Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Varga Sándor: Könyvárussegédek szervezkedései

44'I A BUDAPESTI KÖNYVKERESKEDÖ-SEGÉDEK „CSAS 8Z0B0SAH" EGYLETÉNEK ALAPSZABÁLYAI. i. A bndapesri küuyvkeresked« segédek „Csak uorown" egyletének czélja a segédek külötti kartirsias élet eUSmozditisa. a Minden Badapeaten (IS kOnyv-, mil- to ienemSArus-segW tagja leket u egyletnek. m. FSnSkOk vagy vidéki kartársak u egyletnek rendes tagjai nem lehetnek; eltenben pártoló, ragy tiszteletbeli tagokul egy heti gyűlésben ai elnökség indítványára, bármikor »IvehetSk. Axon ftnokok te vidéki tagtársak azonban, kik az egy •A íwu. I STATUTEN dn Budapeeter Baohhandlanga-Gehilfen-Verelnei „HUR FEST." «• i. Der Badapester Buchhandlung* - Oehilfen-Verein „AV Fut" hat den Zweck das collegialiache Leben zu fördern. 8. 2. Jeder in Budapest lebende Gehilfe ana dem Buch-, Knnutand Mtuikalienhandel kann Mitglied de« Vereinet werden. §• 8-Prinzipale, sowie Collégén In der Provinz können dein Vereine als ordentliche Mitglieder nicht beitreten, dagegen k So Den solche t\%jtnttr*9tztndt odrr Ekrenmitgludtr in einer Wodtenctnammlung, auf Vortchlag dtt Vorfandet jederzeit dem Vereine einverleibt werden. Die dem Vereise bú zum l-ten Mai 1873 angehOrlgen l« és zenemű-kereskedés, továbbá négy antikvárium volt). Hogy „igazi" egyletté váljanak, most már belügyminiszteri jóváhagyást is kértek, és amikor ezt 1874. április 14-én megkapták, alapszabályaikat nyomtatásban (magyar és német nyelvű kiadásban) is megjelentették. E szerint a budapesti könyvkereskedősegédek Csak szorosan egyletének célja „a segédek közötti kartársias élet előmozdítása." Ezt a meglehetősen lakonikus megfogalmazást bővítette aztán két év múlva egy alapszabály-módosítás, emígyen folytatva az idézett mondatot: „...és a könyvkereskedelem, de különösen a segédek érdekeinek képviselése". Aligha véletlen ez a kiegészítés, hiszen ezekben az években az egész országban az önsegélyező, jótékonysági, sport- és kulturális egyesületek alapítását követően előtérbe került az érdekképviseleti egyletek alapítása is. A könyvkereskedő-segédek figyelembe vették egyletük alapszabályainak megszövegezésénél az általuk gyakorlatban — a vándoréveik ideje alatt — megismert német és osztrák testvérszervezetek alapszabályait, így aztán kimondták, hogy az egyletnek tagja lehet minden Budapesten lakó könyv-, mű-, zeneműárus-segéd; főnökök és vidéki kartársak csupán pártoló, esetleg tiszteletbeli tagnak vehetők fel. A tagdíj havonta 60 krajcár volt. A befolyó pénzből fedezték a nagyobb kiadással járó mulatságokat (!), továbbá segélyezték a beteg egyleti tagokat. Különös figyelmet érdemel a módosított - 1876. évi — alapszabály 15. paragrafusa, mely szerint az egylet keretében magyar könyvészeti, azaz bibliográfiai, osztályt alakítanak, amelynek célja „egy lehetőleg teljes jegyzék öszszeállitása azon könyvekről, melyek hazánkban magyar, német és latin nyelven megjelentek, valamint mindazokról, melyek külföldön vagy magyar nyelven jelentek meg, vagy Magyarország viszonyait tárgyalják." (E szerint egy teljességre törekvő nemzeti bibliográfia összeállítására vállalkoztak!) Az alapszabály a továbbiakban nagyon részletesen foglalkozik a könyvészeti osztály munkájával, intézkedik arról, hogy a könyvészeti jegyzéket szabad használatra a magyar könyvkereskedelem rendelkezésére kell bocsátani; a beérkező kérdőcédulákra a választ a lehető leghamarabb meg kell adni; hogy e jegyzéket az egylet sem el nem adhatja, sem el nem ajándékozhatja, sőt, arról is intézkedik, hogy mi legyen a jegyzék sorsa, ha feloszlik az egylet. A könyvészeti bizottság elnökévé Makáry Gerőt, a Rosenberg — később Révai testvérek — cég segédjét, „ezen eszme megpendítőjét" választották. És egy érdekes dokumentum, amelyet a lipcsei Deutsche Bücherei őriz: Schwarz Károly, a Kilián cég segédje, az egylet egykori jegyzője fél év múlva már Sopronban az id. Wigand Károly által 1817-ben alapított könyvesbolt tulajdonosa — 1878. február 8-án kelt levelében beszámolt egy lipcsei kollégájának a Csak szorosan egylet eme átszervezéséről. A Csak szorosan elnevezés a német Nur fest fordítása, egyszerre utal a könyvkereskedelemben szokásos ún. szoros számlára — ma úgy nevezzük: fix számlára — vétel vagy eladás előnyeire (szemben a bizományi számlára kisebb árengedménnyel történő ügylettel) és arra, hogy az egyesületi összefogásnak is csak szorosan van értelme. Már a módosított alapszabályok is megkapták a belügyminiszteri jóváhagyást, és megjelentek nyomtatásban, amikor szervezkedésbe kezdtek a főnökök is. Igaz, érdekeiket most sem a segédek vagy azok egylete veszélyeztette, hiszen a Csak szorosan nem szakszervezeti jellegű, hanem a főnökökkel szorosan együttműködő, általuk anyagilag-erkölcsileg támogatott egylet volt. A főnököknek egészen más erőkkel szemben kellett érdekeiket védeni. A főnökök egyletalapítási kísérletei azonban egy ideig meghiúsultak. Csak két év múlva, 1878-ban sikerült megtalálni a megoldást, és létrehozni a Magyar Könyvkereskedők Egyletét. Petíció Klauzál Gábor miniszterhez Csigo László reprodukciói 33