Budapest, 1981. (19. évfolyam)

6. szám június - Bernáth László: A gramofon-karmestertől a Meseautóig

Az AGROBER eredm A lágymányosi irodaházon hatalmas neonbetűk hirdetik: AGROBER. Hogy milyen szerteágazó tevékenységet folytat az épületben működő vállalat, azt legfeljebb csak sejthetik a beavatatlan járókelők. A több mint háromezer dolgozót foglalkoztató AGROBER elsősorban a mezőgazdaság, azon belül az élelmiszer-gazdaság területén tölt be jelentős szerepet. Elsősorban az élelmiszer-gazdaság termelőkapacitásának létrehozásában és fejlesztésében mutathat fel népgazdasági szinten is méltányolható eredményeket. A mezőgazdaság építési és ültetvényberuházásainak mintegy 80 százalékát a vállalat szakemberei tervezték meg, és ők végezték el a beruházások megvalósításának gazdasági, műszaki lebonyolítását is. Napjainkban a városi emberek is tudják, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének megalapozásában döntő szerepe van a legfontosabb termelőeszköznek, a földnek. A főváros lakossága előtt sem ismeretlen, hogy hazánk termőföldjeinek több mint 50 százalékán kedvezőtlenek a természeti adottságok, és káros talajtulajdonságok akadályozzák a termelés intenzív fejlesztését. Ezért nagy a jelentősége az AGROBER által kezdeményezett és végzett meliorációs beruházásoknak, amelyek szakszerűen elvégezve a termelés 25—30 százalékos növekedését eredményezhetik. Az AGROBER egyik legfontosabb feladata, hogy a VI. ötéves tervben megteremtse a tervezői-beruházói feltételeket az előző ötéves tervhez képest 50 százalékkal nagyobb meliorációs és beruházási feladatok megoldásához, és ezzel is növelje a mezőgazdaság eredményeit. A nehezebb gazdasági feltételek természetesen új feladatok megoldását követelik meg az AGROBER-től. Ezek között első helyen szerepel a rendelkezésre álló pénzeszközök és megoldandó feladatok összhangjának megteremtése, egyszerűbben, hogy minél olcsóbb, gazdaságosabb terveket dolgozzanak ki. Az állattenyésztési beruházások költségének csökkentését a tartástechnológiai elvek és a túlzottnak minősülő hatósági előírások felülvizsgálatával kezdte meg az AGROBER. A következeses munka eredménye volt, hogy a szarvasmarha-, a sertés-és a juhtartásban is gazdaságos módszereket dolgoztak ki. Az AGROBER elsőként látott hozzá az energiatakarékos sertéstartási technológiák kifejlesztéséhez. A megfelelő, úgynevezett természetes tartásmód nagyüzemi módszeszerének kidolgozásához kísérleti sertéshizlaldákat terveztek, amelyeket a komáromi, a herceghalmi és a füzesabonyi állami gazdaságban építettek meg. Az új rendszerű sertéstartás lényege, hogy a telep létesítményeinek 80 százalékánál előnyösebb természetszerű tartás körülményeit teremtették meg. Ez egyebek között azt jelenti, hogy tavasztól őszig az épületek — az időjárásnak megfelelően — nyitottak, télen viszont zárhatóvá tehetők. Az épületnek műszaki megoldásait — a költségek csökkentése érdekében — összhangba hozták az állatnevelés igényeivel, és kialakították az úgynevezett MEZŐFA vázszerkezet családot. Az akácfából készült váz és a hozzákapcsolható olcsó szigetelt vagy — az időjáráshoz igazodva — hőszigetelés nélküli térelhatároló szerkezetek amellett, hogy kielégítik a korszerű állattartás követelményeit, sokkal olcsóbbak az eddig használtaknál. Itt említjük meg, hogy a MEZŐFA szerkezetek még szélesebb körű felhasználásra és a MEZŐPANEL épületszerkezet továbbfejlesztésére átfogó tervet dolgozott ki a vállalat, amivel a népgazdaság különböző területein takarékos módszereket teremthetnek meg. A termelőtelepeken általánossá vált, hogy nyitott és hőszigeteletlen épületekben az állatokat kötetlenül tartják. Az AGROBER tervei alapján az elmúlt években megépült modelltelepek átlagos költsége jóval alacsonyabb a korábbi években alkalmazott építményekhez képest, ugyanakkor tovább javultak az eredmények az állattartásban. A dunavarsányi Petőfi Mgtsz-ben például a korábbi 20—24 ezer forintos férőhelyköltséget sikerült leszorítani 15 ezer forint alá. A szigetvári hízómarha-telepeken épített férőhelyek költsége nem haladta meg a 12 ezer forintot sem. Ugyancsak az AGROBER terveinek felhasználásával készül a Paksi Állami Gazdaság MÉM-AGROBER kísérleti sertéstelepe. Itt 16 ezer forint alatt lesz egy hízó férőhelyének ára, a korábbi 25 ezer forinttal szemben. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés szintén a MEZŐPÁNEL szerkezetből épülő sertéstelepén — ahol 42 ezer hízót nevelnek évente — egy férőhely költsége 18 ezer forint körül alakul — ami jelentős költségmegtakarítást jelent. A juhtartásban is a takarékos megoldásokra törekedett az AGROBER. Az általa készített tervek lehetőséget nyújtanak a maximális kihasználásra a juhtelepeken és a bárányhízlalás során is. Elsősorban a MEZŐFA korszerű csuklós szerkezeteit alkalmazták, amely részben az akácfa előnyös tulajdonságainak messzemenő figyelembevételével készült és ezzel az eddigi gyártású faszerkezeteknél jóval olcsóbb megoldást kínál. A tervek megvalósításával sikerült 20—40 százalékkal csökkenteni a korábbi költségeket. Az AGROBER kidolgozta a nedves szemestermény-tárolás kombinált módszerét, amely egyesíti a biztonságos toronysilótárolást és az olcsóbb, úgynevezett fal közi silós tárolás előnyeit. A módszer értékének felméréséhez nincs szükség külön szakismeretre, elég, ha annyit tudunk, hogy a kombinált módszerrel egy tonna szemes termény tárolásának beruházási költsége — a megoldástól függően — fele, egyharmada a korábbi módszerekének. Ugyanakkor az AGROBER által javasolt beruházás költsége — a szárításra fordított költség elmaradása révén — 2,5—3 év alatt megtérül. A vállalat által kidolgozott nedves takarmány szárítás nélküli tárolásával jelentős energia takarítható meg, hiszen például egy tonna kukorica szárításához 40—50 kg fűtőolaj és 8—10 kW villamos energia szükséges. Az AGROBER szakemberei jelentős szellemi bázist képviselnek, a vállalat mégsem mond le arról, hogy a legszélesebb körben együttműködjék a hazai tudományos intézetekkel és az élenjáró gyakorlatot megvalósító termelési rendszerekkel, bázisgazdaságokkal. Ennek köszönhető, hogy ma már az AGROBER jelentős szerepet tölt be a tudomány és a gyakorlat eredményeinek minél gyorsabb elterjesztésében. Ennek megfelelően a VI. ötéves terv idején a vállalat tovább bővíti kapcsolati rendszerét, és ezek többségét közös anyagi érdekeltségű társulásokká fejleszti. Azt reméli, hogy ezzel nagymértékben megerősödik az AGROBER fejlesztő és tervezőmunkája iránti bizalom, ami egyben hozzájárul az olcsóbb, gazdaságosabb meg-44