Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Vértesy Miklós: A Kozocsa-múzeum

képzőművészet, a zene és a botanika érdekelt. Filozófiai, történettudományi és politikai müveket alig olvastam. Lexikális, tárgyi politikai nevelésem nagyon1 hiányos. (Szociális viszonyaim, anyagi körülményeim nem adtak módot és időt ahhoz, hogy ezek is hiánytalanok legyenek.)" Található a gyűjteményben Kossuth", Széchényi-, Wesselényi-levél is. Bártfay László két levelében az 1838-as árvizet írta le barátjának, Szemerének. Az írók sorát Virág Benedek nyitja meg, őt követi Katona József, Madách Imre, Tompa Mihály, Komjáthy Jenő, Gyulai Pál, Kiss József, Bródy Sándor, Lévay József, Szomory Dezső, Tömörkény István, Németh László. . . Néhány levél irodalomtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű. Köztük van Juhász Gyula 1922-ben kelt írása a tizenhét esztendős József Attilához: „.. . sok gondom és bajom mellett nem feledem, és azon tűnődöm, hogyan lehetne magát okosan és szépen felfedezni. . . Higyje el, ha van hazai költő, aki magát szívből szereti, és becsüli, elsősorban Juhász Gyula az. Bízzék, tie lankadjon, írjon tovább, magának nem szabad és, ha akarja, nem lehet elkallódni!" A Kisfaludy Társaságot bírálja Gárdonyi Géza 1903-ban kelt levelében, melyet az elnöknek, Beöthy Zsoltnak írt, abból az aikalomból, hogy Alexander Bernát tagnak ajánlotta őt. Gárdonyi kérte az ajánlás visszavonását. Indoklása: „Az az érzésem. . . hogy az én kis működésem nem illik a Társaság keretébe. A Kisfaludy Társaság fő működése a felolvasás, amely alázatos nézetem szerint nem az írói művészet feladata, hanem az előadó művészeté, a színészeté. Aztán a Társaság nem is annyira magyar irodalmat olvas fel, mint inkább külföldit, s nem országos hatásokra törekzsik, hanem megelégszik azzal, hogy a budapesti zsúrozó társaságok egy kis töredékének ad havonkint egyszer egy kis irodalmi süteményt az ülés után való tea mellé. Ez a hallgatóság évről évre csak annyit változik, amennyiben a nők hol tollas kalapot hordanak, hol virágosat." Kaffka Margit Mária évei című regényében a hősnő főbb vonásait egy ismerőséről, Valkovszky Erzsébetről mintázta, aki rossz néven vette ezt. Kaffka hosszú levelet írt modelljének, amelyben elmagyarázta írói módszerét, kifejtette irodalmi elveit, ars poétikáját. Nem folytatom a levelek felsorolását, de talán ennyi is bizonyítja, hogy mennyi irodalom- és tudománytörténeti adatot rejtenek. A Rákóczi úti szép múzeumkönyvtár magángyűjtemény ugyan, de nincs az érdeklődők elől elzárva, különösen akkor nincs, ha valaki közkönyvtárban fel nem lelhető munkát keres, bibliográfiát készít. A Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum nem egyszer küldött már ide ritka művek iránt érdeklődő tudósokat. Kozocsa Sándor mindenkit szeretettel fogad, és készségesen támogat munkájában. 17 Devecseri Gábor két disztichonja