Budapest, 1980. (18. évfolyam)

10. szám október - Dr. BertiBéla—Bertalan János: A város gyűrűje

pest egyik legjelentősebb fejlesztési tengelyévé vált, úgy a bal parton az újpesti városrészközponttól északra, a váci vasútvonal mentén a több ipari üzemmel rendelkező, de az üdülőjellegét is meg­tartó Dunakeszi és szomszédjában Göd mutatja a fejlődés irányát. Dunakeszin még az első világhá­ború előtt létesült a MÁV Járműjavító, a két világ­háború között pedig a konzervgyár. Az ipari fej­lődés a helyben foglalkoztatott ipari dolgozók lét­számát nagymértékben emelte, ez a fejlődés a há­ború alatt és a felszabadulás utáni években to­vább folytatódott. Gödnek a Duna melletti sávja üdülőterületként alakult ki. Az észak-pesti fejlődés iránya nyilvánvaló, hiszen az újpesti rekonstrukciót követő városrészközpont kialakítása, továbbá a megépítésre váró káposztásmegyeri lakónegyed fi­gyelembe vette a természeti adottságokat és köz­művesítési lehetőségét. A településcsoportot a közlekedési vonalak zsúfoltsága jellemzi, ami a nagyobb arányú fejlesztést is gátolja. Ezen az és?ak —déli metróvonal, illetve az útvonal túlterhelésén az M2-es autópálya kiépítése hozhat majd javu­lást azon túlmenően, hogy a szobi vasútvonal kor­szerűsítése — villamosítása — már megtörtént. Rákospalota rekonstrukciója és az újpalotai lakó­negyed megépülésével kapcsolatban további fejlesz­tés várható a veresegyházi vasútvonal mentén levő Fóton és a VOLÁN-nal elérhető Csornádon. A két ,,alvó"-település közül Fóton a családi házas terü­letek növekedésén felül szervezett, telepszerű la­kásépítésre is sor kerül. A közművesítés viszony­lag könnyebb itt. A kelet—nyugati metróvonal keleti végállo­másánál és a gödöllői HÉV csatlakozási pontjánál kialakulóban van az Örs vezér téri városrészköz­pont. Ide kapcsolódik a gödöllői HÉV-vonal mentén — amely a budapesti agglomeráció egyik fejlesztési tengelye — Kerepestarcsa, a HÉV mellékágára Csömör és a Cinkotáról VOLÁN-busszal meg­közelíthető Nagytarcsa. A leginkább mezőgazda­sági jellegű település, Mogyoród, a HÉV-állomástól két kilométerre fekszik, így ingavándor-forgalmá­nak egy részét Fóton keresztül az észak-pesti ipar­terület köti le. Valamennyi jellegzetes alvótelepü­lés. Közülük Nagytarcsa még mezőgazdasági jelle­gű, míg a központnak tekinthető Kerepestarcsá­nak ipari funkciója is van (textilüzem), amellett, hogy a családi házas beépítésű lakóterület és a rak­tárterületek között jelölték ki az 580 ágyas kórház helyét. A kórház közműigényeinek kielégítésé­re megjelent a község határában a fővárosi szenny­vízcsatorna és a vezetékes gázellátás. Az egész te­rületrész természeti adottságai nagyban-egészben kedvezőek, így beépítése azért is indokolt, mert az ettől délre eső két településcsoportban már na­gyobbak a környezeti ártalmak. A további fejlesz­tést a közművesítés üteme szabja meg. A budapesti XVII. kerület folytatása a mezőgaz­dasági jellegét még megőrző Pécel, alvótelepülés. Teljes mértékben alvótelepülés — ugyancsak a XVII. kerületen keresztül — a Kőbányához kap­csolódó Ecser, Maglód és Gyömrő. A település­csoportnak a fővárossal való vasúti (MÁV) és úthá­lózati (VOLÁN és Pécel re kék busz) kapcsolata igen jó, közvetlen és kerülőmentes. A négy tele­pülés földszintes, családi házas beépítésű, csupán Pécelen és Ecseren akadnak több szintes házak is; e két település áll a legjobban közműellátás szem­pontjából. Pécel vezetékes ivóvízellátása és szenny­vízelvezetése egyaránt megoldott. A településcso­portban iparfejlesztés nem várható, a községek be­építése jobbára földszintes, kertes, családi házas marad. A hiányzó középfokú intézményekkel való ellátást a XVII. kerületi központ biztosítja. Szabad­idő-központot is ki lehetne alakítani Pécelen és Gyomron. A településcsoportot közelebb hozta a 3. számú metróvonalnak a Kőbánya-Kispest MÁV-állomásig való továbbvezetése. A Ferihegyi repülő­tér környékén ebben a településcsoportban — fő­ként Ecseren — növekedő zajártalommal kell szá­molni. A 3. számú metróvonal meghosszabbítása Kőbánya-Kispestig, a kispesti városközpont kiala­kítása, Pestlőrinc további fejlesztése, mind olyan körülmény, amiért a két alvótelepülés — Vecsés és Üllő — a zajártalom ellenére is szépen fejlődött. Nehéz volna ma mára két település visszafejleszté­sére gondolni, részben a területek nagysága miatt, másrészt azért, mert a községeken keresztülhaladó MÁV- és VOLÁN-vonalak biztosítják a jó össze­köttetést a fővárossal. A településcsoport harma­dik — és területileg legkisebb — községe, a Pest­imrével szomszédos Gyál lakossága rohamosan emelkedik. Ebben közrejátszik az is, hogy a lajosmi­zsei 13 pár ingavonat végállomása Kőbánya-Kispest lett, és a „kék" autóbusz szolgálhatja Gyál további fejlesztését, bár az egész agglomerációs övezetben éppen Gyálon a legrosszabbak a lakáskörülmények, a lakásnagyságot, felszereltséget, a közműellátott­ságot tekintve. A településcsoport vízellátása meg­oldható, a szennyvízelvezetés pedig a fővárosi háló­zatba köthető be. A ráckevei Duna-ág adta kedvező természeti adottságok és a HÉV korszerűsítése következtében mód nyílik Dunaharaszti — amelyen egyébként a MÁV- és VOLÁN-vonal is keresztülhalad — tele­püléscsoport-központtá való fejlesztésére, továb­bá Taksony üdülőterületté és szabadidő-központtá alakítására. Az előbbiekhez hasonló harmadik alvó­településnek, Alsónémedinek csupán VOLÁN-ösz­szeköttetése van. A településcsoport vízellátását a fővárosnak kell megoldania. A terv ipari település céljára is biztosít területet, hiszen a Soroksári út­ra fűződnek fel a dél-pesti ipari üzemek, amelyek a pesterzsébeti kerületi központ mellett elvezető Dózsa György és Marx Károly út folytatásaként kapcsolódhatnak az agglomerációhoz. A Csepeltől délre fekvő terület további fejlődé­sére kihat a csepeli ipari üzemek vonzása is, de to­vábbi fejlődését a Szigetszentmiklós és Szigetha­lom között létesült — Tökölre is vonzást gyakorló — ipartelep munkaerőigénye határozza meg. Ha­lásztelek mint alvótelepülés jöhet számításba. A már említett ráckevei Duna-ág menti területek üdülőértékén felül a bányatavak felhasználásával új üdülőterület és szabadidő-központ alakítható ki. A területrésznek van vezetékes vize. Szigetszentmik­lós északi részén, a Királyerdő alatt folytatni lehet a családi házas lakásépítést, mert a csepeli gyors­vasút vonalának bevezetése a Kálvin térig az egész területrészt közelebb hozza a fővároshoz. X­A Budapest körüli gyűrű — figyelembe véve a lakónépesség növekedését — nagyobb arányú centralizált lakásépítést igényelne, aminek előfel­tétele a közmű- és közlekedési hálózat intenzívebb fejlesztése volna. Erre azonban — a nagymérvű elmaradottság és a magas költségek miatt — első­sorban a településcsoportok központjaiban és né­hány, a fővárossal közvetlenül határos településen kerülhet sor. Ugyanígy az egészségügyi, művelődés­ügyi és a többi intézményellátási funkciók fejlesz­tésére is. Ezekben a vonatkozásokban nagyon sok még a tennivaló a főváros peremkerületeiben is. Ez az oka annak, hogy a küszöbönálló VI. ötéves tervidőszakban az agglomerációs övezet népesség­számának emelkedését bizonyos mértékig vissza kellene tartanunk. A bevezetőben utaltunk arra, hogy az övezetbe tartozó 43 település népességszámának növekedése mennyivel intenzívebb volt a budapestinél. Az 1949—1960 közötti 11 ét alatt éves átlagban 4,5— 5 ezer közötti az övezet népességszámának emel­kedése. a következő tíz évben már 7 ezer feletti, azután pedig 9—10 ezer közötti volt. Az 1979-es és 1980-as év 7—8 ezer évenkénti népességszám­növekedésével számolva a VI. ötéves tervidőszak elejére, 1981. január 1-re, a Budapest körüli gyű­rűben a népességszám 432 ezerre tehető. \ VI. ötéves tervidőszakban a népességszámnak éves át­lagban 5600-zal való emelkedésével — tehát az előző 32 évhez képest csökkenő irányzattal — szá­molva 1986. január 1-re a 43 településen 460 ezer főre számítunk (2. táblázat). Az elmondottakból is fciti"nik, hogy Budapest és az agglomerációs övezetekhez tartozó 43 tele­pülés gazdaságilag és településfóldrajzilag is egyre inkább egységessé válik, amihői olyan közigazga­tási és városgazdasági feladatok adódnak Budapest Főváros és Pest megye Tanácsa részére, ami nem nélkülözheti a két tanács szoros együttműködését. Irodalom: Budapest társadalmának és gazdaságának száz éve c. kötetből a X. fejezet: A budapesti agglomerációs övezet. 1972. — A közölt térkép ugyaninnen (239. lap). — Dr. Preisich Gá­bor: A budapesti agglomeráció tervezett területfelhasználása és településszervezete. Városépítés 1975. évi 6. szám. 1. A települések népességszámának alakulása az 1949. és 1979. években A népességszám Települések és településcsoportok 1949 1979» Százalék 1949. I. Települések és településcsoportok január 1-én 1. = 100 Százhalombatta Érd Diósd Tárnok 1 577 16514 1 160 3 670 16400 43 800 3 300 5 400 1039,9 265,2 284,5 147,1 1. Dél-budai irány: 22 921 68 900 300,6 Budaörs Budakeszi Nagykovácsi Törökbálint 7 639 6 469 1 904 4 979 17 400 12100 3 300 10 900 227.8 187.0 173,3 218.9 II. ^lyugati irány: 20 991 43 700 209,9 Pilisvörösvár Pilisborosjenő Pilisszentiván Solymár Üröm 8123 1 322 2 496 3 362 1 570 11 700 1 600 3 300 5 000 4 200 144,0 121,0 132.2 148,7 267,5 III. a. Északnyugati irány: 16 873 25 800 152,9 Szentendre Budakalász Csobánka Leányfalu Pomáz Pócsmegyer Szigetmonostor Tahitótfalu 9 273 2 998 1 199 904 6105 748 1 373 2 434 16 800 8100 2 000 1 400 10 800 700 1 200 3 200 181,2 270,2 166,8 154,9 176,9 93,6 87,4 131,5 III. b. Észak-budai irány—Du­nakanyar: 25 034 44 200 176,6 III. Együtt: 41 907 70 000 167,0 Dunakeszi Göd 12 078 7 834 25 400 14 500 210,3 185,1 IV, a. Észak-pesti irány: 19.912 39 900 200,4 Csornád Fót 769 6 537 600 13 300 79.0 203.5 IV. b. Északkeleti iriny(1): 7 306 13 900 190,3 IV. Együtt: 27 218 53 800 197,7 Kerepestarcsa Csömör Mogyoród Nagytarcsa 7 611 3 634 2 626 1 237 15100 5 700 3 300 2 000 198,4 156,9 125,7 161,7 V. Északkeleti irány (2): 15108 26100 172,8 Pécel Maglód Ecser Gyömrő 7 499 4 843 1 945 8157 11 600 7 200 3 400 12 000 154,7 148.7 174.8 147,1 VI. Keleti irány: 22 444 34 200 152,4 Vecsés Gyál Üllő 13 805 4 104 7 073 21 500 21 300 10 000 155.7 519.0 141.4 VII. Délkeleti irány: 24 982 52 800 211,4 Dunaharaszti Alsónémedi Taksony 10133 4 300 3 908 17100 5 000 5 600 168,8 116,3 143,3 VIII. Dél-pesti irány: 18 341 27 700 151,0 Szigetszentmiklós Halásztelek Szigethalom Tököl 6 476 7 089 17 700 6 900 8 600 6 700 273,3 313,2 IX. Csepel-szigeti irány: 13 565 39 900 294,1 A Budapest körüli gyürü: 207 477 417100 201,0 * Számított adatok 2. A várható népességszám a VI. ötéves tervidőszakban Településcsoport A várható népességszám Településcsoport 1981 1986 Településcsoport január 1-én 1. Dél-budai irány 72 900 78 650 II. Nyugati irány 45100 48 400 III. a. Északnyugati irány 26 550 27 750 b. Észak-budai irány—Duna­kanyar 44 950 48 350 III. Egy.ütt 71 500 76100 IV. a. Észak-pesti irány 40 600 42 900 b. Északkeleti irány (1) 14 000 14 200 IV. Együtt 54 600 57100 V. Északkeleti irány (2) 27 300 29 200 VI. Keleti irány 35 300 37 700 VII. Délkeleri irány 54 300 57 400 VIII. Dél-pesti irány 28 900 29 950 IX. Csepel-szigeti irány 42100 45 500 A Budapest körüli gyűrű: 432 000 460 000 \ 3

Next

/
Thumbnails
Contents