művészeté, a színészeté. Az­tán a Társaság nem is annyira magyar irodalmat olvas fel, mint inkább kül­földit, s nem országos hatásokra törek­zsik, hanem megelégszik azzal, hogy a budapesti zsúrozó társaságok egy kis töredékének ad havonkint egyszer egy kis irodalmi süteményt az ülés után való tea mellé. Ez a hallgatóság évről évre csak annyit változik, amennyiben a nők hol tollas kalapot hordanak, hol virágosat." Kaffka Margit Mária évei című regényében a hősnő főbb vonásait egy ismerőséről, Valkovszky Erzsébetről mintázta, aki rossz néven vette ezt. Kaffka hosszú levelet írt modelljé­nek, amelyben elmagyarázta írói módszerét, kifejtette irodalmi elveit, ars poétikáját. Nem folytatom a levelek felsorolá­sát, de talán ennyi is bizonyítja, hogy mennyi irodalom- és tudománytörté­neti adatot rejtenek. A Rákóczi úti szép múzeumkönyv­tár magángyűjtemény ugyan, de nincs az érdeklődők elől elzárva, kü­lönösen akkor nincs, ha valaki köz­könyvtárban fel nem lelhető munkát keres, bibliográfiát készít. A Széché­nyi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum nem egyszer küldött már ide ritka művek iránt érdeklődő tudóso­kat. Kozocsa Sándor mindenkit sze­retettel fogad, és készségesen támogat munkájában. 17 Devecseri Gábor két disztichonja

Next

/
Thumbnails
Contents