Budapest, 1980. (18. évfolyam)

10. szám október - Kertész Tivadar: Áldott feredő

Csigó László felvételei 1891-ben alakult meg az Országos Balneológiai Egyesület, amely összefogja az orvosok, mérnökök, jogászok fürdőüggyel és balneoterápiával kapcsolatos tevékenységét. 1929-ben Budapesten rendezték meg a Nemzetközi Orvosi Hidrológiai Társaság és Európa vezető reumatológusainak közös kongresszusát. Ezen a tanácskozáson jelentették be az Európai Reumaellenes Liga megalakulását. 1937-ben újabb találkozó helye volt fővárosunk: a nemzetközi fürdőügyi kongresszuson harminc ország vett részt. A kongresszuson a Federation Internationale de Stations Balnearres Climatiques et Martimes Budapestet választotta székhelyéül. A határozat kimondta: „Egyetlen város sem tarthat erre igényt több joggal, mint Budapest, melyet a természet elhalmozott kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel. Emellett Budapest magas orvosi felkészültsége, gyógyintézeteinek kitűnő felszerelése, a tudományos kutatás magas színvonala, méltóvá teszi arra, hogy a gyógyfürdők nemzetközi ügyeit innen intézzék". A háború után FITEC néven újjáalakult a Nemzetközi Fürdőügyi Szervezet (Federation Internationale de Thermalisme et Climatisme), a székhelye ezúttal Svájc lett. Nemcsak a nők akarnak üdék maradni, a férfinemzedék is szeretné megőrizni kondícióját. . . Hévíz, Bük, Zalakaros, Harkány, Gyula, Balf... stb. Valljuk be őszintén, hogy Budapest, a főváros elmaradt ebben a fejlődésben, pedig lakossága nem is olyan hosszú idő alatt kétszeresére növekedett, továbbá a város kivételes természeti szépségeivel, építészeti, művészeti nevezetességeivel mindjobban vonzza a külföldi turistákat. A reumabeutalás kórházi gyakorlatáról kérdem a Gellért fürdő kórházi osztályának főorvosát, Fluck Istvánt: — Hogyan kerülhet be egy magyar beteg reumakórházi kezelésre? Igaz-e, hogy jobbára külföldiek foglalják el kórházi ágyainkat? — A reumás betegek gyógyítását az Egészségügyi Minisztérium mellett az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet — ORFl —szervezi és irányítja. A budapesti reumás betegek fekvőbeteg-intézeti gyógykezelésére elsősorban az ORFI-ban kerül sor, de a munkában részt vesznek a Gellért és a Rudas gyógyfürdő kórházi osztályai és a vidéki szanatóriumok is. Külföldi betegek gyógykezelésére az ORFl erre a célra szolgáló osztályán és a margitszigeti Thermal-szállóban, valamint a Gellért-szállóban van mód. Hangsúlyozni szeretném, elsődleges a hazai betegek ellátása. A magyar betegek rovására, az ő rendelkezésükre álló ágyak terhére sehol nem kezelnek külföldi beteget. 31 Az egyik „áldott feredő": a Lukacs badban vagy Marienbadban üdítették testüket, de sokan keresték fel a hazai Pöstyén- és Herkulesfürdőt is. A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés idején épült a Széchenyi fürdő, majd 1918-ban a Gellért-szálló és fürdő létesítésére került sor. A felszabadulás után vidéken egymás után épültek gyógyfürdő-szanatóriumok — Hajdúszoboszló, eléggé. Mégis: a johanniták szerzete, Zsigmond király és Mátyás király fontosnak tartotta a gyógyforrásaink újrafeltárását. A törökök még jobban kiépítették a fürdőhálózatot. A Rudas fürdő az elmúlt évben 400 éves fennállását ünnepelte. De beszélhetnénk a Rácz fürdő és Király fürdő históriájáról is. A monarchia idején a jómódúak Karls-