Budapest, 1980. (18. évfolyam)

7. szám július - Sebők Magda: Húsz lépésről, kétszeri golyóváltással

Csigó László reprodukciói Zichy-Ferraris Viktor mine lépés távolságból, egyszeri golyóváltással, sebesülés nélkül zárják le ügyüket. Asbóth szép keleti útra indul. Bejárja Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát, majd a júdeai sivatagot, Betlehemet és Jeruzsálemet érintve „Jaffában lóháton, onnan tengeren Nápolyon és Itália több városán át", 1880. január 26-án érkezik vissza Budapestre. Zichy Károlyiné, Zichy Karolina. ezalatt leköszön lovaregyleti tag­ságáról. Zichy Viktor kontra Károlyi Pista Tizenkét arisztokrata fiatal­ember — gr. Batthyány Elemér, gr. Dessewffy Aurél, gr. Eszter­házy Móric, gr. Festetics Pál és Tasziló, gr. Károlyi István stb. — indítványára Zichyt december 8-án kigolyózzák a Nemzeti Ka­szinóból, mert nemcsak viselt dolgai miatt vált a tagságra mél­tatlanná, hanem ,,több hónapig a becsülete ellen irányzott vádakat eltűrte, a nélkül, hogy becsülete védelmére lovagias kötelességének eleget tett volna, s másfelől ily komoly ügyből eredő párbajnál oly feltételek alatt vívott meg, melyek az elégtétel vételt illusorikussá teszik." Hiába bizonygatja a gróf, ellenfele segédeinek nyilatkoza­tával is: csak Asbóth kérésére és az újabb halasztás elkerülése vé­gett egyezett bele az úriember­hez méltatlan könnyítésekbe (a lovaregylet Zichy sorsa fölött döntő közgyűlése ugyanis a pár­baj napjának estéjére volt kitűz­ve), a kaszinói urak „nem kíván­nak többé a társaságában lenni", vele egy levegőt szívni. Ezen a ponton jut jelentős szerephez történetünkben a kor első gavallérja, a lapokban is csak Pistának becézett Károlyi István, Károlyi Mihály legfiata­labb nagybátyja, aki inkább a társasági életben, semmint a politikában volt fontos személyi­ség. Egyetlen korszakalkotó tet­te: meghonosította hazánkban a félcipő viseletet. Sokkal érdeke­sebb egyéniség az édesanyja, Zichy Karolina, akit!Petőfi ha­zánk sarkcsillagának, égi jele­nésnek, hajnalsugárnak nevez a Batthyányi és Károlyi grófnék című versében. A „honnak hű leánya" a szabadságharc bukása után külföldön élt, távol férjétől, családjától. Firenzében, Párizs­ban és főként Svájcban él. Egy ideig belső baráti köréhez tar­tozott Klapka György. Nem cso­da, hogy a gyakran anyjánál tar­tózkodó két legkisebb Káro­lyi fiú (István, az egyik) beállt a Klapka-légióba. Bizonyosra ve­hető, hogy Károlyi Pista és As­bóth János, akkor huszonegy évesek, a légióban ismeretséget kötöttek. S ezzel visszakanyarodhatunk eredeti témánkhoz. A Magyar­ország 1879. december 31-i szá­mában pársoros hír: Zichy-Fer­raris Viktor röpiratban készül a „porosz—magyar" légió ügyét szellőztetni. Hogy beváltotta-e vagy sem fenyegetését, nem sikerült kinyomoznom. 1880 márciusában Nyílt levél a kö­zönséghez címen jelentetett meg egy röpiratot, a légióra azon­ban még utalás sincs benne. Asbóth vádjai alól akarta magát tisztázni dokumentumok, nyilat­kozatok közlésével. Legfőbb ér­ve ártatlansága mellett: Asbóth szemszögéből nézve „nincs az az üzlet, a mit a tisztességtelenség gyanújába keverni ne lehetne". Ennek az érvnek az elfogulatlan szemlélő a kor ismeretében helyt ad. A kortársakat azonban nem győzte meg elkésett öniga­zolása. Nem tudjuk pontosan, miért éppen Károlyi Pista állt ki pár­bajra a kaszinóból kizárt gróffal. Talán Zichy fenyegetőzése, talán Asbóthoz fűződő kapcsolatai mi­att, de a legvalószínűbb: mint a lovagias ügyek elismert szakér­tőjét és kitűnő lövőt őt „delegál­ta" a kaszinó. Zichy volt a kihívó fél, s a népszerű Pista gróf csak némi huzavona után vette föl a kesztyűt, akkor, amikor a fülébe jutott, hogy a hajdani államtitkár ki akarja őt záratni a bécsi Joc­key-klubból Thurn und Taxis herceg segítségével. Az utolsó felvonás Károlyi és Zichy párbaja má­jus 24-én reggel 9 és 10 óra között volt a rákospalotai erdő egyik tisztásán. „Húsz lépésnyi távolságból történt, előlépés nél­kül — számol be a történtekről a Magyarország még az esti szá­mában. — Első ízben mindketten lőttek, de egyikük sem talált. — Ezután pisztolyokat cseréltek. .. a második golyóváltás megtörtént, Zichy néhány lépést tett jobb felé, s aztán egy árok partján összero­gyott. — Az orvos és a négy segéd hozzáfutott..." A golyó jobbol­dalt, a harmadik és a negyedik borda között hatolt be a mell­kasba, s átfúródván, a bal lapocka alatt jött ki. Halálos sérülést okozott, de a halál csak négyna­pi ,,borzasztóan kínos halálküz­delem" után állt be. Kárblyi a párbaj után azonnal elhagyta Budapestet. (Később a királyi tábla hatheti államfogságra ítél­te.) A Damjanich utca 5. szám alatti Zichy-palotát, a haldokló előszobáját, valósággal elözön­lötték a részvétlátogatók. A ki­terjedt Zichy-rokonság, a fővá­rosban tartózkodó arisztokra­ták, a kormány tagjai, Jókai Mór, sőt, még Asbóth János is szük­ségét érezte, hogy odazarándo­koljon. Hiszvégül is, a lovagiasság szabályai szerint zárult le az ügy. Zichy-Ferraris Viktor a vérével mosta le a becsületén esett fol­tot. Életével fizetett azért, hogy ügyetlensége vagy gátlástalansága miatt — ítélje meg ki-ki ízlése szerint — lelepleződött. Befejezésül egy újságírói ötlet a Hon 1880. május 29-i számá­ból. „... amikor Huszár Adolf a gypsbevonáSt levette gróf Zichy Victor arczárói, a segéd a gyps­mintát a Magyarország czímű lap egy példányába takarta: keserű satyra!" Sebők Magda 37

Next

/
Thumbnails
Contents