Budapest, 1981. (19. évfolyam)

7. szám július - FriedIstván: „Kelenföldnek koszorús zengője"

SZOT MUNKAVÉDELMI TUDOMÁNYOS KUTATÓINTÉZET Budapest, II., Ötvös János u. 1-3., 1021 Tel.: 164-440 25 éve alapították a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetét A munkavédelem: a termelés szerves része Sok látogatója volt a Budapesten első ízben megrendezett SECUREX '81 elnevezésű nemzetközi munkavédelmi szakkiállításnak. A seregszemle mottója: ,,Biztonság az emberért, ember a biztonságért." Joggal feltételezhető, hogy a téma iránt a kiállítás látogatóin kívül jóval szélesebb körben is érdeklődnek. A kiállításnak nemcsak szakmai védnöke, társrendezője, hanem önálló kiállítója is volt a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa által 25 éve alapított Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet (MTKI), amely kutatási, fejlesztési eredményeit és tevékenységét mutatta be a látogatóknak. Feladatok, kapcsolatok A nemzetközi szakkiállítás megnyitója után tájékoztatást kértünk Nagy Gyulától, az MTKI igazgatójától . — Az MTKI a megalapítása óta széles körű tevékenységet fejt ki a munkavédelmi alap- és alkalmazott kutatásokban. Feladata a baleseti veszélyforrások, egészségi ártalmak elhárítását szolgáló technikai eszközök kifejlesztése, a kutatási eredmények megvalósítása és az erre irányuló hasznos kezdeményezések felkarolása, terjesztése. Az intézet által kidolgozott és korszerűsített találmányok száma meghaladja a nyolcvanat. (Van ezek között hasadótárcsa, elektrosztatikus feltöltődést jelző és elhárító módszer stb.) Ugyancsak az intézetben közel hatvanféle egyéni védőeszközt fejlesztettek ki, továbbá számos kutatási termék gyártása is intézeti keretekben történik. — Az MTKI ellátja, illetve országosan koordinálja a gépek, berendezések munkavédelmi minősítésével, az utóbbi évektől pedig a munkavédelmi tájékoztatással és propagandával kapcsolatos feladatokat, foglalkozik a baleseti okok kutatási programjának kidolgozásával, üzemi baleseti statisztiák feldolgozásával, elemzésével. — Intézetünknek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak a KGST-országokkal és más országok munkavédelmi intézeteivel, továbbá a munkavédelem nemzetközi szervezeteivel is. Az együttműködési szerződésekben realizált kapcsolatok lehetővé teszik a legújabb nemzetközi tapasztalatok átvételét és azok magyarországi hasznosítását. Intézetünk tagja a Nemzetközi Munkavédelmi és Egészségügyi Munkaügyi Hivatal felügyelete alatt működő Nemzetközi Munkavédelmi Információs Központnak, és a több mint 50 országot tömörítő szervezet magyarországi központjaként ellátja a reá háruló feladatokat. Ezek négy területen jelentkeznek: elsősorban tudományos kutató-fejlesztő munkák, amelyek részben műszaki munkavédelmi kutatások, részben a szakszervezeti munkavédelmi irányító, ellenőrző munkát segítő kutatások. Feladataink második területe a szakmai tanácsadás, a harmadik pedig a szakszervezeti munkavédelem irányítását, ellenőrzését segítő szakértői és országos információs, valamint agitációs-propaganda tevékenység. Végül pedig foglalkozunk különféle munkavédelmi eszközök kivitelezésével és ezzel kapcsolatos szolgáltatással is. Legfőbb kutatási témáink közül hadd emeljek ki néhányat. Megemlíthetem a biztonsági, elsősorban elektronikus eszközök, rendszerek kutatását, vizsgálatát és elterjesztését. Az emberi környezet vizsgálatát és ennek alapján a káros hatásoknak műszaki eszközökkel való megelőzését vagy elhárítását szolgáló alkalmazott kutatásokat. Nagyon fontosnak tartjuk a levegő tisztaságvédelmére, a zaj- és a rezgéscsökkentésre irányuló kutatásokat. Szolgáltatásaink közül kiemelem a munkahelyi biztonságtechnikai méréseket, az üzemi világítástechnikai és színdinamikai méréseket. — A szervezeti hivatali munka mögött milyen társadalmi háttérrel rendelkezik az intézet? — Számunkra különösen jelentős, hogy munkánk eredményeit és annak hatását százezres munkavédelmi őrhálózat közvetíti, érvényesíti a munkahelyeken. A biztató jelenségek közé tartozik az, hogy folyamatosan erősödik a munkavédelem és a rokon területek — így többek között az ergonómia, a környezetvédelem, a közlekedésbiztonság — együttműködése, és hogy a szakszervezeti választások során az idősebb szakemberek mellé sok lelkes és felkészült társadalmi munkavédelmi felügyelő lépett. — Bizonyára ezzel is összefügg, hogy jelentősen javultak a munkakörülmények, szilárdult a munkavégzés biztonsága. Mindez nemcsak az újításoknak, a korszerű berendezéseknek köszönhető, hanem a szervezett társadalmi ellenőrzésnek és az anyagi áldozatokat kísérő erkölcsi, szellemi erőfeszítéseknek is. Az elmúlt évben mintegy 13 százalékkal volt kevesebb az üzemi — köztük a halálos kimenetelű — baleset. — Túlzás nélkül állítható, hogy alapvető a változás a munkavédelem egész területén. Egyre inkább tért hódít az a helyes szemlélet, hogy a biztonság a termelés szerves része. Ez abban is kifejeződik, hogy a munkavédelem szerepel a vállalatok középtávú és éves terveiben. A tervszerű átgondolt munka biztosítja a biztonságra és egészségvédelemre fordítható anyagi javak hatékonyabb felhasználását. A dolgozókban erősödik az egymás iránti felelősség érzése, mely kifejeződik abban az önkéntes munkában, amit a sok ezer társadalmi aktivista tesz munkatársaiért. Az egyéni védőeszközök használatát általában „terhesnek" érzik a dolgozók, de használatuk a biztonság miatt elengedhetetlen. Ezért van szükség arra, hogy a védőeszközök minőségi fejlesztése mellett tekintettel legyünk a komforttényezőkre is, például arra, hogy ne párásodjanak be a védőálarcok, ne karcolódjanak könnyen a védőszemüvegek. Az ezzel kapcsolatos munkánknak már sok területen megmutatkozik az eredménye, a korábban 6—700 grammos védősisak súlyát például már sikerült felére csökkenteni, mégpedig oly módon, hogy védőhatásuk nem változott. — Milyen az intézet kapcsolata a vállalatokkal, üzemekkel? — Jelenleg már az a gyakorlat, hogy a vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek maguk jelentkeznek a termelés közben felmerült problémákkal. Példának említhetem az utóbbi idők egyik, talán legeredményesebben megoldott gondját: a vasbetonsilótisztítás nehéz, ártalmas és szó szerint életveszélyes munkának bizonyult. A tisztítást végzőket kötélen engedték le a silóba, s ez számos balesetveszélyt rejtett magában. Az intézetünkben kidolgozott silótisztító berendezéssel — ezt kívülről vezérlik — sikerült teljesen kiküszöbölni a veszélyforrásokat. Általában jellemző a megváltozott helyzetre, hogy egyre több esetben már nem a fennálló veszélyforrások megszüntetésére kérik közreműködésünket, han^m a veszélyténdenciák kialakulásának megakadályozása az igény. ,Csapatjáték' Komforttényezők — Mennyiben tapasztalható, hogy a munkahelyi vezetők és a dolgozók szemlélete megváltozott a munkavédelmet illetően? — Elmondhatjuk, hogy nagymértékben javult az együttműködés minden területen. Jó néhány olyan helyet sorolhatok fel — például Sajóbábony, Százhalombatta —, ahol a munkavédelemmel kapcsolatosan igazi csoportmunka folyt a vegyészmérnökök, a vegyipari kutatók és a biztonsági szakemberek között, hogy közösen találják meg a legjobb megoldásokat. 42