Budapest, 1980. (18. évfolyam)

12. szám december - A. T.: Folytatódika főváros nagyarányú fejlesztése

Folytatódik <3 főváros nagyarányú fejlesztése Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese a VI. ötéves terv irányelveiről A Fővárosi Tanács megvitatta és elfogadta a hatodik ötéves tervét meghatározó fejlesztési elképzeléseket. A jóváhagyott elgondolások még nem adnak teljes képet a főváros várható gyarapodásáról; elsősorban a fejlődés irányait, a feladatok rangsorát jelölik meg. Mégis, az irányelvek már választ adnak a legérdekesebb kérdésekre. Korábban soksok eltérő, gyakran ellentmondó nézet jelent meg a következő feladatokról. A fejlesztési elképzelések igazi jelentősége, hogy a vitában kifejezik a főváros vezetőinek állásfoglalását. Hogyan fejlesztik 1981—1985-ös időszakban Budapestet, melyek a legjelentősebb tervezési újdonságok? Erről beszélgetünk Kelemen Lajossal, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettesével. — A főváros a hetvenes évek második felében minden eddiginél többet gyarapodott. Most a budapesti közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdés: folytatódik-e a fejlődés az új gazdasági feltételek között? — Az irányelvek egyértelmű választ adnak: folytatódik a főváros nagyarányú fejlesztése — mondja Kelemen Lajos. — De hozzá kell tenni, hogy a korábbi ütem nem ismételhető meg. A következő esztendőkben valamelyest szerényebb lesz a mértéke. Budapesten is olyan tervet kell most kidolgozni, hogy megőrizzük és megszilárdítsuk az elért nagy eredményeket. De a szerényebb fejlesztési ütem is a főváros számottevő gazdagodását fogja hozni. — Honnan indul az új ötéves időszakban a főváros? — Budapesten öt év alatt annyi lakás nem épült még, mint 1976 és 1980 között. December 31-ig várhatóan 85—86 ezer új otthont adnak át. Ezzel — ha a bontásokat leszámítjuk — a főváros lakásállománya mintegy hatvanezerrel nő. A legtöbb építkezés a munkásnegyedekben volt. Az új negyedek megváltoztatják az egykori kül- és elővárosok arculatát, csökkentik a városrészek közötti fejlettségi különbséget. Hiszen a megújítás mindenütt elkezdődött: a közlekedésben, az egészségügyben, közművesítésben, az oktatásban és a kereskedelmi hálózatban. A gyermekintézmények építése meggyorsult, viszont a kereskedelem több beruházása elhúzódott. A közlekedés nagy építkezései nem csak a külső negyedek forgalmát javították: hatásuk érezhető az egész fővárosban. Megnyílt az észak—déli földalatti vasút dél-pesti szakasza, átadták a kiszélesített Szentendrei és Soroksári utat. Felújították a Margit-, Petőfi- és Szabadsághidat. Felül- és aluljárók egész sora készült el. Bővítették a tömegközlekedés hálózatát, kicserélték a régi buszokat 200-as Ikarus kocsikra, és megjelentek az utakon a Tátra villamosok. Az egészségügy legnagyobb beruházása a 800 ágyas Dél-pesti Kórház. Felépült két új szakorvosi rendelőintézet, kettőnek az átadása elhúzódott. A közművesítésben a legjelentősebb a vízművek fejlesztése. Egyebek között befejeződött a gellérthegyi víztároló építése. — A Fővárosi Tanács az elmúlt öt évben is nagy erőt fordított az oktatásra. Sok új iskola épült, a termek száma 900-zal gyarapodott. A társadalmi összefogás sikere: az óvodai hálózatot 16 ezer férőhellyel bővítették. Ez megfelel 160 új gyermekintézménynek. Az Örs vezér téren megnyílt a kereskedelem legfontosabb beruházása, az új üzletközpont. A felsorolás megközelítően sem teljes. Nincs a gazdálkodásnak olyan ága, amely nem fejlődött. De az is tény: noha mindenütt javultak az életfeltételek, mégis sok a gond, a megoldásra váró feladat. — Hol vannak a legnagyobb feszültségek? — Továbbra is a lakáshelyzet javítása a legfontosabb törekvésünk. Ezért a lehetőségekhez mérten minél több lakást kívánunk felépíttetni. Ugyanakkor az irányelvek szellemében meg kell teremteni a legkedvezőbb belső fejlesztési arányokat. A tervezést meghatározó harmadik követelmény: az 1980-ban elért fejlettségi színvonal megtartása, több esetben szerényebb emelése. Főként ott, ahol ennek hatására nagyobb mérvű az életkörülmények javulása. — A legutóbbi ötéves időszakban megjelölték a kiemelt feladatokat. Mire fordítják a legnagyobb erőt a következő esztendőkben? — A kiemelt feladatok száma csökkent, mivel a lehetőségek hatásosabb kihasználása megkívánja, hogy jobban összefogjuk az erőket. A jóváhagyott irányelvek szerint a legsürgetőbb négy tennivaló: a lakásépítkezés, az egészségügy fejlesztése, az általános iskolások oktatási feltételeinek a biztosítása, a lakóházak és intézmények felújítása. — Van-e mód, hogy a szűkösebb forrásokból több lakást épitsenek? — Öt év alatt négy-ötezer lakással több, vagyis körülbelül 90 ezer otthon építhető Budapesten. A tanácsi beruházásban tervezettek száma valamelyest csökken, viszont a magánerős építkezéseké nő. Továbbra is telepszerű keretekben helyezzük el a lakóházak zömét. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a 90 ezer lakás csak úgy építhető fel, ha a tervezésben mindenütt a gazdaságosabb, olcsóbb megoldásokra törekednek. Ezért csökkenteni kívánjuk a bontási arányokat. — Hogyan tervezik meg az új negyedeket? — Ami nem változik: a lakásokhoz a közművek és utak mind idejében elkészülnek. Előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol legalább már részben megépültek a közművek vagy ahol kisebb a beruházási költség. De a tervezésben szemléleti változásokra is szükség van. A tervezők a jövőben az új építkezések környezetét is számításba veszik, és — például — az új ABC-áruházak a környező üzletekkel együtt alkotják a kereskedelem megfelelő hálózatát. A bölcsődék, óvodák, iskolák, orvosi rendelők és élelmiszerboltok továbbra is a lakásokkal együtt épülnek meg. A többi közösségi beruházás megvalósítását mindig a gazdasági adottságok döntik majd el. — Milyen lakásokat terveznek? — A társadalmi igényeknek megfelelően a több gyermekes családok elhelyezését megkönnyítő nagyobb, valamint a fiataloknak és az időseknek szánt kisebb alapterületű lakásokat. — Változik-e a lakásgazdálkodás? — A lakásgondok azzal is enyhíthetők, hogy javítjuk a gazdálkodást, bővítjük a lakáscserék körét, elősegítjük a kisebb és nagyobb lakások cseréjének szervezett lebonyolítását. A lakáshelyzet azzal is javul majd — szintén új vonás ez a fejlesztési elképzelésekben —, hogy a házak felújítása ugyanolyan fontos helyet kap a tervezésben, mint az újak építése. — Az irányelvek szerint a kiemelt feladatok között rögtön a lakásépítkezés után következik az egészségügy fejlesztése. Ennek milyen hatása lesz? — Az egészségügy kiemelése is kifejezi, milyen sürgető feladatnak tekintjük a gyógyító-megelőző és gondozómunka fejlesztését. Ezzel kapcsolatos tennivaló az újabb orvosi rendelők megnyitása. A kórházi ágyak száma körülbelül 2 ezer 200-zal nő. A legfontosabb beruházások: a Róbert Károly, a Merényi és a László Kórházfelújítása, a Margit Kórházban 250 ágyas, a Dél-pesti Kórházban pedig 450 ágyas pavilon építése. Hasonlóan fontos az új gyógyítási eljárások elterjesztése, a legkorszerűbb gépi berendezések felszerelése. — Az előrejelzések szerint a budapesti népességen belül nő az idősek és a gyerekek aránya. Hogyan számol ezzel a tervezés? — Az egészségügy fejlesztése lehetővé teszi, hogy jobban gondoskodjunk az idősekről. De ezt a feladatot nem oldhatjuk meg társadalmi összefogás nélkül. Bővíteni kell a házigondozást, több új napközi otthont kell berendezni az öregeknek. A gyermekintézmények tervezése abból indul ki, hogy 40 ezerrel nő az általános iskolások száma. Széles körű építő-szervező munka kell, hogy biztosítsuk az oktatás zavartalan feltételét. A bölcsődékben könnyebb lesz a gyerekek elhelyezése, az óvodákban pedig 1985-ig elérhető, hogy minden jelentkezőt felvegyenek. — Hogyan fejlődik a közlekedés? — Továbbra is elsőbbséget kap a tömegközlekedés. Folytatódik az észak—déli földalatti vasút építése a Váci úton. Ezzel függ össze az Árpád-híd szélesítése, a Flórián tér rendezése. A földalatti vasúttal együtt új alul- és felüljárókat is terveznek. A közlekedést csakúgy, mint a közművesítés fejlesztését, erősen befolyásolja majd az új negyedek építése. — Milyen lehetőségek vannak, hogy a jóváhagyott kereteken túl is gazdagíthassák az új negyedeket, a fővárost? 2