Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - A. T.: Folytatódika főváros nagyarányú fejlesztése

fc'ia»kii«iiiiisiiiiiii!iiii A vásárcsarnok, a Skála Áruház és háttérben az egyetemi diákszálló Bozsán Endre felvétele — A főváros lakossága a múltban is sokat tett, hogy társadalmi munkával építse, szépítse Budapestet. A következő időben a tervezésnek nagyobb gondot kell fordítania az ember környezetére. Változatosabb, érdekesebb negyedeket kell építeni, ahol mind több mód nyílik nemcsak a nyugodt pihenésre, hanem a szórakozásra, sportolásra is. Sajnos, kisebb a parkokra, játszóterekre és a parkolókra fordítható pénz. Ezért a jövőben még inkább számítani kell a társadalmi segítségre. S ne lepődjék meg senki, ha a kiutalt új lakás átadása után a lakót felkéri a tanács: vegyen részt a ház körül a parkosításban. — Folytatódhat-e a volt kül- és elővárosok nagyobb mérvű fejlesztése? — Igen. A metró építése és az Árpád-híd szélesítése kedvezően befolyásolja a fejlődést Angyalföldön és másutt is. De az új negyedek kijelölése is jelzi, hogy a következő öt évben sokat kapnak a munkáskerületek. Folytatódik a nagy építkezés a békási síkságon, Újpesten, Rákospalotán, Kispesten, Lőrincen, új negyed építése kezdődik Káposztásmegyeren. — Milyen szemléleti változást kíván a feladatok megoldása a gazdálkodásban? — Már a tervezésben el kell érni, hogy lefaragják az építkezés költségeit. Ezért ésszerű takarékosságra van szükség. Ennek fontosságát az is növeli, hogy számítani kell arra, továbbra is lesznek feszültségek. Egyebek között a kereskedelemben. Nagyobb számban csak élelmiszerboltok nyílnak. Ezért szükség lesz a kereskedelemben a belső lehetőségek jobb hasznosítására. De az építésben is mindenütt keressük a jobb, gazdaságosabb megoldásokat. S megtörténhet, hogy a takarékosabb megoldás többet is ad a réginél. — Ön húsz éve vesz részt a Fővárosi Tanács vezetésében. Talán a legjobban ismeri a tervek, fejlesztési elképzelések történetét. Véleménye szerint milyen összefüggés van a korábbi és az újabb elgondolások között? — Harminc év telt el azóta, hogy egyesítették Budapestet és a környező helységeket. A Fővárosi Tanács már az első időben legfontosabb feladataként jelölte meg a fejlett, egységes főváros megteremtését. Különösen a legutóbbi húsz évben nyílt mód arra, hogy mind több erőt fordítsunk építésre. Annyi új lakás készült, hogy a lakosságnak csaknem a fele új otthonba költözhetett. Közben megvalósítottuk a tömegközlekedés átfogó hálózatát. Most a feltételek mások, nehezebbek a körülmények. De törekvéseink ugyanazok. A főváros minden lakójával összefogva úgy kívánjuk megújítani Budapestet, hogy minden lakó a város minden részén a legtöbbet kapja városától. A. T. 3