Budapest, 1980. (18. évfolyam)

9. szám szeptember - Egyenlőség — a föld alatt

ezelőtt is előszeretettel alkalmazták — vállalati ügyrend szerint történik. Egyik ismerősöm kuriózus kincsként őrzi azt a temetői fáról leszakított papírt, melyen a vezetőség kommunista szombatot hirdet. Nem hangzik ez kissé profánul? — Az utóbbira felelek először: nincs benne semmi rendkívüli. Parkgondozást, szépítést, útjavítást, szemétgyűjtést foglalnak magukba a kommunista szombaton elvégzett munkák. A Fővárosi Temetkezési Intézet C kategóriás vállalat, amelyben 1200 ember dolgozik. Nehéz körülmények között, alacsony bérért, s a halottakkal foglalkozókat (öltöztetők, lemosok, sírásók, krematóriumi munkások) tekintve nem mindig a legszerencsésebb, mert lélektanilag sokkoló helyzetben. — Közbevetésként, nem haragszik, ha megkérdezem: mennyi az Ön fizetése mint a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatójáé? — Kilencezer forint. — 5 a Temetkezési Intézet igazgatója mennyit keres? — Körülbelül havi hétezer forintot. — Közszájon forog a temetkezési dolgozók legendás borravalója; s nem egyszer durva, erőszakos föllépésük ennek megszervezésére. — Állítom, nincsen különösebb alapja a legendáknak. Sajnos, a Temetkezési Intézet dolgozói nagyon rosszul vannak megfizetve: talán 3500 Ft sincs az átlagjövedelmük. A temetés hálátlan munka, társadalmilag el nem ismert tevékenység. Nem tudom hangsúlyozni eléggé, ezeket az embereket jobban meg kellene fizetni. A borravaló elfogadását sohasem tiltottam, csupán a pénz kierőszakolását tartom megvetendőnek. -ön szerint mennyit kereshet "Kg egy temetői dolgozó borravalóval együtt? — Ügy gondolom, a fizetésének kétszeresét. 7—8000 Ft-ot. — Kik jutnak a borravalóhoz ? — Elsősorban azok, akik a halottal közelebbről foglalkoznak, tehát az öltöztetők, ravatalozók, sírásók, búcsúztatók s a kórus tagjai. A gyász letöri a hozzátartozókat, ebben a helyzetben könnyebben nyílik meg a pénztárca. Senki ne irigyelje tőlük, mert emberfeletti munkát végeznek. — A különpénzből akkor nem is részesülnek olyan sokan? — Még a halottakkal közelről foglalkozók közül sem mindenki; például az egyik legnehezebb munkát végzők, a krematórium dolgozói sohasem látnak ilyen „munkabérpótlékot". „Lesz hullaégetö házunk és magyar gyártmányul is meg fognak jelenni azok az apró kis szelenczék, amelyeknek révén az ember összetévesztheti az anyósa kegyes hamvait a szódabikarbónával. És le lesznek bagózva azok a pesszimisták, akik azt merték állítani, hogy Magyarországon nem úgy pusztulhat el mindenki, ahogy akar. (Cholnoky Viktor. A HÉT. 1905) Temetkezési szokásaink változnak. Nincsen megkötve, ki hogyan kíván búcsút venni szeretteitől, s az sem, hogy ki hogyan temettessék el. A hamvasztásos temetéseket sokáig megakadályozta az egyház, s ennek tulajdonítható, hogy a sok huzavona után — Pogány Móric műépítész már 1902-ben megtervezte s a Műcsarnokban bemutatta krematóriumát — az 1928-ban fölépült debreceni krematóriumban csak 1951-ben kezdődött meg a rendszeres hamvasztás. Budapesten 1968 májusára készült el, Pomsár János Ybl-díjas építész tervei alapján, a krematórium. Ebből is látható, mily hosszú és viszontagságos volt az út Kéthly Károly orvosprofesszor századeleji halottégető egyesületétől (s Halotthamvasztás című lapjától) a mai hamvasztási szokásokig. A budapesti hamvasztás első teljes évében, 1969-ben, 7361 hamvasztás történt, tíz évvel később — 1978-ban — a dupláját, 13 634 hullaégetést regisztrál a statisztika. (1951-ben a 16 273 hagyományos temetéssel szemben 24 volt a hamvasztásos) — A főváros temetkezési gondjairól érdeklődöm. Van-e elég temető? — Nézze, három hónap nem sok idő, ezalatt kellett egy-két problémát megoldani. A Fővárosi Tanácsa, 1980. február 29-i, a közművek távlati koncepciójáról szóló határozatát figyelembe véve készítettem egy okmányt: Temetési mérleg és fejlesztési terv az 1981—85 évekre. Mi tudható meg ebből ? A földbe temetési igények a VI. ötéves tervben kielégíthetők. A budai oldalon Budafokon már nincs hely. Farkasréten és Óbudán összesen 13 729 földbe temetési lehetőség van, a várható 13 500 budai igénnyel szemben. Átirányítási szükség merül fel Farkasrétről — Óbudára. A pesti oldalon az öt év alatt várható 52 000 földbe temetési igény is kielégíthető. — Hány évre elég a temetkezési hely Budapesten? — A földbe temetési helyek újabb temető nyitása nélkül a meglevő temetők fejlesztésével — legalább 50 évre biztosíthatók. A VII. ötéves tervben azonban jó volna koncepciót változtatni. Értelmetlen dolog lenne milliárdos beruházásokat tervezni, azért, mert ragaszkodunk Budához. — Mi lesz a Farkasréti temető sorsa? Nem volna célszerűbb csak azokat a temetkezési igényeket teljesíteni, amelyeket a lassan betelő Mező Imre úti nemzeti sírkert nem tud vállalni? — Budapesten jelenleg 21 lezárt temető van. Bár igazgatásom alatt Farkasréten kb. 1200 parcellát csináltattam, a temető négyöt év múlva be fog telni. Valójában csak a cinkotai és az Új Köztemető bővíthető, a következő ötven évben jobbára ezekkel a temetkezési helyekkel lehet csak számolni. — Lehetséges, hogy híres emberek sírjai szorulnak ki Cinkotára vagy Rákospalotára, mikor a nemzeti művelődési — történelmi hagyományainkat és eszmélésünket — az egy helyen létesítendő nemzeti sírkert szolgálná legmegfelelőbben? — Lehetséges. A Mező Imre úti és a Farkasréti temető befogadóképessége, amint már az előbb említettem, korlátozott. Nagyjaink sírhelyének kijelölése a Fővárosi Tanács feladatkörébe tartozik, a Temetkezési Intézetnek ebbe nincs beleszólása. — A hamvasztásos temetés miként biztosítható ? — Jelenleg csak a pesti krematórium működik, s így a vidéki igényeknek teljesen nem tudunk eleget tenni. Az év 18 ezer hamvasztásból kb. 13 ezer pesti, s a vidéki 10—12 ezres igényből csupán évi 5 ezret tudunk számba venni. — Egyre jobban terjed e modern temetkezési eljárás. — Sőt, egyik-másik gondunkat meg is oldja. Az általam készített tervben új urnatemetők létesítését javasoltam. Két lezárt budai temető helyén, Nagytétényben 32 600 négyzetméteren, Békásmegyeren pedig 14 500 négyzetméteren kellene kialakítani a szemnek is tetszetős, a temető park jellegét kiemelő temetkezési formát. — Volt rá eset, hogy a megbízott igazgatónak kemény kézzel kellett föllépni? A pletyka hírforrása, no, meg egy-két újságcikk szerint, még ma sincs minden rendben: rosszak a koporsók, elcserélik a halottakat, a részeg búcsúztató hatvanéves veteránként siratja el a húszéves fiút. — Valóban történt egy és más, de nem szabad általánosítani. A Temetkezési Intézet folyamatosan működő üzem, nélkülözhetetlen intézmény. Nem dolgozik nagyobb hibaszázalékkal, mint bármelyik más, ezer dolgozót foglalkoztató vállalat. Csakhogy itt minden kis hiba — az előbb már említettem — hat-14