Budapest, 1980. (18. évfolyam)

1. szám január - Dr. Békési László: Mit várhatunk, mit érhetünk az új évben?

alatt pedig összesen 270—280 000 ember költözhet új, modern, a mai élet követelményeit jól kielégítő otthonba. 1980-ban teljeskörűen biztosítani tudjuk a lakásépítés komplexitását, sőt az állami lakásépítés területén — ez mintegy 11 — 11 500 lakás— teljes mértékben pótolni tudjuk az első három év kisebb-nagyobb lemaradásait is. Ez annyit jelent, hogy a felépülő lakásokkal nagyrészt egy időben átadásra kerülnek az óvodák, bölcsődék, üzletek, általános iskolák, gyógyszertárak és orvosi rendelők is. Javul a lakások átadásának, elosztásának tervszerűsége, ütemessége is. Reméljük, mindezek együtt az új otthonok minőségének javulásához, a kivitelezés hibáinak oly régóta és jogosan várt csökkenéséhez vezetnek. Az új lakások átlagos alapterülete és nagyság szerinti összetétele megfelel V. ötéves tervünk céljainak. Az állami erőforrásokból épülő lakások átlagos alapterülete 53,2 négyzetméter lesz, ezen belül növekszik a félszobával kombinált, több személy elhelyezésére alkalmas lakások részaránya. Minden állami lakást ellátunk beépített bútorral, fürdőszobával, távfűtéssel és melegvízszolgáltatással. Az állami lakásépítést 19, a telepszerű magánerős lakásépítést a főváros 24 területén folytatjuk ebben az évben. A legtöbb lakás Békásmegyeren, Pestlőrincen, Csepelen, Angyalföldön, Kispesten, Budafokon, Újpesten, Erzsébeten, Rákoskeresztúron és Kőbányán épül. Talán megbocsátja a kedves olvasó, ha e sorok szerzője néhány pillanatra elkalandozik a városfejlesztési terv realitásaitól, és arra gondol: milyen szép is lenne, ha József Attila napjainkban járhatna a város peremén, és önthetné verssorokba az újjászülető Újpest, Angyalföld, Csepel, Kispest és Erzsébet vagy a nagyvárossá növekvő Békásmegyer, Lőrinc és Rákoskeresztúr kibontakozó látványát. 1,8 milliárd metróépítésre A főváros és az egész ország ünnepe lesz az észak—déli metróvonal újabb, Nagyvárad tér— Kőbánya-Kispest vasútállomás közötti szakaszának forgalomba helyezése. Ez a hatalmas létesítmény — a városépítés új vívmánya — egész Dél-Pest közlekedési helyzetében forradalmi változásokat hoz majd, s gyors, kényelmes, kulturált és megbízható kapcsolatot teremt a Belvárossal. De minden bizonnyal boldogan fogadják az év első felében átadásra kerülő új metrószakaszt a ceglédi és lajosmizsei vasútvonal mentén települt falvakból naponta budapesti munkahelyükre tízezrével bejáró vidéki dolgozók is. Az észak—déli metró új szakaszának átadásával egyidejűleg természetesen az egész vonal felszíni közlekedési csomópontjainak rendezésére és átadására is sor kerül. Folytatódik a metróépítés az észak—déli vonal másik irányában, a Deák tértől az Élmunkás tér felé is. Bár ennek a szakasznak a» üzembe helyezésére, valamint a hozzákapcsolódó Marx téri felszíni csomópont átadására — kivitelezési nehézségek miatt — az eredetileg tervezettől kb. egy évvel később, előreláthatóan 1981-ben kerülhet sor, az építés azonban itt is nagy erőkkel folytatódik. Talán a laikusok számára is sokat mond, hogy ebben az évben 1,8 milliárd forintot fordíthatunk a budapesti metró építésére. A főváros lakosságának és a vidékieknek, hazánk állampolgárainak és a Budapestre érkező külföldieknek egyaránt sok gondot, kényelmetlenséget, nemegyszer jogos bosszúságot okoznak a zsúfolt Duna-hidakon csúcsforgalomban döcögő jármüvek. Ezért minden bizonnyal valamennyiünknek örömet okoz a Petőfi-hídnak, valamint budai és pesti hídfőjének gyors, koncentrált építése, a komplex hídfelújítás határidő előtti befejezése. E témához kapcsolódik az az erőfeszítésünk, amely bizonyára kiváltja a közvélemény egyetértését, hogy anyagi eszközeink átcsoportosításával ez évben terven felül 250 millió forintot fordítunk az Árpád-híd szélesítésének előkészítésére, hogy e nagyberuházás gyors és koncentrált kivitelezésének feltételeit időben megteremtsük a VI. ötéves tervre. Történelmi adósságunk törlesztését folytatjuk ez évben is, tízezer rossz állapotban levő lakást felújítunk, több mint ezer régi, komfort nélküli lakást pedig korszerűsítünk. Az elmúlt évek szép példái nyomán joggal bízhatunk abban, hogy a Rákóczi úthoz vagy a Mártírok útjához hasonlóan az idén befejeződő Bajcsy-Zsilinszky úti sortatarozás nyomán megszépülő főútvonal esztétikus látványa kiváltja az arra járók elismerését, s egyre jobban lehalkul a sortatarozásokat ellenzők hangja. 1980-as terveink valóra váltásával egész ötéves lakóház-felújítási programunkat túl fogjuk teljesíteni. Hatalmas beruházások jellemzik idei közművesítési programunkat is. A tömeges lakásépítés területein megteremtjük a közművesítés feltételeit, biztosítjuk a főváros zavartalan vízellátását, 38 km ivóvízhálózatot, 48 km szennyvízcsatornát s több mint 180 km gázvezetéket építünk Budapesten. Emellett olyan nagy létesítmények átadására kerül sor, mint a gellérthegyi víztározó második, 40 000 köbméteres medencéje, a 42 000 m3

/nap kapacitású dél-pesti biológiai szennyvíztisztítómű és a 140 000 m3

/nap kapacitású észak-pesti szennyvíztisztítómű mechanikai szakasza. Mintegy 500 millió forint felhasználásával folytatjuk az első hazai szemétégetőmű építését. Egészségügyi fejlesztéseink közül legjelentősebb a felszabadulás óta a fővárosban elsőként épülő új, 800 ágyas dél-pesti kórház átadása lesz. Rendkívüli erőfeszítéseink árán az év végére befejeződhet a Margit-kórház rekonstrukciója, újabb 337 ággyal gyarapítva az oly sok gonddal, zsúfoltsággal küzdő fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézményhálózat kapacitását. Az új kórházak mellett folytatódik a Korányi* és a Heim Pál-kórház rekonstrukciója is. A kisgyermekek ellátását több mint 1400 új bölcsődei férőhely, a gondozásra szoruló idős emberekét pedig mintegy 420 szociális otthoni férőhely fogja szolgálni. Oktatási beruházásaink közül kiemelkedik gyermekintézmény-fejlesztési programunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2600 új óvodai férőhely és a közel 240 új általános iskolai tanterem felépítése. Az iskolai tantermek számának növelését — általános iskoláink zsúfoltsága, a gyermeklétszám átmeneti dinamikus növekedése miatt — kiemelt feladatnak tekintjük. Ezért rendkívüli erőfeszítésekkel, olcsóbb és gyorsan kivitelezhető technológiával ebben az évben — terven felül — 48 új általános iskolai tantermet építünk fel a legnagyobb feszültséggel küzdő kerületekben. Négy új szakmunkásképző intézet gyarapítja idén Budapest oktatási intézményeinek számát. Bár az öt év alatt megvalósuló kereskedelmi létesítményeink lényegesen elmaradnak a középtávú terv eredeti célkitűzéseitől — s ezen az 1980-as esztendőben sem tudunk változtatni —, a mintegy 47 000 négyzetméter kiskereskedelmi hálózat fejlesztésen belül nagyszerű új létesítményekkel is gazdagodik fővárosunk. Közülük ki kell emelnünk az ország legnagyobb bevásárló központjának, az Örs vezér téri üzletközpontnak az átadását. Folyamatban levő nagyberuházásaink közül — a tervezett ütemnek megfelelően — mintegy 500 millió forint ráfordítással folytatjuk a nagy sportcsarnok építését. Az idén minden eddiginél nagyobb gondot fordítunk meglevő értékeink, épületeink megóvására. A lakóház-felújítási program mellett kiemelkedő jelentőségű feladat közintézményeink és közútjaink felújítása is. Hogy csak a legjelentősebbeket említsem: egészségügyi intézményeink közül folytatjuk a János-, az István-, a Weil Emil-, valamint a Péterfy Sándor utcai és Róbert Károly körúti kórház korszerűsítését. Tizenöt oktatási intézmény nagyfelújítása mellett művelődésügyi intézményeink közül megkezdjük a Madách Kamara Színház, a Gyermekszínház, a Szabó Ervin Könyvtár és a Kiscelli Múzeum rekonstrukcióját. Nagy útfelújítási feladataink közül említést érdemel az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának, a Hungária körútnak, a Bécsi útnak, a Fogarasi útnak és a Pusztakúti útnak az átépítése, korszerűsítése. 1980-as fejlesztési feladataink megvalósítása egyben azt is jelenti, hogy egész ötéves tervünk legfontosabb célkitűzései elérhetik, illetve megközelíthetik a terv alsó határértékeit, sőt néhány esetben a terv előirányzatainak túlteljesítésére is jó esélyeink vannak. Semmiképp nem pótolható lemaradás mindössze a telepszerű magánerős lakásépítés, valamint a kereskedelmi és szolgáltató hálózat fejlesztése területén mutatkozik. A lakosság ellátásának alakulása Nem az oly gyakran tapasztalt „kötelező optimizmus", hanem a felelősségteljes meggyőződés mondatja velem, hogy fővárosunk lakosságának életkörülményei ebben az évben is számos területen javulni fognak. Az új lakásba költözők és a felújított lakásban élők semmi mással össze nem hasonlítható öröme mellett bizonyára jóleső érzés tölti el azokat a tízezreket, akik a főváros új útjain, metróvonalán, korszerűsödő tömegközlekedési eszközein utaznak, illetve közlekednek majd. Minden bizonnyal sok család gondján enyhítenek az új szociális otthoni férőhelyek, a létesülő új kórházi ágyak, s az öregek napközi otthonai. Gyermekintézményeink fejlesztési programja is többnyire javítani fogja az ellátás színvonalát. 1980-ban a bölcsődés korú gyermekek 28,5 százalékát, az óvodás korú gyermekek 86—87 százalékát tudjuk elhelyezni. E két ellátási formánál — sajnos — változatlanul számítanunk kell az átlagosnál nagyobb zsúfoltságra, s a bölcsődei felvételi kérelmek esetében még 4 — 5000, az óvodai felvételeknél pedig 9—10 ezer jelentkező elutasítására. Ebben az évben a sok új tanterem ellenére sem csökken általános iskoláink egy részének zsúfoltsága és a több műszakban oktató iskolák részaránya. Ugyanakkor javul, s eléri az 56 százalékos szintet a napközi otthonos ellátásban részesülő általános iskolás korú gyermekek részaránya. A beruházások, fejlesztések mellett ésszerű szervezési lépésekkel, kisebb anyagi erőforrásokat igénybe vevő átalakításokkal, vállalatok, üzemek támogatásával, társadalmi összefogással is szeretnénk javítani fővárosunk bölcsődés, óvodás és általános iskolás korú gyermekeinek ellátását, elhelyezését. Előrelépünk ez évben a magára maradt idős korú emberek gondozása terén is. Közel 8500 idős ember rendszeres gondozását tudjuk biztosítani részben szakképzett gondozókkal, részben társadalmi aktívák segítségével. S ha közvetlenül nehezen mérhető hatású is, mégsem jelentéktelen a városi környezet védelmét szolgáló létesítmények - parkok, játszóterek stb. — gyarapítása, az ilyen beruházások folytatása. A tervek megvalósításának feltételei Városfejlesztési és a lakosság ellátásának javítását szolgáló célkitűzéseink feszítettek, de megalapozottak. A rendelkezésünkre álló anyagi-műszaki kapacitások gazdaságos, takarékos, koncentrált, tervszerű és fegyelmezett felhasználása valamennyi, előzőkben felvázolt program teljesítését lehetővé teszi. Terveink realitása és feladataink felsorolása mellett azonban hangsúlyoznom kell a szemléletváltozás követelményét is. Olyan magatartásra van szükség tanácsainknál, intézményeinknél, vállalatainknál, a tervező, kivitelező, valamint az irányító és gazdálkodó szerveknél egyaránt, mely előtérbe helyezi a hatékonyságot, a takarékosságot, kibontakoztatja és felhasználja a társadalmi összefogás erejét. Ez követelmény, ugyanakkor lehetőség is. Olyan lehetőség, amelylyel élni megtisztelő kötelesség, s amelynek eredményeként az év végén — reméljük — örömmel mondhatjuk el: az ország fővárosa az V. ötéves tervben fennállásának, eddigi történelmének legnagyobb ütemű fejlődését valósította meg. 3