Budapest, 1980. (18. évfolyam)
2. szám február - Tartalomjegyzék és mutató, 1979
HUNGAROCAMION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat Magyar áruk fuvarozói a nemzetközi utakon Három kontinenset bejáró szerelvények viszik-hordják az árut, jó hírnevet szereznek hazánknak. A legtöbb Hungarocamionjárművel mégis Cinkota határában találkozunk. Több napos útról érkező, vagy egy-két hétre induló „pilóták" intenek búcsút egymásnak. Olykor meg is állnak, néhány szóban kicserélik az úton szerzett tapasztalataikat, s azután ismét megragadják a volánt, rálépnek a gázpedálra, és elindulnak a határ felé. Akár mennek, akár idejönnek a cinkotai telepre, valutát hoznak az országnak. A nemzetközi hírű vállalatot 1966-ban alapította a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. Célja az volt, hogy a magyar tehergépjárművek nemzetközi árufuvarozással segítsék a külkereskedelmet, annak ne kelljen a fuvarozásért valutát kiadnia; ugyanakkor külföldi megbízatásokat is vállalva, devizát szerezzenek az országnak. Ez az elképzelés akkoriban merész ötletnek tűnt, hiszen 357, túlnyomórészt már akkor is korszerűtlen szerelvénnyel „indult" a vállalat. Éppen ezért az első esztendőkben a járműpark minőségi fejlesztését tartották legfontosabb feladatuknak, s ez olyannyira sikerült is, hogy 1970-ben már 423 szerelvénnyel fuvaroztak, s egyre több lett a kor igényeinek megfelelő „Európa"-szerelvény. 46 Mint nemzetközi futárok, úgy robognak országhatárokon át Budapesttől Bagdadig vagy Londonig, a skandináv államoktól Észak-Afrikáig a hatalmas kocsik. Rajtuk a felirat: HUNGAROCAMION — a magyar vállalat neve. Ez a név ma már nemcsak Európában fogalom, hanem egyre inkább ismerik a Közel-Keleten is, mint a megbízható, korrekt és pontos szállítás jelképét. A vállalkozás hasznát, életrevalóságát jellemzi a további fejlődés is. A IV. ötéves tervben a járműpark megkétszereződött, a következő öt esztendő alatt pedig ismét nőtt 60 százalékkal. A hatékonyságról talán elég anynyi, hogy az első időben 2,5 év alatt térült meg egy-egy kocsi ára, az egyre hatékonyabb gazdálkodással ez az idő másfél esztendőre csökkent. Akinek volt, vagy van gépkocsija, az tudja, a jó gazda gondosan kezeli, ápolja, gondozza a járművét. A Hungarocamion-kocsik számának növekedése is megkövetelte az infrastuktúra fejlesztését. Éppen ezért már 1971-re elkészült a Cinkotai úti műszaki-forgalmi telep, amely azóta is egyre bővült a javítást, karbantartást szolgáló épületekkel, berendezésekkel, valamint a forgalomirányítást korszerűsítő létesítményekkel, berendezésekkel. A következő esztendőkben avatták fel a Balkán utcai kereskedelmi bázist és a Népstadion úti irodaházat. Ebben az esztendőben előreláthatóan már több mint 1250 gépjármű rója az országutakat Hungarocamion felirattal, s a vállalat dolgozóinak létszáma megközelíti a 4500-at, tehát két és félszerese lesz a tíz évvel ezelőttinek. Ma a Népstadion úti irodaház és a Balkán utcai kereskedelmi bázis olyan, akárcsak egy főhadiszállás. Telexgépek kopogják a betűket, nemzetközi üzenetek és rendelések érkeznek, távkapcsolással távoli földrészekre telefonálnak, számítógépek elemzik az egyes útvonalak adatait, a gyorsan változó üzemanyagárakat, útadókat, s döntenek arról, hogy ezekben a napokban az olaszországi szállítmányt Ausztrián vagy Jugoszlávián keresztül gazdaságosabb-e küldeni. A gyors elhatározás rendkívül fontos, mert az idejében eldöntött útvonal változtatás több ezer dollár megtakarítást is jelenthet. Magyar vállalati méretekhez képest igen nagy a Hungarocamion kereskedelmi hálózata. Külföldön 19 saját irodája, két leányvállalata és kb. 160 speditőrpartnere van. Ez a szokatlan kiterjedésű kapcsolat azért kell, hogy ne csak a magyar gyümölcsöt vagy ipari terméket szállítsa rendeltetési helyére, hanem a kamion hazafelé se guruljon üresen, hasznos legyen szinte minden megtett kilométer. Ha az úgynevezett árutonnakilométert 100-nak vesszük a III. ötéves terv idején, akkor a mostanit 280-nak mutatják a komputerek. Ez arról vall, hogy nem csak a gépkocsivezetők állják meg a helyüket, hanem hasznos és jó munkát végeznek a vállalat közgazdászai, üzletkötői. A vállalat közgazdasági főosztályán megtudtuk, hogy menynyibe kerül a fuvarozás a nemzetközi munkamegosztás mai szakaszában. A közúti fuvarozás az áru értékének általában 10 —15 százaléka. De ha például Kuvaitba exportáljuk a húst, a fuvarköltség akár 50 százalék is lehet. Nos, ezt az összeget nem szabad odaadni egy más or-Éjszakai szállítás Ü3Ö:
