Budapest, 1980. (18. évfolyam)

11. szám november - Zolnay László: „.. .sosem feledema budai szép napokat..”

ZOLNAY LÁSZLÓ „...sosem feledem a budai szép napokat. Magyarországi kályhacsempe 1524—26-ból Mária királyné képmásával. Országos Iparművészeti Múzeum. Vörös Emőke reprodukciói „Férjemnek, a királynak halála óta egy aranyból való szivet hordtam magamon. Ő is viselte ezt élete végéig. Parancsolom, hogy halálom után ez a szív, azzal a lánccal együtt, amelyen függ, beolvasztassék és a szegények között osztassék szét. Két embernek útitársa volt ez a szív. mindhalálig. Két emberé, aki életében, szerelmében, érzéseiben egymástól soha el nem vált. Ezért hát semmisüljön meg ez az aranyból való szív, és veszítse el alakját. . . Éppen úgy, mint az egymást szeretők testei. . ." Ezeket a misztikus szépségű sorokat Magyarországi Mária özvegy királyné, Marie de Hongrie írta le 1558-ban, testamentomában. Cigalesben, Spanyolországban. Itt hah meg az özvegy királyné pár hónappal később. Bátyja, V. Károly császár sírja közelében, Madrid mellett helyezték örök nyugalomra. Férje, II. Lajos magyar király mellé nem temethették. Ekkorra a székesfehérvári királysírokat rendre felfeszítette és a királyi hamvakat szélnek eresztette a török. Szent Istvánét éppen úgy, mint II. Lajosét. „Mária magyar királyné két éneke" De ki is volt Mária, a magyar s az európai történetnek ez a kivételes sorsú és kivételes tehetségű aszszonya ? Tán a történetírók rossz lelkiismeretén könnyít az emlékezet: kevés olyan történeti személyiségünk volt, akiről ennyi rosszat írtak, mint Marie de Hongrie. S a magyarokon tán csak a franciák tettek túl. Mi hát az igazság? A történelmi adatok néha semmitmondók, Mária királynénk esetében azonban sokat mondanak. Szép Fülöpnek és örült Johannának, a spanyol királykisasszonynak leánya, Habsburg Miksa császárnak és Burgundi Máriának, a „Valois Dianának" unokája. Spanyol infásnő. Édestestvére a „legnagyobb Habsburgnak", a világbíró V. Károly császárnak és I. Ferdinánd cseh és magyar királynak, aki később V. Károly örökén szintén német-római császár lett. Mária főhercegnő 1505. szeptember 17-én született Brüsszelben. Ma is áll az a szép brüsszeli gótikus templom — az úgynevezett Sablon —, ahol keresztvíz alá tartották. Németalföld és a mai Belgium meg Alsó-Burgundia (Franche-Comté) Burgundi Mária öröksége, ekkoriban éppen úgy a Habsburg-birodalom tartozékai, mint Spanyolország meg annak amerikai gyarmatai — Peru és Mexikó —, valamint Ausztria. És hovatovább Magyar-és Csehország. A korán elárvult Máriát kilencesztendős koráig Németalföldön nevelték. 1514-ben nagyapja, Miksa császár — az „utolsó lovag" — Ausztriába hozatta át. Mária jellemének sajátosságai korán kibontakoztak. „Többet állt a könyvespolc, mint a tükör előtt" - írták róla. Szellemi fejlettsége mögött testi ereje sem maradt el. Gyermekkorától fogva edzett, fegyelmezett, később akár nyolc órát is nyeregben tölteni képes lovas. Bátor amazon: ennen kezével adja meg a kegyelemdöfést a felhajtott nagyvadnak. Jó muzsikus. Szép verseket ír: a „Magyar királyné két éneke" ott található világirodalmi antológiákban. Bátor és szabad gondolkodású nő: Rotterdami Erasmus buzgó olvasója. S az inkvizíció korában nyíltan szimpatizál a lutheri tanokkal. 1522 és 1526 között a budai királyi házikápolnában fölfölcsendülnek a kor nagy muzsikusának, Thomas Stolzernak, a budai királyi kápolna karnagyának zeneművei. Felhangzott annak a négy zsoltárnak a motettája is, amelyet Stolzer a királynénak ajánlott, s amelyeknek a szövegét maga Luther Márton küldte a magyar királynénak. Később V. Károly kívánságára meg kell tagadnia a protestánsok iránti szimpátiáját. Vallásos dilemmáinak, lelkiismereti vívódásainak tükre két verse, a „Mária magyar királyné énekei". Íme egy versszak a királyné második énekéből Hajnal Gábor fordításában: VIGASZ ÜLDÖZÉSBEN Azt mondják: forgandó a sors, Jézus, te ossz igazságot ügyemnek, nézd kínomat, mint a tiéd, segíts, te védj, ha rám tör majd az ellen. Világ ha sujt 5 nehéz az ut: pajzsom nekem nagy Istenem, vezérel bizton engem. A „budai szép napok" Máriát hatéves korában jegyzik el II. Lajossal. (Lajos ekkor ötéves.) Nagy csodájára a diplomáciai úton és dinasztikus okon létrehozott uralkodói lombik-házasságnak: a komoly, kissé csúnyácska arcú, de gyönyörű termetű Habsburg Mária és a vajszívű sportfiú, II. Lajos ifjonti házassága szerelmi házasság lett. Az 1522-től 1526-ig tartó négy budai esztendő mintha egyetlen örömünnep lett volna a gyermekházaspár életében! Házasságuk megkötésekor Mária 16 éves volt, férje 15. Ismeretesek Lajos hibái. Tékozlásait a császári udvar fényében felnőtt Mária nem gátolja. Tomori Pál érsek oda is dörgi a „táncos királynak": 40