Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Mester Árpád: A Belváros jövője

Csigó László felvételei tári Központ, a Münnich Ferenc utcai OTP, s nem utolsósorban a művelődési ház és uszoda a Molnár utcában. Aligha lehetne tagadni, hogy az utóbbi félszáz évben a város szerkezetére a metróvonalak kiépítése tette a legnagyobb hatást. Az ezzel kapcsolatos munkálatok a Belvárosban is tükröződnek. Most nem is annyira a gyalogos forgalmat biztonságosabbá tevő aluljárókra gondolok — szerepük a közúti forgalom meggyorsításá-A Martinelli téri új postaépület ban nyilvánvaló —, harsem a városképet meghatárczó olyan kétszintes közúti csomópontra, mint a Felszabadulás téri. A forgalmi rend megváltoztatásával a főváros egyik legszebb terének hangulata is megváltozott, nyugodtabbá, emberibbé vált. Ezen a téren most jobban érvényesül, igazi világváros hangulatát kelti minden: a Klotild-palota éppúgy, mint a ,,Matalid"-palota, a Párisi Udvar míves homlokzata (jó, hogy az egyik gyalogos aluljáró éppen ennek passzázsába vezet) és a Ferences templom. Azon csak bánkódni lehet, hogy a templomtorony kecses kősisakja mögött nemcsak a kék ég, hanem egy szürke, magas épülettömb is látszik. Ezért a felemás látványért kárpótolhat-e a másik oldal, a karcsú Erzsébet-híd és mögötte a Gellérthegy? De az 1960 és 1980 közötti változások teljes listája helyett érdekesebb lehet: miként fog alakulni a Belváros képe a jövőben, az ezredfordulóig? Az eddigi népességi mozgásokból és a demográfiai előrebecslésekből megállapítható: az itt lakók száma az 1980-as évhez viszonyítva mintegy tizenhatezer fővel csökken (a következő negyed század belvárosi lélekszáma tehát várhatóan 34ezer lesz). Úgy látszik, hogy a belvárosi munkahelyek — és az ügyeiket itt intézők — száma a jövőben sem változik, tehát továbbra is számolni kell a közlekedés és a járműparkolás nehézségeivel. Nőni fog az egy főre jutó lakásterület is (előreláthatóan 50 százalékkal). A mai állapothoz képest valamivel több park lesz, a zöldövezet jelentős megnövekedésétől azonban még messze vagyunk, amit az egy főre jutó 5,9 négyzetméter is jelez. Bár a több szintes garázsok építése és a szintbeni parkolók növelése örömet szerez majd az autósoknak, azonban a Belváros ilyen jellegű gondjait csak enyhíteni lehet, megszüntetni nem. A már említett felülvizsgálat nagy gondot fordított valamenynyi terület feltérképezésére (ide értendő természetesen az épített szintek vagy emeletek területe is). Ennek alapján javasolja a több szintes területfelhasználást. A külső szemlélő számára a változás a földszintek jobb kihasználásában lesz érzékelhető: a jelenleg beépített földszinti területeket — legalább egy részüket — meg kell nyitni a közönség számára. Az intézmények szintterületei pedig az épületek tömegeiben-homlokzataiban vál-A Vörösmarty téri „üvegpalota' 29