Budapest, 1981. (19. évfolyam)

5. szám május - Szakolczay Lajos: A továbbiakban: Tanács és Egyetem

A továbbiakban: Tanács és Egyetem Együttműködési szerződés az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága között Az 1981. év első felében készült dokumentumot Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke és dr. Eörsi Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora írta alá. A cél: egymás munkájának elősegítése és támogatása a szerződésben foglalt lehetőségek és igények szerint. Vagyis: Budapest Főváros Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) tervszerűen előmozdítja és megfelelően támogatja az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (továbbiakban: Egyetem) azt a törekvését, hogy fokozottabban járuljon hozzá a főváros társadalmi, tudományos és közművelődési feladatainak minél eredményesebb megvalósításához. A szerződés szerint ez a következőképpen érhető el: a Tanács erkölcsileg és szervezetileg támogatni fogja az Egyetem közhasznú oktatási, nevelési, tudományos, továbbképzési, közművelődési tevékenységét és kezdeményezéseit; ezzel nemcsak az Egyetem alapvető célkitűzéseinek eredményesebb, gyakorlatiasabb megvalósítása érvényesül, hanem a főváros érdekei és igényei szerint lesz megoldható például a szakemberképzés. Ezenkívül: a Tanács figyelemmel kíséri az egyetemi rekonstrukció alakulását és folyamatát, és hatósági eszközeivel segítséget nyújt egyes kérdések megoldásához. A szerződés bevezetője még hangsúlyozza: a felek tervszerűen együttműködnek a hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, és azon lesznek, hogy a már megkötött fővárosi, illetve egyetemi megállapodások is érvényben maradjanak: teljesüljenek. Ehhez az átfogó programhoz természetesen szükségesek a rendszeres eszmecserék, ahol a felek kölcsönösen tájékoztathatják egymást a végzett munkáról. A találkozások az elvi és gyakorlati kérdések folyamatos tisztázását is elősegíthetik, bizonyos részfeladatok megoldása szintén itt kerülhet terítékre. A fentiek eredményes valóra váltását az időszakos munkatervek biztosítják. A szerződés hat fejezetből áll: I. Tudományos együttműködés; II. Együttműködés az oktató-nevelő munka terén; III. Szakmai és továbbképzési együttműködés; IV. Közművelődési együttműködés; V. Együttműködés sport és szociális területen; VI. Kölcsönös eszmecserék. Minden fejezet részletesen — nyolc-tíz pontban — ki van bontva; a pontosan fogalmazott tételeknek köszönhető, hogy a dokumentum mindkét fél számára könnyen áttekinthető, ezzel (is) segítheti a résztervek készítését, egyes kérdéskörök még jobb átvilágítását. A szerződést ismertetve — egy-egy kérdés kapcsán — megszólaltatjuk a Művelődésügyi Főosztály helyettes vezetőjét, Venczel Istvánt, aki maga is részt vett a dokumentum kidolgozásában. Kétségkívül a tudományos együttműködésről szóló rész a szerződés egyik leggazdagabb fejezete. Többek közt magában foglalja: az Egyetem oktatói és hallgatói részt vesznek a Tanács által javasolt államigazgatási témák feldolgozásában, szociológiai és egyéb vizsgálatokban, munkapszichológiai kutatásokban és felmérésekben, tőlük várják különféle tanulmányok és kiadványok szakvéleményezését is; az Egyetem a diplomamunkák témáinak meghirdetésekor a Tanács igényeit figyelembe veszi, sőt, a már kész diplomadolgozatokat a Tanács és az érintett szervek rendelkezésére bocsátja; a szerződő felek kölcsönösen elősegítik, hogy az országos pedagógiai kutatómunka keretében az Egyetem és a Fővárosi Pedagógiai Intézet tervszerűen együttműködjék oktatási-nevelési kérdések fővárosi kutatásában, megoldásában; az Egyetem vállalja, hogy oktatói a Tanács vagy szakigazgatási szervei által rendezett tudományos üléseken, pedagógiai napokon előadást tartanak. Az aláíró felek közt lehetőség nyílik kiadványcserékre, és közös kiadványokkal is hozzájárulhatnak a tudományos ismeretek terjesztéséhez. — A fenti témakör első pontjában olvasom: „Az Egyetem oktatói és hallgatói a főváros igényeinek megfelelően és saját lehetőségeikhez mérten bekapcsolódnak a fővárosban levő üzemek, intézmények és kutatóhelyek tudományos kutató munkájába (pl. Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Levéltár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Állat- és Növénykert, Élelmiszer Vegyvizsgáló Intézet stb.).'''' Kérem, válaszoljon: miként történik ez a bekapcsolódás? Eddig nem ezt tették? — Szeretném elöljáróban elmondani: a szerződés egyrészt rögzíti a már meglevő gyakorlatot, másrészt leírja azt, amit fontosnak tart és ezután kialakítandónak, továbbfejlesztendőnek gondol. Egyetlen példát hadd mondjak: ha a Történeti Múzeumnak szakértői munkára van szüksége, megkéri az Egyetem illetékes tanszékét. Többé-kevésbé eddig is ez volt a gyakorlat, de a spontán — nem megszervezett — megmozdulások nem érték el a kívánt hatást. A szerződés újdonságát abban látom, hogy kötelezni fogja a főosztályokat és a főigazgatókat: konkrét terveket kell készíteni! Tehát nemcsak a végzett munka rögzítéséről van szó — noha az is fontos —, hanem arról is, hogy a jövőben mit kell tenni. Tudjuk, az Egyetem eddig is foglalkozott a fizikai dolgozók gyermekeinek felkészítésével, hogy a továbbtanulásuk ne ütközzön nehézségekbe. Most pontosan meg akarjuk határozni — a szerződés lehetőséget ad erre —, hogy ez a tevékenység milyen nagyságrendben történjen. Illetve mi az az optimális szám, mely a Tanácsnak is megfelel. — Szintén rögzítésre került: „Az Egyetem előmozdítja, hogy oktatói és hallgatói részt vegyenek a Tanács által meghirdetett különböző pályázatokon." — A Fővárosi Tanács tevékenysége folytán az Egyetem leginkább a különböző államigazgatási kérdések kidolgozásában és egyeztetésében érdekelt. Mivel a környezetvédelmi munka az utóbbi években rohamosan kezdett fejlődni, az Egyetem természettudományi kara — érzékeny, pontos műszerkészletével — a tudományos paraméterek megadásában szintén segítségünkre lehet. Természetesen mód van egyes kérdések tudományos kidolgozására is. Az általunk meghirdetett pályázatok elsősorban a végzett tanárok elhelyezését próbálják megkönnyíteni; és ily módon kerül sor végzett jogászok tanácsi munkahelyre való „irányítására" is. — „Az Egyetem az igények szerint megfelelő segítséget nyújt a tanácsi és intézményi, vállalati szakembereknek tudományos fokozatok megszerzéséhez..." Hogyan? — Például támogatja a témát, konzultációt folytat a hozzá forduló szakemberrel, al-2