Budapest, 1980. (18. évfolyam)

10. szám október - Dr. BertiBéla—Bertalan János: A város gyűrűje

pest egyik legjelentősebb fejlesztési tengelyévé vált, úgy a bal parton az újpesti városrészközponttól északra, a váci vasútvonal mentén a több ipari üzemmel rendelkező, de az üdülőjellegét is megtartó Dunakeszi és szomszédjában Göd mutatja a fejlődés irányát. Dunakeszin még az első világháború előtt létesült a MÁV Járműjavító, a két világháború között pedig a konzervgyár. Az ipari fejlődés a helyben foglalkoztatott ipari dolgozók létszámát nagymértékben emelte, ez a fejlődés a háború alatt és a felszabadulás utáni években tovább folytatódott. Gödnek a Duna melletti sávja üdülőterületként alakult ki. Az észak-pesti fejlődés iránya nyilvánvaló, hiszen az újpesti rekonstrukciót követő városrészközpont kialakítása, továbbá a megépítésre váró káposztásmegyeri lakónegyed figyelembe vette a természeti adottságokat és közművesítési lehetőségét. A településcsoportot a közlekedési vonalak zsúfoltsága jellemzi, ami a nagyobb arányú fejlesztést is gátolja. Ezen az és?ak —déli metróvonal, illetve az útvonal túlterhelésén az M2-es autópálya kiépítése hozhat majd javulást azon túlmenően, hogy a szobi vasútvonal korszerűsítése — villamosítása — már megtörtént. Rákospalota rekonstrukciója és az újpalotai lakónegyed megépülésével kapcsolatban további fejlesztés várható a veresegyházi vasútvonal mentén levő Fóton és a VOLÁN-nal elérhető Csornádon. A két ,,alvó"-település közül Fóton a családi házas területek növekedésén felül szervezett, telepszerű lakásépítésre is sor kerül. A közművesítés viszonylag könnyebb itt. A kelet—nyugati metróvonal keleti végállomásánál és a gödöllői HÉV csatlakozási pontjánál kialakulóban van az Örs vezér téri városrészközpont. Ide kapcsolódik a gödöllői HÉV-vonal mentén — amely a budapesti agglomeráció egyik fejlesztési tengelye — Kerepestarcsa, a HÉV mellékágára Csömör és a Cinkotáról VOLÁN-busszal megközelíthető Nagytarcsa. A leginkább mezőgazdasági jellegű település, Mogyoród, a HÉV-állomástól két kilométerre fekszik, így ingavándor-forgalmának egy részét Fóton keresztül az észak-pesti iparterület köti le. Valamennyi jellegzetes alvótelepülés. Közülük Nagytarcsa még mezőgazdasági jellegű, míg a központnak tekinthető Kerepestarcsának ipari funkciója is van (textilüzem), amellett, hogy a családi házas beépítésű lakóterület és a raktárterületek között jelölték ki az 580 ágyas kórház helyét. A kórház közműigényeinek kielégítésére megjelent a község határában a fővárosi szennyvízcsatorna és a vezetékes gázellátás. Az egész területrész természeti adottságai nagyban-egészben kedvezőek, így beépítése azért is indokolt, mert az ettől délre eső két településcsoportban már nagyobbak a környezeti ártalmak. A további fejlesztést a közművesítés üteme szabja meg. A budapesti XVII. kerület folytatása a mezőgazdasági jellegét még megőrző Pécel, alvótelepülés. Teljes mértékben alvótelepülés — ugyancsak a XVII. kerületen keresztül — a Kőbányához kapcsolódó Ecser, Maglód és Gyömrő. A településcsoportnak a fővárossal való vasúti (MÁV) és úthálózati (VOLÁN és Pécel re kék busz) kapcsolata igen jó, közvetlen és kerülőmentes. A négy település földszintes, családi házas beépítésű, csupán Pécelen és Ecseren akadnak több szintes házak is; e két település áll a legjobban közműellátás szempontjából. Pécel vezetékes ivóvízellátása és szennyvízelvezetése egyaránt megoldott. A településcsoportban iparfejlesztés nem várható, a községek beépítése jobbára földszintes, kertes, családi házas marad. A hiányzó középfokú intézményekkel való ellátást a XVII. kerületi központ biztosítja. Szabadidő-központot is ki lehetne alakítani Pécelen és Gyomron. A településcsoportot közelebb hozta a 3. számú metróvonalnak a Kőbánya-Kispest MÁV-állomásig való továbbvezetése. A Ferihegyi repülőtér környékén ebben a településcsoportban — főként Ecseren — növekedő zajártalommal kell számolni. A 3. számú metróvonal meghosszabbítása Kőbánya-Kispestig, a kispesti városközpont kialakítása, Pestlőrinc további fejlesztése, mind olyan körülmény, amiért a két alvótelepülés — Vecsés és Üllő — a zajártalom ellenére is szépen fejlődött. Nehéz volna ma mára két település visszafejlesztésére gondolni, részben a területek nagysága miatt, másrészt azért, mert a községeken keresztülhaladó MÁV- és VOLÁN-vonalak biztosítják a jó összeköttetést a fővárossal. A településcsoport harmadik — és területileg legkisebb — községe, a Pestimrével szomszédos Gyál lakossága rohamosan emelkedik. Ebben közrejátszik az is, hogy a lajosmizsei 13 pár ingavonat végállomása Kőbánya-Kispest lett, és a „kék" autóbusz szolgálhatja Gyál további fejlesztését, bár az egész agglomerációs övezetben éppen Gyálon a legrosszabbak a lakáskörülmények, a lakásnagyságot, felszereltséget, a közműellátottságot tekintve. A településcsoport vízellátása megoldható, a szennyvízelvezetés pedig a fővárosi hálózatba köthető be. A ráckevei Duna-ág adta kedvező természeti adottságok és a HÉV korszerűsítése következtében mód nyílik Dunaharaszti — amelyen egyébként a MÁV- és VOLÁN-vonal is keresztülhalad — településcsoport-központtá való fejlesztésére, továbbá Taksony üdülőterületté és szabadidő-központtá alakítására. Az előbbiekhez hasonló harmadik alvótelepülésnek, Alsónémedinek csupán VOLÁN-öszszeköttetése van. A településcsoport vízellátását a fővárosnak kell megoldania. A terv ipari település céljára is biztosít területet, hiszen a Soroksári útra fűződnek fel a dél-pesti ipari üzemek, amelyek a pesterzsébeti kerületi központ mellett elvezető Dózsa György és Marx Károly út folytatásaként kapcsolódhatnak az agglomerációhoz. A Csepeltől délre fekvő terület további fejlődésére kihat a csepeli ipari üzemek vonzása is, de további fejlődését a Szigetszentmiklós és Szigethalom között létesült — Tökölre is vonzást gyakorló — ipartelep munkaerőigénye határozza meg. Halásztelek mint alvótelepülés jöhet számításba. A már említett ráckevei Duna-ág menti területek üdülőértékén felül a bányatavak felhasználásával új üdülőterület és szabadidő-központ alakítható ki. A területrésznek van vezetékes vize. Szigetszentmiklós északi részén, a Királyerdő alatt folytatni lehet a családi házas lakásépítést, mert a csepeli gyorsvasút vonalának bevezetése a Kálvin térig az egész területrészt közelebb hozza a fővároshoz. XA Budapest körüli gyűrű — figyelembe véve a lakónépesség növekedését — nagyobb arányú centralizált lakásépítést igényelne, aminek előfeltétele a közmű- és közlekedési hálózat intenzívebb fejlesztése volna. Erre azonban — a nagymérvű elmaradottság és a magas költségek miatt — elsősorban a településcsoportok központjaiban és néhány, a fővárossal közvetlenül határos településen kerülhet sor. Ugyanígy az egészségügyi, művelődésügyi és a többi intézményellátási funkciók fejlesztésére is. Ezekben a vonatkozásokban nagyon sok még a tennivaló a főváros peremkerületeiben is. Ez az oka annak, hogy a küszöbönálló VI. ötéves tervidőszakban az agglomerációs övezet népességszámának emelkedését bizonyos mértékig vissza kellene tartanunk. A bevezetőben utaltunk arra, hogy az övezetbe tartozó 43 település népességszámának növekedése mennyivel intenzívebb volt a budapestinél. Az 1949—1960 közötti 11 ét alatt éves átlagban 4,5— 5 ezer közötti az övezet népességszámának emelkedése. a következő tíz évben már 7 ezer feletti, azután pedig 9—10 ezer közötti volt. Az 1979-es és 1980-as év 7—8 ezer évenkénti népességszámnövekedésével számolva a VI. ötéves tervidőszak elejére, 1981. január 1-re, a Budapest körüli gyűrűben a népességszám 432 ezerre tehető. \ VI. ötéves tervidőszakban a népességszámnak éves átlagban 5600-zal való emelkedésével — tehát az előző 32 évhez képest csökkenő irányzattal — számolva 1986. január 1-re a 43 településen 460 ezer főre számítunk (2. táblázat). Az elmondottakból is fciti"nik, hogy Budapest és az agglomerációs övezetekhez tartozó 43 település gazdaságilag és településfóldrajzilag is egyre inkább egységessé válik, amihői olyan közigazgatási és városgazdasági feladatok adódnak Budapest Főváros és Pest megye Tanácsa részére, ami nem nélkülözheti a két tanács szoros együttműködését. Irodalom: Budapest társadalmának és gazdaságának száz éve c. kötetből a X. fejezet: A budapesti agglomerációs övezet. 1972. — A közölt térkép ugyaninnen (239. lap). — Dr. Preisich Gábor: A budapesti agglomeráció tervezett területfelhasználása és településszervezete. Városépítés 1975. évi 6. szám. 1. A települések népességszámának alakulása az 1949. és 1979. években A népességszám Települések és településcsoportok 1949 1979» Százalék 1949. I. Települések és településcsoportok január 1-én 1. = 100 Százhalombatta Érd Diósd Tárnok 1 577 16514 1 160 3 670 16400 43 800 3 300 5 400 1039,9 265,2 284,5 147,1 1. Dél-budai irány: 22 921 68 900 300,6 Budaörs Budakeszi Nagykovácsi Törökbálint 7 639 6 469 1 904 4 979 17 400 12100 3 300 10 900 227.8 187.0 173,3 218.9 II. ^lyugati irány: 20 991 43 700 209,9 Pilisvörösvár Pilisborosjenő Pilisszentiván Solymár Üröm 8123 1 322 2 496 3 362 1 570 11 700 1 600 3 300 5 000 4 200 144,0 121,0 132.2 148,7 267,5 III. a. Északnyugati irány: 16 873 25 800 152,9 Szentendre Budakalász Csobánka Leányfalu Pomáz Pócsmegyer Szigetmonostor Tahitótfalu 9 273 2 998 1 199 904 6105 748 1 373 2 434 16 800 8100 2 000 1 400 10 800 700 1 200 3 200 181,2 270,2 166,8 154,9 176,9 93,6 87,4 131,5 III. b. Észak-budai irány—Dunakanyar: 25 034 44 200 176,6 III. Együtt: 41 907 70 000 167,0 Dunakeszi Göd 12 078 7 834 25 400 14 500 210,3 185,1 IV, a. Észak-pesti irány: 19.912 39 900 200,4 Csornád Fót 769 6 537 600 13 300 79.0 203.5 IV. b. Északkeleti iriny(1): 7 306 13 900 190,3 IV. Együtt: 27 218 53 800 197,7 Kerepestarcsa Csömör Mogyoród Nagytarcsa 7 611 3 634 2 626 1 237 15100 5 700 3 300 2 000 198,4 156,9 125,7 161,7 V. Északkeleti irány (2): 15108 26100 172,8 Pécel Maglód Ecser Gyömrő 7 499 4 843 1 945 8157 11 600 7 200 3 400 12 000 154,7 148.7 174.8 147,1 VI. Keleti irány: 22 444 34 200 152,4 Vecsés Gyál Üllő 13 805 4 104 7 073 21 500 21 300 10 000 155.7 519.0 141.4 VII. Délkeleti irány: 24 982 52 800 211,4 Dunaharaszti Alsónémedi Taksony 10133 4 300 3 908 17100 5 000 5 600 168,8 116,3 143,3 VIII. Dél-pesti irány: 18 341 27 700 151,0 Szigetszentmiklós Halásztelek Szigethalom Tököl 6 476 7 089 17 700 6 900 8 600 6 700 273,3 313,2 IX. Csepel-szigeti irány: 13 565 39 900 294,1 A Budapest körüli gyürü: 207 477 417100 201,0 * Számított adatok 2. A várható népességszám a VI. ötéves tervidőszakban Településcsoport A várható népességszám Településcsoport 1981 1986 Településcsoport január 1-én 1. Dél-budai irány 72 900 78 650 II. Nyugati irány 45100 48 400 III. a. Északnyugati irány 26 550 27 750 b. Észak-budai irány—Dunakanyar 44 950 48 350 III. Egy.ütt 71 500 76100 IV. a. Észak-pesti irány 40 600 42 900 b. Északkeleti irány (1) 14 000 14 200 IV. Együtt 54 600 57100 V. Északkeleti irány (2) 27 300 29 200 VI. Keleti irány 35 300 37 700 VII. Délkeleri irány 54 300 57 400 VIII. Dél-pesti irány 28 900 29 950 IX. Csepel-szigeti irány 42100 45 500 A Budapest körüli gyűrű: 432 000 460 000 \ 3