Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Szatmári Jenő István: A huszonkettedik.. .

Rózsakert utcában is — pedig az a dombon van, nem a vizes, alsó sík részen — egymillió forintnál többe került egy-egy lakás. — Más a fő gondunk. Sok csa­ládi ház épült, épülne is az arra alkalmas, kertes, jó levegőjű hegyi részeken. De hiába vannak min­den komforttal, fürdőszobával, vízöblítéses vécével felszerelve, ha a szennyvíz emésztőgödörbe kerül, mert nincs csatorna. Az emésztőgödörből azután leszivá­rog a szennyvíz a talajba, a pincé­be. A régi, falusias környezet egyik átka volt ez, a gyűjtőcsator­nák hiánya. És ennek felszámolá­sa komoly beruházást igényelne, aminek gátat szab a beruházási eszközök mennyisége. Erre kel­lene minél hamarabb megoldást találni. — Lakás és közlekedés. A két kulcspont. Különösen itt, ahol az új lakásokba sokan más kerületből költöztek, másutt van a munkahe­lyük, tehát tovább növelik a zsú­foltságot a villamoson, buszon. Minden harmadik családnak sze­mélygépkocsija is van, összesen vagy hatezer autó a kerületben. Az első kék autóbusz az ötvenes évek közepén jelent csak meg itt az utcákon. A hatvanas évek elejéig csak a döcögő zöld HÉV kötötte össze a város belső részeivel — a sárga villamos csak akkor „ért el" idáig. Újabban a legmodernebb buszokat kapták az itteni vonalak. Budatétényben és Nagytétényben szárnyvonalak javították a közle­kedést, korszerű villamosok váltot-A Kossuth Lajos utcínak ez a része század eleji hangulatot őriz ták fel a régi skatulyákat, a 47-es és a g-es két irányban is a város központjáig, metróállomásokig visz. Csakhogy ez a fejlődés jó öt éve megállt. Semmi új nem történt zagy csupán apró módosulások. Miért? — A kulcsszó: a metró. Ügy tervezték: innen kezdődik el a harmadik vonal építése. Akkor meg úgyis ráér minden fejlesztés, mert a metró majd minden gon­dot megold egy csapásra. Azután rájöttek: onnan kell kezdeni a metróépítést, ahol a legtöbben laknak majd. Azaz: Káposztás­megyer, Űjpalota felől. És itt fog­ják a vonalat befejezni. Igy vi­szont egyszerre égetőbbé váltak a gondok: kevés a meglevő busz, állandóan zsúfolt, napközben rit­kán jár, a villamosok nehezen for­dulnak a Varga Jenő téri végállo­máson és így tovább. Ezeken kell most változtatni. — A 43-as villamos helyzete is furcsa. Amióta csak Budafokig jár, alig használják. Egy kocsival közlekedik, az is félig üres. Nem véletlenül: a busz sokkal kijjebb visz, és a kerület külső részein sajá­tos módon az autóbusznak több a megállója, mint a vele párhuza­mosan futó villamosnak. Nem kel­lene-e ezt a villamost inkább meg­szüntetni, és a vágányok helyén a 6-os főutat szélesíteni, hogy a gya­kori közlekedési dugókat feloldhas­sák? Hiszen a Nagytétényi úton, a dombtetőn, ahol a Balatonról erre terelt kocsik éppen az útszű­kületben hirtelen szemből jövő villamossal találkoznak a saját sávjukon, állandó az életve­szély. — Volt ilyen terv. De ez is beruházásigényes. így teljességé­ben megvalósítani egyelőre nem lehet. Az említett balesetveszé­lyes szakaszt azonban mindenkép­pen át kell formálni, ha máskép­pen nem, hát úgy, hogy ezen az egy kilométeren egyvágányúvá kelle­ne tenni az amúgy sem túl sűrűn járó villamost. Váltva járnának a kocsik erre és arra az egy vágá­nyon, a másiknak a helyén viszont most már balesetveszély nélkül haladhatna a közúti forgalom. — Van egy másik sajátos gond is. Közlekedését tekintve „hossz­irányú" a kerület. Magyarán: a szomszédos Kelenvölgybe például csak a Kosztolányi Deiső téren át lehet eljutni, egyórás kerülővel. Ez olyan, mintha Rákoskeresztúr­ról, mondjuk Rákosligetre úgy kel­lene közlekedni, hogy előbb bejö­vünk az Örs vezér térre. Amíg járt itt a HÉV, közvetlen kapcsolata volt a kerületnek Törökbálinttal, Budaörssel is. Az előbbi teljesen megszűnt, az utóbbi irányába egy ideig járt a 41-es villamos, most az is lerövidült. Budaörsre is csak át­szállással lehet eljutni. Gépkocsival meg sehogy, mert Rózsavölgyben az Ady Endre út szépen betonozva megy, mendegél egy darabig a vil­lamos mellett — azután egyszerre véget ér. A Péterhegyi úton tovább lehet menni Kelenvölgy felé — az Osztapenko-szoborig, és onnan vissza, Budaörs és az My-es út felé. Jó 4—8 kilométeres kerülővel. Pe­dig csak egy 300 méteres útszakaszt kellene elkészíteni, amely az Ady Endre utat a 70-es úttal összeköti, onnan a budaörsi repülőtéri úton röviden, gyorsan ki lehetne jutni Budaörsre, és a benzinkútnál az Mi—My-es autópályára is. Ezt a lehetőséget miért nem veszik figye­lembe? Az igy kialakuló terelőút nemcsak a kerület érdeke. Meg­jegyzem, ez a kérdés természetesen, nemcsak a kerületi tanácselnöknek szól, mint ahogy az sem, hogy mi­kor hosszabbítják meg végre a szomszédos Kelenvölgy 41-es busz­járatát annyira, hogy Budafokot is elérje, és végre a két szomszédos városrész közötti „tömegközleke­dést" nem a gyaloglás jelentené? Az utak ehhez már megvannak. — Valóban, ezek megoldása nem rajtunk múlik. Azon viszont mi magunk próbálunk valamit se­gíteni, hogy a kerület 120 kilo­méternyi úthálózatának felét kite­vő földutakat, amennyit lehet, 5

Next

/
Thumbnails
Contents