Budapest, 1980. (18. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Dalmy Tibor — Petur Alajos: Az Árpád-híd és a Flórián tér átépítése

DR. DALMY TIBOR - DR. PETUR ALAJOS 1981-től két sávon, 1985-től hat sávon Az Árpád-híd és a Flórián tér átépítése 1981-ben elkezdik az Árpád-híd átépítését. Nemcsak a hidat szélesítik ki a megnövekedett forgalmi igényeknek megfelelően, hanem egyúttal rendezik, korszerűsítik a csatlakozó útvonalakat, csomópontokat is. Az építési terület a Flórián tértől a Váci útig terjed majd. Tulajdonképpen már elkezdték a munkát: az óbudai hajógyári sziget körzetében, a HÉV-vonal mellett partfalépítés folyik. A Flórián tér a 30-as évek végén, az Árpád-híd építésének kezdetekor kapta mai alakját. Átalakításának alapelvei: — A Szentendrei út és az Árpád-híd között — a tér fölött — 2x2 nyomú közúti fölüljárórendszert építenek; külön szinten haladnak majd a járművek a Szentendrei út—Árpád fejedelem útja irányába is. — A téren háromfázisú, jelzőlámpás csomópont épül. — A budai alsó rakparti utat — amely most a Zsigmond tér magasságában csatlakozik az Árpád fejedelem útjához — meghosszabbítják; az új útvonal a tervek szerint a Mozaik utcai felüljáró körzetében kapcsolódik a Szentendrei úthoz. így közvetlen kapcsolat létesül a 11-es út és Dél-Buda között, s az átmenő forgalom elkerülheti a Flórián teret. Az új rakparti út szerepe megnő a tér átépítésének idején: észak—déli irányú terelőútként veszik igénybe. Ez a terelőút azonban csak 2x1 sávos lesz, szükséges ezért, hogy minden számításba jövő közút bekapcsolódjon a Duna-kanyar forgalmának lebonyolításába. A végleges terelőút-hálózatról a napi-Vázlat a híd budai feljárójáról lapok idejében tájékoztatják majd a közönséget. — A Flórián tér alatt nagyméretű gyalogos aluljárórendszer létesül. Tekintélyes részében az itt feltárt régészeti emlékeket mutatják majd be. (Az Árpád hídnál folyó ásatásokról a Budapest ez év júliusi száma közölt beszámolót.) A rámpákkal ellátott gyalogos aluljáró egy része nyitott lesz, a másik részét lefedi a tér fölött átívelő fölüljáró. A Flórián tér rendezése az észak-budai főútvonal-hálózatnak folyamatban levő és a kívánatosnál, sajnos, hosszabb ideig elhúzódó, rekonstrukciós munkálatait zárja le. Az Árpád-híd felépítésének gondolata már az Erzsébethíd megnyitásakor, 1903-ban foglalkoztatta a Kereskedelmi Minisztérium szakembereit. Annak ellenére, hogy egy 1908-ban hozott városfejlesztési törvénycikk már elrendelte az óbudai Duna-híd felépítését, megvalósításának érdekében egészen 1934-ig nem történtek komolyabb lépések. Ekkor előtanulmányokat végeztek a hídtengely legkedvezőbb elhelyezésére, továbbá fölvázolták az alternatív megoldásokat: alsópályás vonóvasas ívszerkezetet, felsőpályás acél és vasbeton ívszerkezeteket vagy felsőpályás, gerinclemezes acélszerkezetet építsenek-e. A Kereskedelemügyi Minisztérium és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a híd anyagára és szerkezetére egyhangúlag a felsőpályás, gerinclemezes acélszerkezet mellett foglalt állást. A hídtengely elhelyezésének kérdésében, valamint a tekintetben, hogy a hídnak legyen-e forgalmi kapcsolata a Margitszigettel, megoszlottak a vélemények. A többség féltette a Sziget északi részén akkor működő gyógyfürdő és ivócsarnok nyugalmát, csendjét az ily módon odaterelt forgalom zajától. A végső határozat kimondta: ,,Az új északi közúti Dunahídnak a Szent-Margit-sziget északi csúcsának érintésével való megépítése a Szent-Margit-szigetre nézve feltétlenül káros és ezért is elfogadhatatlan." Minthogy a határozatot nem követte kivitelezés, a végleges tervek elkészítése közben változott a híd tengelyének elhelyezése és kapcsolata a Szigettel. Végül is a város rendjébe legtermészetesebben illeszkedő tengelyvonalat választották, amelyet a Vörösvári út és a Hungária körút összekötése határozott meg. A tervek szerint meg kellett hosszabbítani a Sziget északi csúcsát körülbelül 130 méterrel, hogy ha egyszer majd forgalmi kapcsolatot kívánnak létesíteni a Margitszigettel, mindkét irányból keresztezésmentes lejárót építhessenek. Ez az elgondolás később teljes egészében megvalósult. Az építkezést 1939-ben kezdték el, de a háború miatt 1944-ben abbahagyták. Ez ideig elkészültek a hídfők, a pillérek, a hajógyári vasbeton áthidalás, a margitszigeti szárnyhíd majdnem teljesen, valamint az acélhidak néhány része. A híd építését 1948-ban folytatták. A nehéz gazdasági helyzet miatt azonban az eredetileg négy főtartósra tervezett acél-