Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - Dr. Buza Péter: Bandusia forrása

DR. BUZA PÉTER BANDUSIA FORF „Erre van egy helység, neve: Pest. A hegyeknél lentebb van, de magas halmok tetejébe kinyúlik. Napsugaras rétek vannak körülötte a kéklő mák terem ott, sokféle gyümölcs van a kertben és a talaj termő, gyönyörű ez a pompa, az illat: ápolt kertekből kivirulnak a sárga virágok." (Taurinus: Paraszti háború. 4. könyv) A kút rajza 1803-ból A repkénnyel sűrűn borított, öreg és méltóságteljes emeletes kastély — Nemecsek és társai füvészkertjének igazgatósági épülete — éppen egy és háromnegyed évszázada dacol az idővel. Amikor 1802-ben Pollack Mihály tervei szerint elkezdték Festetics Antal vadászkastélyának kőművesmunkáit, még nem állt a Ludovika Akadémia, a magyar katonai nevelőintézet sem. Helyén az Orczyak kastélya emelkedett, amelynek kertjét éppen azokban az években adta át a nagyvonalú tulajdonos a város lakóinak, a nagyközönségnek. A két kert — a Festetics- és az Orczy-kert — határán pedig, ott, ahol ma az Alfa mozi nézőterének jobb oldali szárnya húzódik, egy híres forrás ontotta bőséges és tiszta vizét: az „Illés kútja". Akkor már évszázadok óta. Kies ligetté varázsolva a Rákos homokját. Amelynek szépségét és pihentető kényelmét talán maga Mátyás király is élvezte. A már idézett Taurinus-sorok — Geréb László fordításában — elrejtik az eredeti szöveg egy fontos információját: ,,. . . a termőföld sokféle gyümölcsű ajándékot ont, a királyi nyulasok illatosak a virágtól" — írja — most már a szó szerinti fordításban idézve — Dózsa háborújának humanista krónikása 1519-ben. így hát történetünket — a Festetics-kert és -kastély történetét akár a XV. században is kezdhetjük, Antonio Bonfini odavetett mondatával: „ ... A Duna túlsó partján, a pesti földeken, egy mérföldnyire a határban, (Mátyásnak) villája volt. Ez is csodálatos és nem kevésbé kellemetes. Gondjaiban itt szokta lelkét felüdíteni ..." Hol volt Corvin Mátyás pesti vadaskertje? Régóta keresik erre a kérdésre a választ a kutatók. Az első komoly kísérlet Salamon Ferenc nevéhez fűződik, aki 1885-ben Buda-Pest története című munkájában — jó érvekkel cáfolva meg a korábbi feltételezést, mely szerint a kert a Ferenciek terének helyén, tehát a mai Kossuth és Károlyi utca találkozásánál lett volna — a Városligetre szavaz: „Nem megmondja-e Bonfinius, hogy a király szép pesti kertje egy római mérföldre van a várostól, mi közel nyolcszáz öl, s a Királyutcza (ma: Majakovszkij utca) vége felé kereshetjük kezdetét ? Nem értesülünk-e Istvánffvból, hogy a király kertje egy ágyúlövésnyinél messzebb volt Pest várfalaitól?" Istvánffy, a Buda felszabadítására irányuló sikertelen 1542. évi ostromról írván, valóban emlegeti a királyi vadaskertet; Salamon erre az adatra hivatkozva, most már a távolságon kívül az irányt is megtalálni véli: „az ostromló olaszok Vitelli és Pallavicini vezérlete alatt középtávolságra a német fősereg és a város között ütöttek tábort a várostól északra, a kőfallal körülvett király-kertjénél." A lábjegyzetben hozzáfűzi: „Istvánffy az olasz tábort északra teszi a várostól. De nála is látjuk, amit Veliusnál, hogy a keletet összetéveszti északkal városainkra nézve. Mert az 1541-i budai ostrom leírásában azt mondja, hogy a Naphegy délkeletre van a budai vártól." Majd így öszszegzi fejtegetéseit: „ . . . a kert fekvésére, irányára nézve nem sokat tévedünk, midőn a mai Városliget környékére tesszük." Salamon állítását hamar megcáfolták. Elsőként Schmall Lajos, aki azonnal észrevette, hogy a Városliget semmiképpen sincs keletre a középkori város központjától. Nem túl udvariasan ki is jelenti: „Ebben a városligeti vadaskertben úgy hisszük, Salamon lőtte az első és utolsó bakot." Miközben azonban „új" helyet keres a kertnek, maga is az égtájak dolgában botlik el. Feltételezése szerint az Istvánffy emlegette fal a mai Thököly út vonalában húzódott, egészen a Rákos patakig, sőt, azon valamivel túl. Maga a kastély pedig a Baross tér környékén lehetett. Csakhogy a Baross tér a város középpontjától — de akár a legközelebbi kapuhoz, a Hatvanihoz viszonyítva is — északkeletre fekszik. Mégis, mind a mai napig, ez a múlt században született elemzés tekinthető érvényesnek, újabb, jobb nem született. Igaz, ami igaz, a Kun Béla tér — a Festetics- és az Orczy-kert közti centrum — is 1500 méterre — azaz egy olasz mérföldnyire — van a legllyennek képzelte Orczy László a kútházat 18