Budapest, 1981. (19. évfolyam)

6. szám június - Bernáth László: A gramofon-karmestertől a Meseautóig

ínyei es oldások minél gyorsabb és szélesebb hazai alkalmazásához is. A már említett szárítás nélküli kukoricatárolás fémsilós megoldásában például évek óta az AGROBER a Szekszárdi Állami Gazdaság tapasztalataira támaszkodik. A kombinált módszerű tárolást pedig — közös szabadalmi bejegyzés mellett — a dunavarsányi Petőfi Mgtsz-szel közösen valósították meg. A gazdaságos megoldások terjesztésére a két vállalat és a szövetkezet gazdasági társaságot alapított. Az AGROBER legutóbbi eredményeihez sorolható, és szintén az együttműködés példamutató módszerét tanúsítja, hogy a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézettel és a Bábolnai IKR Kukoricatermesztési Közös Vállalattal összefogva kidolgozták az első nagyüzemi méretű folyékonyműtrágyaelőállító és tároló telepet. A kutatóintézet adta a kémiai eljárás szabadalmát, az AGROBER kidolgozta a műszaki megoldásokat és terveket, az IKR nagyigmándi telepén pedig a bábolnaiak közreműködésével megvalósították az együttműködés első modelluzemét. A korszerű agrotechnika iránt érdeklődők tudják, hogy a folyékony műtrágya használatának elterjesztése — a termésfokozó hatás mellett — elősegíti a hatóanyagok gazdaságosabb felhasználását is. További előny — és ez már közvetve érinti az egész népgazdaságot is —, hogy energiamegtakarítást és importvaluta-kiváltást is jelent. A három együttműködő szervezet — az AGROBER, a kutatóintézet és az IKR elhatározta, hogy a hasznos módszer elterjesztésére közös gazdasági társaságot alapít. Több találmány is jelzi a költség csökkentésére és az energiatakarékosságra irányuló kutatómunkát. Ezen szolgálati találmányok közül is kiemelésre érdemes a hűtő-fűtő rendszerek közötti kapcsolat létrehozására kidolgozott eljárás, amelynek folymatban van a szabadalmaztatása. A laikus számára is bizonyára felmérhető a szabadalom jelentősége, ha megjegyezzük, hogy a rendszer egy kondenzátoránál felszabaduló hő egy óra alatt 45 C°-ra melegít fel öt köbméter vizet. Ezzel egységenként évente 90 tonna fűtőolajat lehet megtakarítani. A találmány alapján készülő berendezések gyártása a tervek szerint már megkezdődött az Április 4. Gépipari Műveknél. Az év közepére várható az első rendszerek üzembe helyezése. Ugyancsak az AGROBER tervezői munkájának eredménye, hogy a Mezőhegyesi Cukorgyár mészkemencéje fűthetővé vált a máshol kevésbé használható minőségű földgázzal. A bevezetett eljárással különösen nagy kalóriaértékű koksz importja takarítható meg. Ugyancsak az AGROBER kezdeményezése révén energiamegtakarítás érhető el például a baromfifeldolgozó vonalakon alkalmazható úgynevezett permetlé-előhűtő rendszer, vagy a technológiai gőz és melegvíz-rendszerek veszteségeit csökkentő megoldásokkal. Az AGROBER fő tevékenysége — a tervezői, beruházói munka mellett — élelmiszer-gazdasági termelési rendszerek export-fővállalkozása. A vállalat 1979-ben kapta meg az exportjogot mezőgazdasági rendszerek kivitelére. Igen biztatóak az eddigi eredmények: az első évben 5,8, a múlt évben 6,5 millió dollár volt az AGROBER exportja, az idén 7 millió dollár fölé kívánják emelni az exportbevételt. Azok a fejlődő országok a vállalat fő piacai, amelyekben az alapvető célkitűzések között szerepel a mezőgazdaság fejlesztése. Az AGROBER tapasztalatai szerint — a magyar mezőgazdaság elért eredményeire támaszkodva — mód lesz arra, hogy részt vegyenek a fejlődő országok élelmiszertermelésének fejlesztésében. Néhány példa az exporttevékenység eddigi eredményeire. Mexikóban tavaly már ezer hektáron alkalmazta a bajai kukoricatermesztési technológiát az AGROBER. és ezzel 50 mázsa feletti termésátlagot ért el hektáronként, ami több mint kétszerese a területen addig elért legjobb termésnek. Ebben az évben már három, egyenként 500 hektáros farmon folytatják ezt a munkát. Ezúttal a bajai rendszer mellett már a szekszárdi és a nádudvari kukoricatermesztési rendszereket is alkalmazták. Irak megvásárolta egy több mint ötezer hektáros farm fejlesztési tervét. A farm vezetőit Magyarországon az AGROBER képezte ki. Bagdad közelében 200 millió hallárva előállítására alkalmas halkeltető állomást építettek. Dél-Jemenben pedig évi 60 milliós kapacitású tojótelep kialakítását végzik, és ezt a telepet tenyésztervei anyaggal, takarmánnyal, állatgyógyászati szerekkel is az AGROBER Magyarországról látja el. Nigériában egy baromfitelepet építenek több mint hétmillió dolláros beruházással, amelyhez takarmánykeverő üzemet, vágóhidat és hűtőházat is létesít az AGROBER. Az algériai kormány felkérésére a vállalat kidolgozta a baromfitenyésztés középtávú országos fejlesztési programját, amelynek megvalósításához hozzá is kezdtek. Az eddigi afrikai tevékenység jó hírének következtében várható, hogy a líbiai és a magyar kormány közötti együttműködés alapján az AGROBER széles körű tevékenységet kezdhet a jó fizetőképességű országban. Szőlő- és gyümölcsültetvények, állattartó telepek, állategészségügyi létesítmények iránt érdeklődik a líbiai partner. A világ egy másik pontján, Laoszban is baromfitenyésztési rendszert valósít meg az AGROBER, és tárgyalások kezdődtek a Vietnami Szocialista Köztársaságban is kukoricatermesztési, liba- és kacsatenyésztési rendszerek létesítéséről. A szocialista országok elsősorban az AGROBER növénytermesztési rendszere után érdeklődnek. Az elmúlt évben több mint hatmillió rubel értékben exportált a vállalat a szocialista országokba, az idén hétmillió rubel fölé kívánják emelni a kivitelt. Bulgáriába például a bajai kukoricatermesztési rendszert, Csehszlovákiába a bábolnai és a Dél-somogyi Állami Gazdaság burgonyatermesztési rendszerét exportálják. A vállalat — belföldi tevékenységéhez hasonlóan — az exporttevékenységben is kapcsolatot teremtett a hazai termelési rendszerekkel és az élelmiszer-gazdaság ipari bázisaival, mint például a győri Rába Vagon és Gépgyárral és a MEZŐGÉP Tröszt vállalataival. Remélhető, hogy a sokrétű exporttevékenység — a belföldi partnerek érdekeinek szolgálata mellett — hozzájárul az ország külkereskedelmi egyensúlyának javításához. Egy szó, mint száz, nekünk, fővárosiaknak, „aszfalton" élő embereknek is nyilvánvaló, hogy az AGROBER mezőgazdaságfejlesztési tevékenysége közvetlenül a hazai lakosság ellátásában, közvetve pedig eredményes exportja a népgazdaság számára is jelentős előnyökkel jár. (X) 45