Budapest, 1981. (19. évfolyam)

7. szám július - FriedIstván: „Kelenföldnek koszorús zengője"

— Ugyancsak a legjobb értelemben vett „csapatjáték" tapasztalható a SZOT Tudományos Munkavédelmi Kutató Intézet és a vállalatok, intézmények között. Ma már a megtervezett védőberendezések és felszerelések használatát meg is követelik. — Nem fordul elő, hogy az intézetben energiát fordítanak olyan kutatásokra is, amelyeket a nemzetközi szakterület már megoldott? — A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) felügyelete alatt működő Nemzetközi Munkavédelmi Információs Központnak (CIS) — tagja intézetünk is — egyik legfontosabb feladata, hogy világviszonylatban megszervezze az információcserét. Ez egyúttal biztosíték arra, hogy figyelemmel kísérhetjük a nemzetközi eredményeket. Ezen belül a szocialista országokkal még szorosabb az együttműködésünk, és most készült el a „ki mit kutat?" ötéves terve is. Nagymértékben segíti a KGST-országok közötti kooperációt a munkavédelmi szabványokra vonatkozóan létrejött szabványegyeztetés. A takarékossági szempontokat figyelembe véve felhasználjuk valamennyi fejlett ipari országnak a munkavédelemben eddig már elért eredményeit. Intézetünk 31 országgal tart fenn rendszeres kapcsolatot. A szocialista országokon kívül kutatócseréket szervezünk az NSZK-val, Finn-, Svéd- és Franciaországgal is. Legutóbb például a védőszemüveg-vizsgálatokhoz nagyon drága műszeres berendezésekre lett volna szükségünk. Sikerült megállapodnunk a francia partnerintézménnyel, hogy náluk végezhessük el ezt a költséges vizsgálatot. Megállapíthatjuk tehát, hogy a munkavédelem területén a nemzetközi együttműködés példamutatóan fejlődik, bizonyítva, hogy minden résztvevő felismerte: az információcsere az ember védelmét szolgálja. Az elektronikától a zajkutatásig Megkértük az igazgatót, hogy röviden adjon áttekintést az intézet fontosabb tevékenységi köreiről. Tájékoztatójában az alábbi kutatási-fejlesztési területek munkáját emelte ki: — Elektronikai kutatások: a komplex — intelligens — biztonságtechnikai — termelési folyamatszabályozást — rendszerek kialakítása; az elektrosztatikai biztonságtechnikai eszközök és berendezések kifejlesztése; az intézet és az ipar munkavédelemmel és biztonságtechnikával összefüggő számítástechnikai feladatainak megoldása, és az ezzel kapcsolatos „hardware", „software" szolgáltatások fejlesztése, továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos elektronikai, elektrofizikai, máréstechnikai, számítástechnikai feladatok. — Egyéni védőeszközök: a fejvédelmi eszközök fejlesztése ütésállóbb anyagok felhasználásával; a szemvédelem — különös tekintettel a lézersugaras technikára; a légzésvédelmi és a hallásvédő eszközök fejlesztése; a növényvédelemben dolgozók egyéni védőeszközeinek komplex felmérése; zuhanásgátló szerkezetek kialakítása; a munka- és védőruhák fejlesztése és követelményrendszerük kidolgozása; a munkavédelmi kesztyű típusainak rendszerezése; az egyéni védőfelszerelések minősítése, jóváhagyása; az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos szaktanácsadás. — Szellőzés- és portechnikai kutatások: a munkahelyi légtér klímaparamétereinek javítása; a porleválasztó berendezések leválasztási tulajdonságainak vizsgálata és optimalizálása; az áramló gázok portartalmának folyamatos meghatározása korszerű módszerekkel; a porleválasztók különböző technológiához való alkalmasságának vizsgálata automatizált vizsgálóberendezéssel; elektronikus jelátalakító műszerek fejlesztése; matematikai modellek készítése. — Vegyészeti kutatások: a szellőzési rendszerek felülvizsgálata kémiai oldalról; az üzemi légszenynyezettség-vizsgálatok mintavételii, gázkromatográfiás, elektroanaliti kai és atomabsztrakciós módszereinek fejlesztése: a levegőtisztító berendezések kutatása, fejlesztése; a bőrvédő krémek kutatása; a tűz- és robbanásveszélyes helyiségek légterének vizsgálata. — Gépészet: a több csatornás, GR típusú gázjelző készülék, a tűzjelző berendezés, és a különféle célra alkalmazható ipari robotok kifejlesztése; a munkavédelmi feladatokat szolgáló hidraulikus és pneumatikus automatikák kidolgozása; a nehéz fizikai munka, illetve a veszélyes munkafolyamatok gépesítése; a tűz- és robbanásveszélyes környezetek védelmének kialakítása. — Zaj- és rezgéskutatás: a konstrukciós zaj és rezgés elhárítására alkalmas eszközök és módszerek kidolgozása, a térakusztikai zajcsillapítási módszerek kutatása, és a műszeres vizsgálatok lebonyolítása. Külön kell szólni az intézet propagandatevékenységéről, amit a SZOT munkavédelmi osztályának elvi irányításával országos feladatként lát el az MTKI az utóbbi években. E feladatok három fő területe: országos munkavédelmi agitáció és propaganda szervezése, tervezése; munkavédelmi dokumentációs bázis és adatbank létrehozása; továbbá munkavédelmi szakinformációs és tájékoztatási rendszer kiépítése és működtetése. Hamarosan a korszerű videokazetta is részévé válik a munkavédelmi propaganda hétköznapi gyakorlatának. Az eddig elkészült és sikeresen felhasznált oktatófilmek, valamint a jól bevált diasorozatok mellett az intézet hozzákezdett a munkavédelmi tájékoztatás anyagának videokazettára való feldolgozásához. Nemzetközi együttműködés keretében oktatófilmek és munkavédelmi plakátok közös készítésével nagymértékben sikerült gazdagítani a hazai választékot. Számítógépen a baleseti adatok Az MTKI az utóbbi években jelentős tevékenységetfejt ki a balesetek okkutatásával kapcsolatban. A szerzett tapasztalatokat — számítógépes feldolgozás után — rendszeresen közlik az érdekeltekkel, s ezzel lehetőség nyílik arra, hogy ezeket a lehető leggyorsabban érvényesíthessék a gyakorlatban. Az intézetben hozzákezdtek a nem üzemi balesetek okkutatási módszerének kidolgozásához is. Az utóbbi években statisztikailag is kimutatták, hogy az ún. háztartási balesetek száma évről évre nő, ma már három-négyszeresen meghaladja az üzemekben előforduló balesetek számát. Az intézet vállalta, hogy a nem üzemi balesetek okkutatásának feldolgozásával rövid időn belül a társadalom rendelkezésére bocsátja a munkavédelmi kutatásokban és az üzemi balesetek oknyomozásában már megszerzett tapasztalatait ezen a területen is. (x) Gyógyszeripari szkafander Mikrofilm-laboratórium