Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Horváth Árpád:„ . . . a Duna vizét hajózásnak és kereskedésnek kinyitni kell"

2000-ig megszűnnek a zárolt körzetek A Budapesti Elektromos Művek távlati terve Az MSZMP XI. kongresszusa szükségesnek ítélte, hogy a népgazdasági ágazatok kidolgozzák távlati tervüket. A XII. kongresszus megerősítette ezt. Felkerestük a főváros egyik legnagyobb szolgáltató vállalatát, a Budapesti Elektromos Műveket, hogy megkérjük Kallós József vezérigazgatót, beszéljen a vállalat távlati tervéről. * A vezérigazgató egy — még nyomdaszagú — kötetet vett elő, amelynek a címe: A Budapesti Elektromos Művek stratégiai terve 1980-tól 2000-ig. — Olyan alapvetően fontos tevékenységet folytató vállalatnál, mint a miénk, nélkülözhetetlen a távolabbi célok meghatározása — mondotta Kallós József. — A mi stratégiai tervünk ezeket a célkitűzéseket foglalja rendszerbe. A jó prognosztika javítja a középtávú és az operatív tervezés színvonalát, segíti a vezetőket abban, hogy minden szinten összehangoltan és céltudatosan tevékenykedjenek. Erre most különösen szükség van, mert szocialista gazdaságunkat a strukturális változás jellemzi. Ebben az évtizedben megkezdődött az átmenet az intenzív fejlődési szakaszba. Nekünk is a gazdaságosság és a hatékonyság növelése a célunk. A vállalat 2877 négyzetkilométeres területet lát el árammal. Budapesten kívül Dunakeszi, Gödöllő, Százhalombatta, Érd, Szentendre és még 72 község villamosenergia szükségletét biztosítja. A mostani ötéves terv idején — de a megelőzőben is — 100—120 ezer új lakás épült ezen a területen. Nem nehéz kiszámítani mennyivel növekedett a villamosenergiát fogyasztó háztartások száma. Jelentős hálózatlétesítési igénynövekedést okoznak az új üdülők, hétvégi házak is a Duna-kanyarban, a soroksári Duna-ág mentén, Nagykovácsi és Solymár térségében. Dinamikusan, évenként átlag hat százalékkal, nőtt a meglevc. fogyasztók villamosenergia felhasználása is. — Milyen szempontokat vettek figyelembe a húsz esztendőre szóló stratégiai terv ki dolgozásakor? — Elsősorban — mondotta vezérigazgató — a fővárosi közlekedéssel kapcsolatos hálózatfejlesztést kellett számításba venni, különös tekintettel a metró új vonalaira. De számolni kellett az új csomópontok, hidak villamosenergia szükségletével, valamint a közvilágítás javítása és az ipartelepek decentralizálása, rekonstrukciója miatt jelentkező többletfogyasztásai is. — Fölmerült-e olyan gondolat, hogy az ipari profil-tisztításhoz hasonlóan csak és kizárólag Budapest területére korlátozza a vállalat az áramszolgáltatást, vagy éppen ellenkezőleg, kiterjessze egész Pest megyére? — A terv készítésének idején ilyen elképzelések nem merültek föl. A vállalat áramszolgáltatási területe nem változik lényegesen az ezredfordulóig. Hátrányos lenne Budapest közigazgatási határain belül maradnunk, mert az agglomeráció egyre jobban hozzánő a fővároshoz, a mi szempontunkból egységet alkot vele. Ugyanakkor az sem lenne célszerű, ha egész Pest megyére kiterjesztenénk a szolgáltatásunkat, mivel a megye távolabbi helységei a vidéki regionális központok, városok vonzáskörzetébe tartoznak. Csak kisebb „határkiigazításokra" kerülhet sor. — Tavaly 6,4 milliárd kilowattóra volt a villamosenergia fogyasztás. Kétezerre 17 milliárd kilowattórát terveznek. A csúcsterhelés 1366 megawattról 3600 megawattra emelkedik az előrejelzés szerint. Hogyan számították ki a tervezők ezt a növekedést? — Figyelembe vették az összes tényezőt, azokat amelyek fokozzák a fogyasztást, s azokat is, amelyek lassítják ennek növekedését. Például: környezetvédelmi szempontok miatt fejlesztik majd a villamos vontatású közlekedést, de ugyanebből az okból több üzemet kitelepítenek a körzetünkből. Számítottak arra, hogy az energiatakarékossági intézkedések hatására lassabban nő a fogyasztás. A háztartási gépek és a közvilágítás fajlagos energiafelhasználásának kiszámításánál is mérsékeltebb növekedési tendenciát vettek figyelembe. Számítottak arra is, hogy a távfűtés elterjedése némiképpen visszafejleszti majd a villanyfűtést. — Oldalakon át foglalkozik a stratégiai terv a vállalat irányítási mechanizmusával, a számitógépes módszerrel, a hálózatbővítéssel és a rekonstrukcióval. A „zárolt körzetekben" élő embereket azonban elsősorban az érdekli, hogy milyen mértékben javul az elkövetkező időben a lakosság villamosenergia ellátottsága? — A hálózat rekonstrukciójával együtt jár a zárolt körzetek felszabadítása. Fontossági sorrendet állapítottunk meg a hálózatépítésben és a rekonstrukcióban: a felszabadított körzetek elsőbbséget élveznek. Célul tűztük ki, hogy fokozatosan csökkentjük a zárolt körzetek számát, illetve a zárlat időtartamát: az ezredfordulóig szeretnénk teljesen megszüntetni. — Olyan nagyarányú építésről, bővítésről és rekonstrukcióról beszél Ön, hogy önkéntelenül fölmerül bennem a kérdés: megvannak-e a feltételei ennek a nagyszabású munkának? — A jövőben — várhatóan — csökken a munkaerőhiány a fővárosban. Több lesz a szakember nálunk és a társvállalatoknál. Saját erőnkből elsősorban a fenntartást és karbantartást végezzük, a hálózatszerelést más kivitelezőkre bízzuk. * A távlati terv készítői nagy gondot fordítottak a maximális üzembiztonságra és a környezet védelmére, s arra, hogy munkájuk során minél kevésbé zaklassák a lakosságot, csökkentsék a kényszerű forgalomkorlátozásokat és az útátvágásokat. Ahol csak lehetséges, közműalagutat alkalmaznak, a zöldövezetben földkábeleket építenek légvezeték helyett, hogy a fákat megóvják. Bizonyára örülnek majd a fogyasztók annak, hogy bevezetik az évente egyszeri mérőóra leolvasási rendszert. Ugyancsak érdekes terv a hangfrekvenciás körvezérlés bevezetése a ma még órával működő hőtárolóknál. Hiszen a mérőórák késhetnek vagy siethetnek, s olykor tévesen kapcsolnak. Ezeket a gondokat szünteti meg az új rendszer. Gyorsabban kijavítják majd a hibákat, a vállalat egyenruhás szerelőbrigádjai, amelyek URH adó-vevővel felszerelve járják majd a várost. Még sok hasznos elgondolás található az Elektromos Művek távlati tervében. A vállalat célkitűzései között számos olyan van, amelynek megvalósításához számítástechnika szükséges. Ilyenek: a bonyolult üzemirányítás, a nyilvántartások, tervkészítés, anyaggazdálkodás, számlázás, számvitel. Elengedhetetlen, hogy a Budapesti Elektromos Műveknek saját számítástechnikai berendezése legyen, amely kapcsolódik a Magyar Villamos Művek Tröszt Számítástechnikai Központjához és szükség szerint más vállalatok komputereihez is. Hatalmas munka volt a stratégiai terv elkészítése. A vállalat legjobb műszaki és közgazdasági szakemberei alkották. A legfőbb célunk, hogy a fogyasztókat mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kielégítően lássuk el villamosenergiával, ugyanakkor jobb munkafeltételeket teremtsünk vállalatunknál: minél több olyan dolgozónk van, aki szívesen végzi munkáját, annál megalapozottabb a remény, hogy terveinket valóra tudjuk váltani — mondotta befejezésül Kallós József vezérigazgató. (x) 46