Budapest, 1980. (18. évfolyam)

2. szám február - Vincze Oszkár: Kinek a vállát nyomja a bauxitbeton?

Kinek a vállát nyomja a bauxitbeton? 1735 épületet vizsgáltak meg a szakemberek. 32-t lebontottak, 112-t állványzattal erősítettek meg. Milyen jövő vár a bauxitbetonos házakra a kezdeti nagy ijedelem után? 1928-tól néhány éven át használtak bauxitcementet beton készítéséhez Magyarországon. Alkalmazását Franciaországban 1943-ban, hazánkban 1949-ben betiltották, mert kellő ismeretek híján azt feltételezték, hogy szilárdságát idővel részben vagy teljesen elveszíti. A hatvanas évek második felében számos közlemény jelent meg a sajtóban ezzel a széles közvéleményt élénken foglalkoztató témával kapcsolatban. A magyar építési hatóságok 1968-ban elrendelték a bauxitbeton szerkezetek feltérképezését, és módszeres megfigyelését. Az élet- és vagyonbiztonság érdekében hatékony és gyors beavatkozásra volt szükség. Az elmúlt 10 év során a nyilvántartásba vett 1735 bauxitbetonnal készült építményből 32-t lebontattak és 112-t állványzattal erősítettek meg. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium — számos nyugat-európai ország gyakorlatához hasonlóan — hatékony vizsgálati módszerek kidolgozását szorgalmazta. Az egyre alaposabb hazai és külföldi bauxitbeton-vizsgálatok mind sokoldalúbb tapasztalatokat eredményeztek. A korábbi feltételezés, miszerint a bauxitcementtel készült beton szilárdsága csökken, túlzottan borúlátónak bizonyult, sőt majdnem teljesen megdőlt. Az új módszerekkel végzett mérések lehetővé tették, hogy Franciaországban a bauxitbeton beépítését 1970 óta ismét engedélyezzék a hatóságok. A magyarországi vizsgálati eredmények is felfogásbeli változást sürgetnek. A hazai szilárdságmérések tanulságai Végre tisztázódott, hogy a bauxitbetonból készített épületszerkezet nem veszti el teljes mértékben szilárdságát. Egy szakértői jelentésben egyebek között ez áll: „Megcáfolták azokat a nézeteket, amelyek régebben a szilárdság csökkenését víz jelenlétével, illetőleg a karbonátosodással indokolták. Mérésekkel előre meghatározható a porozitás alakulása. Ismeretes 0 bauxitbeton szilárdsága és porozitása közötti összefüggés, amellyel a jövőben a várható szilárdságváltozás felbecsülhető." A Budapesti Műszaki Egyetem vasbetontanszékének vizsgálati eredményeiből idézzük: „Az esetek 40—50 százalékában megközelítően azonos, a többieknél fele-fele arányban lehetett kisebb vagy nagyobb határértéket kiszámítani. Önmagában a szilárdság módosulását nem tekinthetjük tendenciózusnak, inkább a vizsgálati eljáráson belüli pontatlanságok következményének." A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat jelentése szerint: „Kevés kivételtől eltekintve az általunk vizsgált betonszerkezetek szilárdsága — a mérési hibákat figyelembe véve — állandónak mondható, főként az A kategóriába sorolt épületekben." Érdemes végül idéznünk a Szilikátipari Kutató Vállalat jelentéséből is: „Szilárdságromlást egyetlen épületnél sem állapítottak meg. Az összes ismételten vizsgált építmények száma 56 volt. Kimondható, hogy napjainkban az 29