Budapest, 1980. (18. évfolyam)

7. szám július - Dr. Berti Béla: Városrészközpontok

pontok Csigó László felvetek A kétezer éves Óbudával szemben az észak-pesti kaput jelentő Ú|pest csupán 150 esztendős múltra tekinthet vissza. Károlyi István 1830-ban káposztásmegyeri pusztájából szőlőültetés céljaira adott át területet a főleg Budafokról jött telepeseknek, akik „Újmegyer" néven hegyközséget alapítottak, majd később iparosok és kereskedők is települtek ide. A szőlők >tt is elpusztultak; a kikötő, a lóvasútiárat, később a BUR-vasút létesítése és a vasúti összeköttetés megteremtése, a vízmű építése, a vízigényes bőripar, a Dunát igénybe vevő fa-, elsősorban a bútoripar kialakulása révén Újpest 1907-ben várossá lett, azóta is ipari településként szerepelt a köztudatban. Gyárai közül a nagyhírű Egyesült Izzó és a Chinoin termékeinek 70%-a kivitelre kerül. Az ipari fejlődéssel és a velejáró lakosságszám növekedéssel a lakásfejlesztési tevékenység nem tartott lépést sem Újpesten. sem a szomszédos XV. kerületben, amelynek hagyományos mezőgazdasága és bolgárkertészetei révén jelentős szerepe volt a főváros ellátásában. Az újpesti rekonstrukciót, illetve a városrészközpont kialakítását megelőzte az újpalotai és a régi újpesti temető helyén épült lakónegye dek átadása. Az Árpád út és az István tér között bontakozik ki az Óbudát Csepellel összekötő, negyedik pesti gyűrűvel találkozó újpesti központ. Ez a XV. kerülettel együtt Angyalföldre és Káposztásmegyer 212 hektárnyi lakásépítésre kijelölt területére egyaránt vonzást fog gyakorolni. Ez utóbbi terület összeköttetését az észak-déli gyorsvasútnak a lakónegyedig való meghosszabbítása biztosit|a majd. A IV. és XV. kerület együttes lakónépessége, amely ma 200 ezer, a káposztásmegyeri lakónegyed felépítése után meghaladja majd a 300 ezret is. A felszabadulás előtt még peremkerületnek számító Zugló külső része, az egykori Rákos-mező, a Rákospatak mente, kertes városrész volt. A kertészetek és majorok számának csökkenésével a századfordulóra mái gyárak is települtek ide. Itt épült fel nemcsak a főváros, hanem az ország első nagy lakótelepe: a Kerepesi— Nagy Lajos király úti, majd a régi lóversenytér helyén a Népstadion. Azóta a zuglói városkép — több lakótelepnek, (Lumumba utcai. Kacsóh Pongrác úti) továbbá a zuglói lakónegyednek három ütemben történő építésével és lakóépületeinek fokozatos átadásával — lényegesen megváltozott. A Zuglótól keletre fekvő családi házas XVI. kerületi településeket is teljes lemaradás jellemezte a közművesítés terén. A HÉV 1889-ben történt átadása adott lendületet a fejlődésnek. (Rákosszentmihályon 1893-tól lóvasút, 1912-től a HÉV köziekedet.) Az egyik legszebb Pest környéki nyaralótelepre, Mátyásföldre, 1915-ben repülőgépgyár települt, Új-Mátyásföld szélén pedig 1943-ban megkezdődött a ma nagymértékben exportra dolgozó Ikarus-gyár építése. A XIV. és a XVI. kerület központja most van kialakulóban az Örs vezér téren, a kelet—nyugati metróvonal végállomásánál és a gödöllői HÉV csatlakozási pontjánál. A két kerület együttes lakosságszáma — 250 ezer — már most meghaladja a tervezettet. Még ebben az évben itt nyílik meg az ország legnagyobb bevásárlóközpontja. Szükség is van rá, mert a városrészközpont vonzása kiterjed a Kerepesi út menti Kőbányára, továbbá a XVII kerületre és az ezt övező Pest környéki településekre. Az 1869-es népszámlálás idején Kispest még lakatlan terület volt, a vele szomszédos, mai XVIII. kerületnek megfelelő részen is csak 575-en laktak. Az első települők földszintes, családi házaikat az 1885-ben megnyílt kispestszentlörinci vasútállomás közelében építették fel A fővárossal összekötő villamosvasút csak 1900-ben épült meg. A közlekedés javulásával kialakult a kispesti gyáripar, s környékén megkezdődött a lakóházépítés. AWekerle állami munkástelep építését 1908-ban kezdték meg. A felszabadulás után kisebb lakótelepek és új gyárak is létesültek (pl. a Vörös Október Ruhagyár). A XVIII. kerület ipari létesítményei a 19. század két utolsó évtizedében alakultak: a Cséri-féle szeméttelep, kavicsbánya, kocsilámpagyár. téglagyárak, textilgyárak. A Szemeretelep építése 1910-ben, a Ganz-telepé és a kertvárosé 1934-ben kezdődött el. 1%8-ra készült el a Lakatos utcai lakótelep. A kispesti városrészközpont az észak—déli gyorsvasút déli ágának vonalában, a Vörös Hadsereg útja mentén épül. a Kossuth tértől délnyugatra, egészen a Határ útig és az Ady Endre útig Megépült már az a felüljáró is, amely a Kossuth teret a kőbányai Sibrik Miklós úttal és az újhegyi lakóteleppel köti össze. Az észak—déli metró vonalának ezt a Kőbánya-Kispest MÁV-állomásig terjedő szakaszát már üzembe helyezték. Kispesten és a XVIII. kerületen kívül, a XX. kerületet is a városrészhez véve — beleértve a József Attila-lakónegyed vonzását is — a mai 280 ezres lakosságszámmal szemben a távlatban 320 ezerrel kell számolnunk A délre messze elnyúló, ónálló városrésznek tekinthető, kiszélesedő dél-budai völgy a XI. és a XXII. kerületet foglalja magában. A honfoglaló magyarok Kelenföldön keltek át a Dunán. A települést ,,Kispest"-nek nevezték, ahol a török hódoltság után főként kereskedő rácok telepedtek le, de azért a sasadi és gellérthegyi nagy kiterjedésű szőlők is híresek maradtak. A városrész fejlődésének útját a Duna szabályozása, rakpartjainak kiépítése, továbbá a vasút megépítése, a Déli összekötő vasúti híd és a Ferenc József (a mai Szabadság-) híd megnyitása, valamint a Műegyetem építkezései nyitottak meg. A Sáros fürdő helyén felépült a mai Gellért fürdő és -szálló; zömmel három-öt emeletes bérházak épültek, a Budafoki- és a Fehérvári út külső részére pedig a gyárak fűződtek fel. A felszabadulás után egymás után épültek a lakónegyedek : a lágymányosi, az őrmezői, a vidéki város nagyságú kelenföldi és tízszintes lakóépületek a Fehérvári úton, a régi Albertfalván, a budafoki Leányka utcában. A dél-budai városrészközpont Budapestnek a főközponton kívül egyetlen, ma is nagyvárosias részén alakul ki: a Móricz Zsigmond körtér, a Bartók Béla út. a Bocskai és a Fehérvári út által határolt háromszögben, illetve ahhoz tapadva. A két kerület — a XI. és a XXII. — együttes lakosságszáma napjainkban 240 ezer, távlatban a negyedmilliót is jóval meghaladja majd. Az egyik leggyorsabban fejlődő városrészünk további fejlesztését nehezíti, hogy gyorsvasút, illetve metróvonal kiépítésére csak később kerül sor. A budai hegyvidék lakóterülete morfológiai alkatának a Duna felé húzódó völgyvonulatok a jellemzői. A völgyek között kapcsolat alig van, így a közép-budai városrészközpont — amely az ide közel eső főközpont budai nyúlványának tekinthető — a budai körútnak a Széna tér—Moszkva tér— Déli vasút közötti szakasza körül alakul ki. A városrészkozpont — amelyhez a kelet—nyugati metróvonal két állomással is biztosítja a kapcsolatot — legközvetlenebb vonzási körébe tartozó két kerület (a II. és a XII.) közül a II. kerület az, amely a főváros legváltozatosabb része (hegy. víz, sík terület, villanegyed, falusias és magasházak, két minisztérium, több gyár, kutatóintézet és közhivatal, két szálloda, török kori fürdők, a hárshegyi kemping stb.). A történelmi városmag — a Víziváros — helyén modern új nagy házak épültek, a kiszélesített Csalogány utca pedig a városrészközpont felé vezet. A Batthyány tér olyan forgalmi csomópont, mint például a pesti oldalon az Örs vezér tér (gyorsvasúti-.autóbusz- és villamos-végállomás, metróállomás). A Mártírok útján — régen Országút volt a neve — már nyoma sincs azoknak a falusias jellegű házaknak, amelyeket a német, horvát és magyar halászok és szőlőművelök, kereskedők és iparosok építettek. A XII. kerület két fő részre tagolódik: beépült és beépítetlen (kiránduló és turista) részre A II. és a XII. kerület lakosságszáma már ma is eléri a 195 ezret, és akkor még nem számoltunk az agglomerációnak a főváros közigazgatási területén kívül fekvő, budai hegyvidéki telepü léseivel Az említett hat városrészkoz ponton kívül szó van egy hetedik kialakításáról is, mégpedig Csepelen A régi Csepel a Nagy-Duna mellett (a mai Szabadkikötő területén) helyezkedett el. A mai Csepel életében is döntő jelentőségű Weiss Manfréd 1892-ben történt gyáralapítása. A ke rületnek olyan vállalatai vannak még. mint a növényolajipari, a posztó-, a papírgyár, a mélyhűtő vállalat, a Szabadkikötő, a MERKUR, az ÁFOR A központ a Tanácsház tér környékén van kialakulóban. További fejlődése szempontjából nagy jelentőségű, hogy a csepeli gyorsvasút végállomását a Kálvin térre tervezték A kisebb kerületi központok arra hivatottak, hogy a hozzájuk legközelebb álló városrészközpontok kereskedelmi és szolgáltató létesítményeinek zsúfoltságát enyhítsék. így a rákospalotai (a Czabán Samu téren) és az angyalföldi (az Árpád-híd pesti hídfőjénél) az újpestit, a zuglói (a Bosnyák tér körül) és a kőbányai (a Zalka Máté tér és Pataky István tér között) az Örs vezér térit, a kispestit pedig a pestlőrinci és pesterzsébeti kerületi központok tehermentesítik, míg a délbudait a budafoki. Az említett kerületek mindegyikében szép számmal találhatók ipari üzemek, és lakásfejlesztési tevékenységük — a lakótelepek építése — is számottevő. A XVII. kerületi központ kialakítását Rákoskeresztúron a Ferihegyi út és Pesti út keresztezésében a legközelebbi városrészközponttól való távolsága indokolja. A kerületi központokon túlmenően indokolttá válik a helyi központok életrehívása olyan új lakónegyedekben, ahoi a lakások száma 10—12 ezer körüli, vagy még ennél több, és így a lakónépesség félszázezret is megközelíti, vagy meghaladja. így van ez Békásmegyeren és — valószínű — így lesz Káposztásmegye ren A fővárosba vezető utakon rohamosan növekvő járműforgalomnak ma már 15%-a az átmenő, a tranzitforgalom része. Ez teszi szükségessé annak a 90 kilométer hosszúra tervezett „M-0"-val jelzett körgyűrűnek a megépítését, amely Budapest közigazgatási határa közelében húsz, sugaras irányú út keresztezésével a főváros tranzitforgalmának csökkentésére és ezzel a belső városrészek zsúfoltságának enyhítésére hivatott 13