Budapest, 1980. (18. évfolyam)

10. szám október - Kertész Tivadar: Áldott feredő

gyógyászati bajoknak (pl. sterilitás ellen) milyen kezelést biztosítunk. Ezt a Danubius vállalat propagandája már elkezdte. Film készült a külföldieknek a szálló terápiás szolgáltatásairól. Megjegyzem, hogy a bejáró betegeknek legtöbbször orvosi, laboratóriumi és egyéb műszeres diagnosztikával javasoljuk a kezelés igénybevételét. Meglepődtem: kitűnő a szervezés. Diszpécserszolgálat ügyel a rendre: percre pontosan várja a szakembergárda a kezelőfülkében, a kádban vagy akár a gyógytornán a betegeket. A „csak" szakemberként nyilatkozó reumatológus és balneológus főorvos szerényen megjegyezte, hogy a határon túl is fölfigyeltek már munkájukra. A megbecsülést jelzi, hogy a FITEC kongresszusát 1982-ben ismét Budapesten fogják megrendezni. A Gellért és a Rudas fürdő előtt a reggeli nyitáskor már hosszú sor kígyózik. Miért vesznek sokan munkába indulás előtt szaunát, termálfürdőt? Nemcsak a nők akarnak üdék, karcsúak, mozgékonyabbak lenni. A fiatal és középkorú férfinemzedék is szeretné kondícióját megőrizni, sőt, javítani. A középkorúak közül többen a felesleges kilóktól akarnak megszabadulni, sokan ízületi panaszaikra, meszesedő csigolyáikra, lumbágós derékfájásaikra keresnek enyhülést a gyógyfürdőben. Régen a vallásos nép áhítatos zarándokként járult a földből feltörő csodaforráshoz — hogy igyék belőle, vagy megfürödjék benne. Szinte ennek a népszokásnak állít emléket a Lukács fürdő falán a hálatáblák garmadája. Dr. Fluck István, a Fővárosi Furdőigazgatóság vezető főorvosa a gyógyfürdő jelentőségéről tájékoztat: — A víz az ember egyik legnagyobb barátja, ugyanakkor a legnagyobb ellensége is. Víz nélkül nincsen élet. A föld vízkészletének jelentős része a felszínen található; tavak, folyók, tengerek formájában. Azonban hatalmas mennyiséget rejt magában a föld mélye, gyakran több ezer méter mélységben is. Ezek a vizek, ha felszínre törnek, rengeteg ásványi anyagot oldanak ki a kőzetekből. Európában a geotermikus gradiens (a méterekben kifejezett mélységszakasz) átlagos értéke 33 méter. Magyarországon az átlagérték 18, de helyenként mindössze 15 méter. Ennek következtében Ma-30 gyarország területén jóval kisebb mélységből és olcsóbban lehet hévizet nyerni, mint Európa legtöbb államában. A főorvos szavain töprengve kérdeztem: vajon ez észrevehető-e fürdőkultúránkban? A Jókai-lakótelep közepén egy háromemeletes épület, a rendelőintézet bújik meg a tízemeletes magasházak között. Harminc évvel ezelőtt itt még öt falu nőtt össze Budapesttel: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Sashalom és Rákosszentmihály. A Keleti pályaudvartól HÉV-szerelvények szállították az utasokat a kertvárosi perifériára. A kerület városiasodott, Nagy-Budapest eleven része. Az ország egyik főútvonalán autóbuszok, HÉV-szerelvények öntik hajnalban a dolgozókat a város szívébe, a metró Örs vezér téri végállomására. Másfél évtizede épúlt a kerület rendelőintézete — az akkor még szinte puszta közepén. Jól felszerelt laboratórium, röntgen, EKG és fizikoterápia várja a megnőtt kerület beteg lakóit. Azonban a központi SZTK épülete nem nőhetett a XVI. kerület lakosai számának emelkedésével. Ez a legnépesebb reumaosztályon volt, kevés orvos esetén, érezhető. Zsúfolt folyosók, ideges betegek. Az intézet és az új főorvos segített, más kerületekben is, megszívlelendő módon. Ma már négy szakorvos várja a reumában szenvedőket délelőtt és délután. Az időre előjegyzett betegek pedig már nem sokat várnak szakorvosukra. Igy indokolatlan a tülekedés és fölösleges az idegeskedés. A pécsi orvos-szociológus tanácskozás megállapította: Budapesten és vidéken nem állunk rosszul európai viszonylatban orvoslétszámmal, de az elosztáson van még javítanivaló!... A nappali kórház gondolata nem új, külföldön már hosszú évek óta működnek ilyen intézmények. Kezdetben gerontológiai (öregkori) és pszichiátriai betegek kezelésére alkalmazták, de 1967-ben Amszterdamban megszervezték az első mozgásszervi nappali kórházat, a reumarehabilitációs központot. Hazánkban is szükséges lenne ilyen osztályok létrehozása. Hévízen 1977-ben, a magyar reumatológusok és balneológusok konferenciáján Fluck főorvos a krónikus mozgásszervi betegek kezelésére szolgáló nappali kórház létesítésének célját és lehetőségeit már felvetette. De mi történt azóta? Várakozás közben K. L. elmeséli kálváriáját. — Építkezésünk emlékeként gerincsérv kínoz. Öt éve szenvedek ebben a gyógyíthatatlan betegségben. Tudom, nem juthat évente kórház, szanatórium, beutalás minden rászoruló betegnek. Pedig elkelne. — Most két hónapja járok fizikoterápiára és fürdőkezelésre a Rudas fürdőbe és a Gellértbe, de csekély eredménnyel. így az ORFI-kórházban majd bentfekvőként folytatják a kezelést, nehogy leszázalékoljanak. Talán már előbbre lehetnék, ha felvettek volna a Lukács nappali kórházi részlegére, ahol a betegeket két váltásban, délelőtt és délután kezelik. Két beteg ellátását teszi lehetővé egy férőhely. Jelenleg minden kezeléshez külön kell vetkőzni, öltözni és mire 3—4 óra múlva kihevülve végzek, indulhatok ki az utcára, a nyirkos téli időben. így a kezelés hatása jelentősen csökken. Sokáig rontom még a betegstatisztikát? Az országban naponta kb. 200 000 ember van betegállományban. Kinek jó ez? A járóbeteg-kezelés Budapesten és egy-két vidéki centrumban már elkezdődött. A modell bevált és hasznos, szükség lenne a kezdeményezés továbbfejlesztésére. Úgy hírlik, a Széchenyi fürdőben lesz mozgásszervi betegkezelés, hasonló nappali kórház pihenővel, de mikor? Ha majd a Széchenyi fürdő rekonstrukciója befejeződik? Még el sem kezdték! Addig sovány vigasz, hogy munkaképesen még használhatom legalább a gyógyvizét. .. Budán a Gellértben s a Rudasban helyszűke miatt nem oldható meg a betegkezelés. A XVI. kerületben csak Cinkotán van fürdő, mégpedig hideg vizű strand, amelynek vize ugyan megnyugtató, de reumás megbetegedések gyógyítására nem éppen alkalmas. Budapest területén a 123 termálforrás hozama naponta kb. 35 000 köbméter hévíz. Hol marad ennek a kincsnek a kiaknázása? A következő ötéves terv beruházási értékrendjének némi megváltoztatásával megoldható a helyzet. A társadalom is nyerne: kevesebb táppénzt kellene kifizetni, több munkanapot kapna vissza az ország. Már a rómaiak felfedezték Pannónia kiváló fürdőlehetősé-Nem tortúra — gyógykura! geit. Ezt bizonyítja a Duna menti provincia fürdőhálózata. Aquincumban és sok más helyen az ásatások igazolták, hogy a termálvíz nemcsak fűtőcsőrendszerben hasznosítható, hanem azok áldását a tágas fürdőkben is élvezhetik. Azonban nemigen becsültük meg ezt a kincset. A középkor még a tisztálkodás higiéniáját sem használta Két vödör iszapra várva