Budapest, 1981. (19. évfolyam)

5. szám május - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Városházi tudósítások Nagyarányú lakóház-felújítások és lakáskorszerűsítések ADÓSSÁG ÉS TÖRLESZTÉS Hosszú előkészítő munka és sok vita után jóváhagyták a Fővárosi Tanács hatodik ötéves tervidőszakra szóló lakásfenntartási irányelveit. A határozat társadalmi jelentősége aligha szorul bizonyításra. Megfelelő időközben minden házat fel kell újítani, és csak a tanácsi lakásokban évenként 300 ezer nagyobb hibát kell megjavítani. Sok-sok ezer lakás vár korszerűsítésre is. Budapesten a hetvenes évek közepéig az erők nagy részét lakásépítésre fordították. Ez érthető, mert amikor kevés a lakás, újak építése volt a legfontosabb. A karbantartás és a felújítás lassúsága azonban mind több gondot okozott a legutóbbi időben. Az életszínvonal emelkedésével megnőttek az igények, s tarthatatlanná vált a korábban felépült lakások elhanyagolása. A főváros vezetése úgy foglalt állást, hogy a lakásvagyon megóvása nem tűri a nagyobb mérvű karbantartási munkák további halasztását. S a legfontosabb érv a szemléleti-tervezési változás mellett az volt: a lakáshelyzet azzal is javul, ha meggyorsul a felújítási munka, és törlesztik a régi adósságot. Ezért úgy határoztak, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a lakásépítkezés mellett kiemelt helyet kap a lakásfelújítás is. Az új tervet a legutóbbi öt évben elért számottevő eredményekre alapozták. AZ ELSŐ INTÉZKEDÉSEK A hetvenes évek második felében — az előző időszakhoz képest — 70 százalékkal nőtt a felújításra költhető összeg, s ez lehetővé tette, hogy megkezdődjék a korábbi elmaradások felszámolása. A tervezett 44 ezer helyett 45 ezer lakást újítottak fel. Hasonlóan az előírtnál jóval több otthont korszerűsítettek. A központi fűtést 250 házban, a felvonót csaknem 900 házban újították fel. Számos új szervezeti intézkedés született a karbantartás és a korszerűsítés fejlesztésére. A gyorsszolgáltatások tevékenységét kiterjesztették, és a sürgető hibákat munkaidő után, vasár- és ünnepnapon is kijavítják. Anyagot és szerszámot bocsátottak a bérlők rendelkezésére a karbantartáshoz. Amióta a lakbérekbe beszámítják a korszerűsítésre fordított költségeket, mind többen vállalják, hogy saját erőből is kényelmesebbé teszik otthonukat. Ennek ellenére temérdek jogos panasz hangzott el a karbantartás és a felújítások minősége, valamint a munkák elhúzódása miatt, joggal kifogásolják azt is, hogy nem kielégítő a házak rendje és tisztasága. Nőttek a felújítások költségei, s az indokoltnál nagyobbak a lakóházak kiadásai. ÚJ FELADATOK Melyek a legfontosabb tennivalók az új ötéves időszakban? Az elfogadott irányelvek szerint a lakóházi karbantartást folyamatosabban, magasabb színvonalon és nagyobb hatékonysággal kell megoldani. Elsőrendű tennivaló a házak állagának javítása, ezért biztosítani kell az épületek folyamatos és tervszerű védelmét, a lakások rendeltetésszerű használatát. Az életveszélyessé vált, továbbá a ház állagát veszélyeztető lakásokban a hibákat azonnal meg kell javítani — a helyreállítással együtt. A határozat kimondja, hogy növelni kell a felújítási tevékenységet. E munkák sorrendiségét a házak műszaki állapota, a korábbi elmaradások csökkentése és az időszerű feladatok határozzák meg. A tanács fontos törekvése, hogy a felújítással lehetőleg megőrizzék az épület eredeti hangulatát, az itt lakóknak egészséges, szép környezetet teremtsenek. Elsőbbséget kapnak az 1955 előtt épült és még fel nem újított házak. Különösen fontos az olyan lakások mielőbbi helyreállítása, amelyek később, az idő múltával csak mind nagyobb költséggel hozhatók rendbe. Mintegy 30-33 ezer lakás számítható az összes munkák közül ebbe a csoportba. Az időszerű felújítások keretében mintegy 6000—6500 lakáshoz fognak hozzá. Ezzel is biztosítják, hogy tovább már ne emelkedjék az elmaradt felújítások száma. Részleges felújítással körülbelül tíz-tizenegyezer lakás állapota javítható. Sok lakóházban a karbantartást meghaladó arányban növelik a lakások használhatóságát. Ezzel kapcsolatos munka a központi fűtés hálózatának javítása, a gáztüzelés bevezetése, a felvonók javítása, cseréje, valamint a tetőszerkezetek helyreállítása. Folytatódnak a nagy sortatarozások. Ennek keretében felújítják a Nagykörút épületeit a Marx tértől a Boráros térig, a Várnegyed lakóházait. Folytatódnak a belvárosi munkák, és rendbe hozzák az új sportcsarnok és a földalatti vasút mentén a felszínen épülő csomópontok környezetét. Elkészülnek az óbudai műemlékegyüttes munkái. Meggyorsítják a korszerűsítést, hogy ezzel is csökkentsék a régi és az új lakások közti minőségi különbségeket. Ezért a felújításokkal együtt mintegy tízezer lakásnak növelik a komfortfokozatát. Több száz helyen a korszerűsítést úgy oldják meg, hogy két kisebb lakást vonnak össze. A felújításon kívül megoldható korszerűsítéskor előtérbe kerül az egészséges fűtés bevezetése. Támogatják a lakáskorszerűsítési kezdeményezéseket, a komfortosítás költségeit nemcsak a bérbe számítják be, hanem — egyebek között — hitelt is adnak hozzá. Úgy vélik, hogy a következő öt évben együttesen mintegy 34-35 ezer lakás korszerűsíthető. Megkönynyítik, hogy emeletráépítés útján is növekedjék az új lakások száma. Az építkezések egy részét összekötik a felújítással. Elsősorban a fiataloknak teszik lehetővé, hogy így teremthessenek otthont. Az új elképzelések között található egy-egy kerületrész teljes felújítása. Ezen a területen a munka kiterjed valamennyi lakóházra, intézményre. Egy időben tervezik meg a bontást — hogy parkot létesíthessenek — és az új építkezéseket. Ezt kívánja a város belső területeiben régen épült tömbök elavultsága, a szoba-konyhás lakások nagy száma. A nagyszabású felújítás a legteljesebb gazdaságosságra törekszik. A bontások számát a legkisebbre csökkentik, minden használható régi házat megóvnak. A VII. kerületben tervezik az első ilyen jellegű munkát. Minőségi változást kívánnak elérni a lakóházak kezelésében. Megkövetelik a kifogástalan munkát. s ehhez tartósabb anyagokat biztosítanak. Kiterjesztik az ellenőrzést, időben felmérik a szükséges javításokat. A lakóházak megfelelő karbantartását és takarítását fejlettebb gépesítéssel oldják meg A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Az irányelvek úgy fogalmazzák meg, hogy a házak kezelése, a karbantartás, a korszerűsítés, a felújítás — szolgáltatás. Ennek megfelelően a lakók joggal elvárhatják az előzékeny, udvarias hangot, a segítőkész magatartást. A határozat szellemében növelni kívánják a lakóbizottságok aktivitását is. Az ellenőrzés során minden esetben kikérik véleményüket a házak rendjéről. Bevonják a lakóbizottságokat a felújítások megtervezésébe, s jelen lesznek a munkák átadásakor is. A felújítás, a karbantartás, vagy a javítások megkezdése előtt a lakókat időben és megfelelően tájékoztatni kell „szíves türelmüket és segítségüket kérve". A lakóbízottság véleményt mond arról is: hogyan intézik a közérdekű bejelentéseket. Alapvető követelményként jelölték meg, hogy a felújításkor csökkentsék az építési időt, hogy minél kevesebb kényelmetlenség érje a lakókat. A gazdálkodás legfontosabb követelménye, hogy megfelelően takarékoskodjanak a pénzzel, anyaggal, munkával. Ez a feltétele, hogy a tervet minden részletében teljesíthessék, és minél több jól felújított lakást adhassanak át. Az erők jobb összevonásával lehetővé teszik a nagyobb szervezettséget és a fokozottabb ellenőrzést. Nemcsak népgazdasági, hanem lakossági érdek is, hogy a munkafegyelmet megszilárdítsák, s ezzel is meggyorsítsák az építés ütemét. Ahol csak erre mód van, a teljesítményre alapozzák a bérezést. Hasonlóan nagyobb anyagi megbecsülésben részesítik azokat, akik kiváló minőségű felújítási és karbantartási munkát végeznek. A lakásokban utólagos hőszigeteléssel fűtőenergiát kívánnak megtakarítani. Nagyobb gondot fordítanak a munkahelyre kiszállított anyagokra és a gazdaságosan felhasználható kibontott anyagok megóvására. A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELE A minőségi váltást a felújításban is meg kell oldani. Ezért magasabb színvonalú munkát kívánnak meg a tervezéstől kezdve az építkezésig mindenütt. Növelik a tervezők és az építtetők felelősségét, hogy igényesebb és takarékosabb legyen a felújítások kivitele. Megszigorítják a műszaki ellenőrzést, s ebben kötelező jelleggel biztosítják a társadalmi szervek részvételét. Az intézkedések egész sorát dolgozták ki, hogy legyen elegendő tervező és vállalkozó a felújításhoz. A legnagyobb feladat a tanácsi építőiparra vár. Ezért jelentősen növelik teljesítőképességüket. Fejlesztik az ingatlankezelő vállalatok saját műszaki részlegeit. Nagyobb arányban bevonják az építőipari szövetkezetek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építési részlegeit. A főváros fokozottan számít az állami nagyiparra. Igénylik a kisiparosok munkáját is a karbantartáshoz, a korszerűsítéshez, a tetőtér-beépítéshez. A műszaki fejlesztés során több új eljárást vezetnek be, hogy korszerűsítsék az állványozást, a vakolást, a szigetelést, a tetőfedést és a többi munkát. Az új irányelvek megvalósítása fontos változásokat hoz mind a szemléletben, mind a gyakorlatban. Nagyobb összegű pénz áll rendelkezésre, mint korábban, és ez lehetővé teszi, hogy a karbantartás és a felújítás is jóval többet adjon a főváros lakóínak. Jelentősen nő a felújított és kényelmesen felszerelt lakások aránya. S várható hogy érezhetően megjavul az ingatlanok kezelése, s ezzel arányban jobb lesz a lakosságnak a karbantartásról és felújításokról kialakult véleménye is. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 27