Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Dr. Buza Péter: Bandusia forrása

ichmall térképvázlata Mátyás pesti kertjéről közelebbi városkaputól, a Kecskeméti kaputól. Egyik természetes határvonala, az Üllői út kelet —délkeleti irányú, míg a másik, a mai Baross utca, pontosan keletre mutat. Ráadásul tudjuk: ez a vidék kiemelkedik a környezetből, annak idején, a nagy 1838-as árvíz pesti földönfutói itt találtak száraz menedéket. Vagyis a Duna viszonylagos közelsége nem okozhatott gondot, sőt, előnyökkel járt. Mindez persze kevés bizonyítani egy feltételezést. Van azonban két olyan levéltári adat, amelyek ebből a szempontból rendkívül figyelemreméltóak. Nagy Lajos írja Rácok Pesten és Budán című tanulmányában (Tanulmányok Budapest Múltjából XIII. kötet), hogy 1696-ban ,,Csernozncs patriarcha, mivel a szentendrei nagy tűzvész alkalmával háza és javai elégtek, a budai kamarai adminisztrációhoz fordult, hogy neki Pesten egy házat asszignáljanak, vagy pedig engedélyezzék, hogy a városon kívül... az Illés kútjánál (lllyna Vada) egy házacskát építsen ... E területért mint bővizű helyért Pest városa is folyamodott. Minden valószínűség szerint ez az a terület, amelyet Heuszler Donát is kért, s amelyen állítólag régi királyi kéjlak vagy vadászház állott, s romjai még akkor is megvoltak." A tanulmány jegyzeteiben találjuk a forrást, az 1695. december 13-án kelt 7. számú udvari jelentést, amely a fentieken kívül elmondja még, hogy volt itt egy jó kút, feltörő friss vízzel, amelyet régen a városba csöveken is bevezettek, s az itt található épületmaradványokat a tanács szénaraktárnak használta. Egy másik tanulmányában Nagy Lajos (Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században - TBM 1957) újabb érdekes információt közöl erről a területről: ,,A tanács a majorok telekkönyvezését 1718-ban kezdte, a mai Kossuth Akadémia környékén (tehát a Kun Béla téren) volt kórház majorral, a telekkönyv szerint ott feküdi: allwo die alten Schüess hütten gestanden bey dem so gennanten Razischen Eliae brunn am Köröser weeg . . ." Vagyis: ott, ahol a régi vadászlesek álltak, az úgynevezett rác Illés-kút mellett, a Körösi (ma: Üllői) út mentén. Persze lehetett itt más „királyi kéjlak", más birtokosok kényelmére épített vadászlesekkel. Csakhogy kié ? Hiszen ha azok a bizonyos kastélyromok akkor, a XVII. század végén alkalmasak voltak a szénatárolásra, még nem pusztulhattak el teljesen, de az is bizonyos, hogy már régóta álltak, és semmiképpen sem épülhettek a török idők után, inkább előtte, Mátyás király korában. Aki, miután ez a hely Rákos mezejének Pest felőli határa, a táborozások színhelyéről Budára indulva, minden bizonynyal megpihent itt. A bővizű forrás, a vadászatra alkalmas, ligetes magaslat a kényelméről és a szórakozásáról is gondoskodhatott. Mindez az Illéskút szomszédságában volt — elárulják az idézett okmányok — az Illés-Térképvázlat az Orczy-kertről 1848-ból és 1899-ből. A térképekből kiderül, hogy református imaházat emeltek az áthelyezett kút fölé Csigó László reprodukciói Elfelejtett épületek \SA