Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Aczél Kovách Tamás: Közlekedési elképzelések negyven esztendőre

VÁROSHÁZI TUDÓSÍTÁSOK Csígó László felvétele Közlekedési elképzelések negyven esztendőre Közlekedés 2020-ig. A Fővárosi Tanács elfo­gadta Budapest és környéke hosszú időre szóló közlekedésfejlesztési elképzeléseit. Az előterjesz­tett javaslat címe kifejezi, hogy még nem a tenni­valók pontos rendjét meghatározó tervről van szó. Az elképzelések, az elvek és feladatok megállapítása mellett a fejlődés irányait jelölik meg csupán. Még­is nagy a jelentőségük a közlekedés fejlesztését 2020-ig felvázoló elképzeléseknek: megalapozzák a rövid és középtávú, az általános és ágazati ter­vek részletes kidolgozását. Elvek és feladatok. Mindenki közlekedik, ezért nem túlzás azt állítani, hogy az utazás minősége az egész város hangulatát befolyásolja. A Fővárosi Tanács állásfoglalása szerint el kell érni, hogy — miközben nő a naponta megtett utak száma és hossza — gyorsabbá és biztonságosabbá váljon a közlekedés. Az „egyenlőség a fejlettségben" elve megkívánja, hogy az utast mindenütt — a város belsejében és a külső negyedekben csakúgy, mint a főváros és a környező helységek között — ugyan­olyan fejlett utazási körülmények fogadják. Fontos alapelv: a tömegközlekedés elsőbbséget élvez. A Fővárosi Tanács harminc évvel ezelőtt az elsők között mondta ki Európában: nagyvárosban a jó közlekedés csak jó tömegközlekedést jelenthet. Az azóta eltelt idő minden vonatkozásban megerő­sítette e felismerés helyességét. Várható, hogy a század végén is a tömegközlekedés lesz az utasok­nak a legolcsóbb, a fővárosnak a leggazdaságosabb megoldás, a város belsejében pedig az egyetlen közlekedési lehetőség. Úgy számítják: három út közül általában kettőt — reggel és délután pedig négy közül hármat — gyorsvasúton vagy busszal, trolival, villamossal teszünk meg. Közben gyorsan nő a személygépkocsik aránya. Belátható időn belül nyolcszázezer személygépkocsi lesz Budapesten. Egyre több a szabad idő. Kirán­dulásokhoz, szórakozáshoz sokan használják majd autójukat. Ez is sürgeti az úthálózat fejlesztését. A közlekedésfejlesztési elvek és feladatok között alapvető új követelmény: a tervezésben a fővárost és környékét egységes, összefüggő egésznek kell tekinteni. Az építkezések hatása. Elsősorban a nagy épít­kezések tették szükségessé, hogy a Közlekedési Főigazgatóság hosszú időre előre tekintve vázolja fel a fejlesztés irányait. A következő húsz évben újabb negyedeket emelnek a város szélén. Az egyik legfontosabb tennivaló az újonnan beépített terü­letek bekapcsolása a forgalomba A fejlesztés kö­veti a város szerkezetének változásait. Összeköti az épülő városrészközpontokat és a helyi kerületi központokat. Egyúttal ezzel is tehermentesítik a Belvárost. A város terjeszkedése megkívánja a gyorsvasúti hálózat bővítését. Az utazási idő nem emelkedhet a megtett utak hosszával arányosan. Gyorsvasutak. A gyorsvasutak jelentőségét két számadattal lehet a legjobban érzékeltetni. 2020 táján a metró és a HÉV vonalai teszik ki majd a tömegközlekedési hálózat 15 százalékát, s ezeken bonyolítják majd le a forgalom 70 százalékát! Az észak—déli földalatti vasút most Újpest irá­nyába épül. Ezt a vonalat majd meg kell hosszab­bítani Káposztásmegyerig, ahol hamarosan meg­kezdődik a főváros legnagyobb új negyedének épí­tése. Távolabbi időben déli irányba is folytatódik a vonal építése. A metró itt, a Határ úttól a Vö­rös Hadsereg útján halad majd. Ez a feltétele annak, hogy újabb városnegyedeket tervezhessen a tanács Lőrincen, Kispesten és Erzsébeten. Az észak—déli vonal összeköti majd az észak-pesti — újpesti — és a dél-pesti — kispesti városrészközpontokat egy­mással és a Belvárossal. A következő földalatti vonal helyét Dél-Buda és Újpalota között jelölték ki. Először a Bocskai út és Újpalota közötti szakaszt építenék meg. Emellett szól Újpalota bővítésének terve. A vonal mente­síti majd a Rákóczi utat, a Kis- és Nagykörutat. A vonalat később meghosszabbítanák Budafokig. A közlekedési ágazat egyik legérdekesebb terve az Óbuda—kelenföldi gyűrűs metró. Először a Bé­csi út és a Baross tér közti szakasz nyílna meg. Va­lószínű, hogy a vonal a Margitsziget alatt halad majd. A pálya teljes hosszának megállapítását várhatóan még sok vita előzi meg. A vonal legnagyobb jelen­tősége: bekapcsolja a forgalomba az észak-budai városrészközpontot. A metró két helyen is áthalad majd a Duna alatt. A gyorsvasúti rendszert a főváros és a környe­ző helységek között a HÉV vonalai alkotják majd. Busz és villamos. Sok vitát lezár a következő mondatr„A tömegközlekedés fejlődése ésszerűen korlátozza a következő időben a személykocsik használatát." De ennek alapvető feltétele, hogy vonzóbb legyen a tömegközlekedés, és járatai a jövőben is átfogják az egész fővárost. Ezért 2000 után is sok busz és villamos lesz. A hegyvidéken trolibusz. A buszok és a villamosok elsősorban a gyorsvasúthoz szállítják az utasokat. Sok helyen gyorsítják a buszt és a villamost. Gyorsvillamos jár majd a Hungária körúton. Utak és hidak. A legtöbb újdonságot az utak­hidak rendszerének felvázolása adja. Pontosabban: a jóváhagyott elképzelések megmutatják, hogy sok­sok vita után mit kívánnak a temérdek ötlet közül megvalósítani. Már a századforduló idején több új útgyűrű köti össze az épülő negyedeket, városrészközpontokat Á Nagykörút után egy eddig még névtelen gyűrű következik, a Soroksári úttól a Baross utcáig. Ké­sőbb továbbépül a Teleki tér és a Nagymező utca irányába. Az Országház mellett éri el a tervezett Duna-alagutat. A negyedik gyűrű a Hungária körút lesz, az Árpád-hídtól az új lágymányosi hídig. Észak-Budán — a Vörösvári úton, Dél-Budán pedig a Hamzsa­bégi úton folytatódik. Az egyik legfontosabb új gyűrű a Munkás körút. Csepelt, Erzsébetet, Kispestet, Kőbányát, Rákospa­lotát, Újpestet köti majd össze. Óbudával az újpes­ti hídon"át teremt majd kapcsolatot. Az új gyűrű lehetővé teszi a munkáskerületek, a volt kyl- és elővárosok nagyarányú fejlesztését. Jelentőségét kifejezi, hogy a gyűrű mentén 800 ezer ember él majd. , A legkülső gyűrű az MO-pálya. (A tervek |rész­letes ismertetése e folyóirat 1979í4-es számában.) A közigazgatási határ mellett — hol azon |>elül. hol azon kívül — övezi majd a fővárost. Megépítése után ezen a gyűrűn bonyolódhat le a nemzetkőzi és országos forgalomnak ma Budapesten áthaladó ré­sze. Az M0-hoz északon és délen két-két új hid csatlakozik. A megvalósulás útján. A tervezők a |avaslat egy részét úgy jellemezték: kitekintés a 2000 év utáni időkre. Vagyis csak a századfordulóig jelölhe tik ki megközelítő pontossággal a fejlődés útját Sokan úgy vélik, hogy ez is nagyon távol van. Tá vol! Mindössze húsz év... s már el is kezdték több elgondolás megvalósítását. Épül a Munkás körút, s Káposztásmegyeren, az új negyed szélén már helyet kapott az MO-ás pálya. Különben is: a most készülő Hungária gyűrű javaslata száztíz évvel ezelőtt látott napvilágot. S ez nemcsak azt bizonyítja, hogy éltek kiváló tervezők a múlt század végén is Budapesten, hanem azt is, hogy be lehet tekinteni — és be is kell — a jövőbe Ismerjük már több európai nagyváros hosszú tá­vú fejlesztési elképzeléseit. Van mód az összeha­sonlításra. Az egybevetés azt bizonyítja, hogy a budapesti közlekedés fejlesztését a következő negy­ven évben is a legkorszerűbb elvek határozzák meg. Aczél Kovách Tamás 27

Next

/
Thumbnails
Contents