Budapest, 1981. (19. évfolyam)

7. szám július - FriedIstván: „Kelenföldnek koszorús zengője"

SZOT MUNKAVÉDELMI TUDOMÁNYOS KUTATÓINTÉZET Budapest, II., Ötvös János u. 1-3., 1021 Tel.: 164-440 25 éve alapították a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetét A munkavédelem: a termelés szerves része Sok látogatója volt a Budapesten első ízben meg­rendezett SECUREX '81 elnevezésű nemzetközi munkavédelmi szakkiállításnak. A seregszemle mot­tója: ,,Biztonság az emberért, ember a biztonságért." Joggal feltételezhető, hogy a téma iránt a kiállítás látogatóin kívül jóval szélesebb körben is érdek­lődnek. A kiállításnak nemcsak szakmai védnöke, társ­rendezője, hanem önálló kiállítója is volt a Minisz­tertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa által 25 éve alapított Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet (MTKI), amely kutatási, fejlesztési eredményeit és tevékenységét mutatta be a láto­gatóknak. Feladatok, kapcsolatok A nemzetközi szakkiállítás megnyitója után tájé­koztatást kértünk Nagy Gyulától, az MTKI igazgató­jától . — Az MTKI a megalapítása óta széles körű tevé­kenységet fejt ki a munkavédelmi alap- és alkal­mazott kutatásokban. Feladata a baleseti veszély­források, egészségi ártalmak elhárítását szolgáló technikai eszközök kifejlesztése, a kutatási ered­mények megvalósítása és az erre irányuló hasznos kezdeményezések felkarolása, terjesztése. Az inté­zet által kidolgozott és korszerűsített találmányok száma meghaladja a nyolcvanat. (Van ezek között hasadótárcsa, elektrosztatikus feltöltődést jelző és elhárító módszer stb.) Ugyancsak az intézetben közel hatvanféle egyéni védőeszközt fejlesztettek ki, továbbá számos kutatási termék gyártása is intézeti keretekben történik. — Az MTKI ellátja, illetve országosan koordinálja a gépek, berendezések munkavédelmi minősítésé­vel, az utóbbi évektől pedig a munkavédelmi tájé­koztatással és propagandával kapcsolatos felada­tokat, foglalkozik a baleseti okok kutatási prog­ramjának kidolgozásával, üzemi baleseti statiszti­ák feldolgozásával, elemzésével. — Intézetünknek kiterjedt nemzetközi kap­csolatai vannak a KGST-országokkal és más orszá­gok munkavédelmi intézeteivel, továbbá a mun­kavédelem nemzetközi szervezeteivel is. Az együtt­működési szerződésekben realizált kapcsolatok le­hetővé teszik a legújabb nemzetközi tapasztalatok átvételét és azok magyarországi hasznosítását. In­tézetünk tagja a Nemzetközi Munkavédelmi és Egészségügyi Munkaügyi Hivatal felügyelete alatt működő Nemzetközi Munkavédelmi Információs Központnak, és a több mint 50 országot tömörítő szervezet magyarországi központjaként ellátja a reá háruló feladatokat. Ezek négy területen jelentkez­nek: elsősorban tudományos kutató-fejlesztő mun­kák, amelyek részben műszaki munkavédelmi ku­tatások, részben a szakszervezeti munkavédelmi irányító, ellenőrző munkát segítő kutatások. Fel­adataink második területe a szakmai tanácsadás, a harmadik pedig a szakszervezeti munkavédelem irányítását, ellenőrzését segítő szakértői és országos információs, valamint agitációs-propa­ganda tevékenység. Végül pedig foglalkozunk kü­lönféle munkavédelmi eszközök kivitelezésével és ezzel kapcsolatos szolgáltatással is. Legfőbb ku­tatási témáink közül hadd emeljek ki néhányat. Megemlíthetem a biztonsági, elsősorban elektro­nikus eszközök, rendszerek kutatását, vizsgálatát és elterjesztését. Az emberi környezet vizsgálatát és ennek alapján a káros hatásoknak műszaki esz­közökkel való megelőzését vagy elhárítását szolgáló alkalmazott kutatásokat. Nagyon fontosnak tartjuk a levegő tisztaságvédelmére, a zaj- és a rezgéscsök­kentésre irányuló kutatásokat. Szolgáltatásaink kö­zül kiemelem a munkahelyi biztonságtechnikai méréseket, az üzemi világítástechnikai és színdina­mikai méréseket. — A szervezeti hivatali munka mögött milyen társa­dalmi háttérrel rendelkezik az intézet? — Számunkra különösen jelentős, hogy mun­kánk eredményeit és annak hatását százezres mun­kavédelmi őrhálózat közvetíti, érvényesíti a mun­kahelyeken. A biztató jelenségek közé tartozik az, hogy folyamatosan erősödik a munkavédelem és a rokon területek — így többek között az ergo­nómia, a környezetvédelem, a közlekedésbiztonság — együttműködése, és hogy a szakszervezeti vá­lasztások során az idősebb szakemberek mellé sok lelkes és felkészült társadalmi munkavédelmi fel­ügyelő lépett. — Bizonyára ezzel is összefügg, hogy jelentősen javultak a munkakörülmények, szilárdult a munka­végzés biztonsága. Mindez nemcsak az újításoknak, a korszerű berendezéseknek köszönhető, hanem a szervezett társadalmi ellenőrzésnek és az anyagi ál­dozatokat kísérő erkölcsi, szellemi erőfeszítéseknek is. Az elmúlt évben mintegy 13 százalékkal volt kevesebb az üzemi — köztük a halálos kime­netelű — baleset. — Túlzás nélkül állítható, hogy alapvető a vál­tozás a munkavédelem egész területén. Egyre inkább tért hódít az a helyes szemlélet, hogy a biz­tonság a termelés szerves része. Ez abban is kifeje­ződik, hogy a munkavédelem szerepel a vállalatok középtávú és éves terveiben. A tervszerű átgon­dolt munka biztosítja a biztonságra és egészség­védelemre fordítható anyagi javak hatékonyabb felhasználását. A dolgozókban erősödik az egymás iránti felelősség érzése, mely kifejeződik abban az önkéntes munkában, amit a sok ezer társadalmi aktivista tesz munkatársaiért. Az egyéni védőesz­közök használatát általában „terhesnek" érzik a dol­gozók, de használatuk a biztonság miatt elenged­hetetlen. Ezért van szükség arra, hogy a védőesz­közök minőségi fejlesztése mellett tekintettel le­gyünk a komforttényezőkre is, például arra, hogy ne párásodjanak be a védőálarcok, ne karcolódja­nak könnyen a védőszemüvegek. Az ezzel kap­csolatos munkánknak már sok területen meg­mutatkozik az eredménye, a korábban 6—700 grammos védősisak súlyát például már sikerült felére csökkenteni, mégpedig oly módon, hogy védőhatásuk nem változott. — Milyen az intézet kapcsolata a vállalatokkal, üzemekkel? — Jelenleg már az a gyakorlat, hogy a vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek maguk jelentkeznek a termelés közben felmerült problémákkal. Példá­nak említhetem az utóbbi idők egyik, talán legered­ményesebben megoldott gondját: a vasbetonsiló­tisztítás nehéz, ártalmas és szó szerint életveszélyes munkának bizonyult. A tisztítást végzőket kötélen engedték le a silóba, s ez számos balesetveszélyt rejtett magában. Az intézetünkben kidolgozott siló­tisztító berendezéssel — ezt kívülről vezérlik — sikerült teljesen kiküszöbölni a veszélyforrásokat. Általában jellemző a megváltozott helyzetre, hogy egyre több esetben már nem a fennálló veszélyfor­rások megszüntetésére kérik közreműködésünket, han^m a veszélyténdenciák kialakulásának meg­akadályozása az igény. ,Csapatjáték' Komforttényezők — Mennyiben tapasztalható, hogy a munkahelyi vezetők és a dolgozók szemlélete megváltozott a munkavédelmet illetően? — Elmondhatjuk, hogy nagymértékben javult az együttműködés minden területen. Jó néhány olyan helyet sorolhatok fel — például Sajóbábony, Százhalombatta —, ahol a munkavédelemmel kap­csolatosan igazi csoportmunka folyt a vegyészmér­nökök, a vegyipari kutatók és a biztonsági szakem­berek között, hogy közösen találják meg a legjobb megoldásokat. 42

Next

/
Thumbnails
Contents