Budapest, 1981. (19. évfolyam)
8. szám augusztus - Szatmári Jenő István: A huszonkettedik.. .
Rózsakert utcában is — pedig az a dombon van, nem a vizes, alsó sík részen — egymillió forintnál többe került egy-egy lakás. — Más a fő gondunk. Sok családi ház épült, épülne is az arra alkalmas, kertes, jó levegőjű hegyi részeken. De hiába vannak minden komforttal, fürdőszobával, vízöblítéses vécével felszerelve, ha a szennyvíz emésztőgödörbe kerül, mert nincs csatorna. Az emésztőgödörből azután leszivárog a szennyvíz a talajba, a pincébe. A régi, falusias környezet egyik átka volt ez, a gyűjtőcsatornák hiánya. És ennek felszámolása komoly beruházást igényelne, aminek gátat szab a beruházási eszközök mennyisége. Erre kellene minél hamarabb megoldást találni. — Lakás és közlekedés. A két kulcspont. Különösen itt, ahol az új lakásokba sokan más kerületből költöztek, másutt van a munkahelyük, tehát tovább növelik a zsúfoltságot a villamoson, buszon. Minden harmadik családnak személygépkocsija is van, összesen vagy hatezer autó a kerületben. Az első kék autóbusz az ötvenes évek közepén jelent csak meg itt az utcákon. A hatvanas évek elejéig csak a döcögő zöld HÉV kötötte össze a város belső részeivel — a sárga villamos csak akkor „ért el" idáig. Újabban a legmodernebb buszokat kapták az itteni vonalak. Budatétényben és Nagytétényben szárnyvonalak javították a közlekedést, korszerű villamosok váltot-A Kossuth Lajos utcínak ez a része század eleji hangulatot őriz ták fel a régi skatulyákat, a 47-es és a g-es két irányban is a város központjáig, metróállomásokig visz. Csakhogy ez a fejlődés jó öt éve megállt. Semmi új nem történt zagy csupán apró módosulások. Miért? — A kulcsszó: a metró. Ügy tervezték: innen kezdődik el a harmadik vonal építése. Akkor meg úgyis ráér minden fejlesztés, mert a metró majd minden gondot megold egy csapásra. Azután rájöttek: onnan kell kezdeni a metróépítést, ahol a legtöbben laknak majd. Azaz: Káposztásmegyer, Űjpalota felől. És itt fogják a vonalat befejezni. Igy viszont egyszerre égetőbbé váltak a gondok: kevés a meglevő busz, állandóan zsúfolt, napközben ritkán jár, a villamosok nehezen fordulnak a Varga Jenő téri végállomáson és így tovább. Ezeken kell most változtatni. — A 43-as villamos helyzete is furcsa. Amióta csak Budafokig jár, alig használják. Egy kocsival közlekedik, az is félig üres. Nem véletlenül: a busz sokkal kijjebb visz, és a kerület külső részein sajátos módon az autóbusznak több a megállója, mint a vele párhuzamosan futó villamosnak. Nem kellene-e ezt a villamost inkább megszüntetni, és a vágányok helyén a 6-os főutat szélesíteni, hogy a gyakori közlekedési dugókat feloldhassák? Hiszen a Nagytétényi úton, a dombtetőn, ahol a Balatonról erre terelt kocsik éppen az útszűkületben hirtelen szemből jövő villamossal találkoznak a saját sávjukon, állandó az életveszély. — Volt ilyen terv. De ez is beruházásigényes. így teljességében megvalósítani egyelőre nem lehet. Az említett balesetveszélyes szakaszt azonban mindenképpen át kell formálni, ha másképpen nem, hát úgy, hogy ezen az egy kilométeren egyvágányúvá kellene tenni az amúgy sem túl sűrűn járó villamost. Váltva járnának a kocsik erre és arra az egy vágányon, a másiknak a helyén viszont most már balesetveszély nélkül haladhatna a közúti forgalom. — Van egy másik sajátos gond is. Közlekedését tekintve „hosszirányú" a kerület. Magyarán: a szomszédos Kelenvölgybe például csak a Kosztolányi Deiső téren át lehet eljutni, egyórás kerülővel. Ez olyan, mintha Rákoskeresztúrról, mondjuk Rákosligetre úgy kellene közlekedni, hogy előbb bejövünk az Örs vezér térre. Amíg járt itt a HÉV, közvetlen kapcsolata volt a kerületnek Törökbálinttal, Budaörssel is. Az előbbi teljesen megszűnt, az utóbbi irányába egy ideig járt a 41-es villamos, most az is lerövidült. Budaörsre is csak átszállással lehet eljutni. Gépkocsival meg sehogy, mert Rózsavölgyben az Ady Endre út szépen betonozva megy, mendegél egy darabig a villamos mellett — azután egyszerre véget ér. A Péterhegyi úton tovább lehet menni Kelenvölgy felé — az Osztapenko-szoborig, és onnan vissza, Budaörs és az My-es út felé. Jó 4—8 kilométeres kerülővel. Pedig csak egy 300 méteres útszakaszt kellene elkészíteni, amely az Ady Endre utat a 70-es úttal összeköti, onnan a budaörsi repülőtéri úton röviden, gyorsan ki lehetne jutni Budaörsre, és a benzinkútnál az Mi—My-es autópályára is. Ezt a lehetőséget miért nem veszik figyelembe? Az igy kialakuló terelőút nemcsak a kerület érdeke. Megjegyzem, ez a kérdés természetesen, nemcsak a kerületi tanácselnöknek szól, mint ahogy az sem, hogy mikor hosszabbítják meg végre a szomszédos Kelenvölgy 41-es buszjáratát annyira, hogy Budafokot is elérje, és végre a két szomszédos városrész közötti „tömegközlekedést" nem a gyaloglás jelentené? Az utak ehhez már megvannak. — Valóban, ezek megoldása nem rajtunk múlik. Azon viszont mi magunk próbálunk valamit segíteni, hogy a kerület 120 kilométernyi úthálózatának felét kitevő földutakat, amennyit lehet, 5